Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-09-19 / 212. szám
XXII11 évfolyam 212. szám. 10 ffílSéST 1934. szeptember 19. Szerda. Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ====== Telefonszám 128, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak r egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Ausztria valamikor azért érdemelte ki a „boldog“ jelzőt, mert a legnagyobb európai bonyodalmak közepette is megtalálta a maga biztosítékát a császári családnak szerencsés házassági összeköttetései révén. Azután következtek olyan zavarok, amelyek léiét fenyegették a szintén megcsonkított Ausztriának, amelynek kezéért ma ismét erősen versenyeznek, mert, ha szegény is, mégis jó hozományt képvisel. Es épen azért, mert a titkos imádók ismerik értékét, függetlenségét igyekeznek mindené- ron biztosítani. Amint látszik azonban, egyesek a függetlenséget úgy magyarázzák, hogy Ausztria szabad elhatározásából cselekedheti azt, amit — parancsolnak neki. Cirógatják, dicsérgeiik, Ígérgetnek neki mindent, támogatják is minden oldalról. Tartani lehet azonban attól, hogy egyszer csak teljesen — agyontámogaíják. A kisántánt fújja most megint Ausztria támogatásának a nótáját. Biztosítani akarja ez a kis társaság a csatlakozás ellen, de biztosítani akarja a Habsburg trón visszaállítása ellen is. Mert mindkét eset veszélyeztetné a békét! Hát, ami a csatlakozást illeti, az kétségtelenül veszélyt jelentene a békére. Tudjuk, miért. De, hogy a Habsburg trón visszaállítása is veszedelmet jelentene a békére, különösen a mai békére, azt senki más nem hangoztatja, mint a kisántánt, még pedig azért, mert fél attól, hogy a rablott holmiból sokat vissza kellene adnia a jogos tulajdonosnak. Dicsekszik a kisántánt azzal, hogy 42 milliós ! hatalom; ugyanakkor azonban elfelejti azt, hogy ebből a 42 millióból alig 16 milliónak kell a mai állapot. A többiek, akiket a népjogoknak és az igazságnak sárbataposásával tereltek be a kisántánt karámjába, minél előbb szabadulni óhajtanak onnan azért, hogy legyen — béke, Mert nem az osztrák és magyar restauráció, hanem a mai állapotok fenyege- getik a békét, hiszen a 42 milliós tömegnek közel kétharmada elégedetlen és ez az elégedetlenség kirobbanásával fenyeget. Az osztrák restauráció a legbiztosabb ellenszere a csatlakozásnak. Ausztria német népe tagadhatatlanul jó német, de hűségesen ragaszkodik a bécsi Hofburg trónjához. Ausztria dél- szlávjai pedig, akárcsak a horvá- tok és a bosnyákok szívből gyűlölik Belgrádot. Es, ha megtörténnék az osztrák restauráció és ha népszavazást rendelnének el Ausztria régi tartományaiban s a népszavazás eredményeihez képest szabnák meg határait, aligha lennének azok szükebbek, mint volt a háború előtt. Ugyanez az eset állana elő Magyarországon és voltak társországaiban is, Akkor lenne béke, föltéve, hogy a balkáni módszert kiküszöbölnék a politikai szokásokból és nem orgyilkosok golyójára bíznák a nemzetközi kérdések megoldását. A kisántánt tehát minden „veszedelem“ ellen biztosítani Kívánja Ausztriát, garan álja is függetlenségét nagyon kegyesen — persze abban a formában, amint föníebö irtuk, hogy a szabad és független Ausztria mindent cseíekedhetik, amit paiancsolnak neki. Ausztria pedig aligha várja be, amig teljesen agyontámogatják. Abból a boldogságból, amit kilátásba helyeznek részére, nem igen kér, hanem cselekszik úgy, amint azt a saját érdekében a legjobbnak látja. Franciaország véglegesen szakit Lengyelországgal. A külpolitika hii*ei. London, szept. 18. A Daily Express szerint Franciaország véglegesen szakit Lengyelországgal. Szövetségét nem újítja meg, hanem ezentúl a szovjeira támaszkodik. Felmondja a lengyel kölcsönöket, a kereskedelmi szerződési és kiutasítja a lengyel munkásokat. Genf, szeptember 18. A Népszövetség főbizottságának tegnapi ülésén 38 szavazatta! 3 ellenében a szovjet felvétele mellett határoztak. Moita svájci delegátus, továbbá a portugál és holland főmegbizotiak a felvétel ellen szavazlak és éles szavakkal keltek ki a szovjet ellen. A francia sajtóban nagy hatást keltett Moha beszéde. A jobboldali lapok helyeslik, a baloldaliak azonban azt hangoztatják, hogy a béke szempontjából fontos a felvétel. Genfben folynak a tárgyalások az osztrák függetlenség biztosításáról. Franciaország elfogadja az olasz tervet a hatalmak garanciaszerződéséről, Anglia azonban aggályoskodik. A kisántánt sem helyesli a francia álláspontot. Snowden nyilatkoseata a békerevisiészükségességéről London, szept. 18. Snowden lord, volt kincstári miniszter a Daily Mailben nyilatkozott a bé- kerevizió kérdéséről. Megállapítja, hogy azok a haialmak, amelyek a békeszerződések sérelmes intézkedéseit előidézték, a jóvátétel helyett szövetségi szerződéseket kötnek, hogy fegyveres erőszakkal is fentartsák a mai helyzetet. Ez a szövetkezés új háborúra vezethet. Béke nem lehet a szerződések módosítása nélkül Különösen megrendítő Magyarország feldarabolása. Ez a gyenge ország fegyverrel nem orvosolhatja sérelmeit, épen ezért fel kell, hogy ébredjen a felelős hatalmak lelki- ismerete. A „megbénult“ kanizsai exportforgalom és a valutaügyészség detektivjeinek nagykanizsai' nyomozása. Nagykanizsa, szeptember 18. A Nagykanizsán megjelenő „Zalai Közlöny“ hasábjain a közelmúltban több közlemény látott napvilágot, a budapesti valuta-detek- íivek nagykanizsai nyomozásával kapcsolatban. A város lakossága körében élénk feltűnést keltett a cikksorozat, melyben a „Zalai Közlöny“ megállapította, hogy „az eddigiek szerint egyetlen nagy- kanizsai kereskedő ellen sem merült fel kihágási gyanú“, de azért a hatósági eljárás óta „a pénzintézetek üzletfeleiktől megvonták az exporthitelt és a Nemzeti Bank betiltotta a devizatanu- silványok kiadását“. Érdekes kitételei a cikkeknek, hegy a vizsgálat óta megbénult a kanizsai export forgalom, egyetlenegy vagon marha nem került kivitelre, a kisgazdák, állattenyésztők nem tudják eladni állatjaikat, az élő állat ára lényegesen esett. stb„ A lap híradását átvették a fővárosi lapok is és hasábos tudósításokban foglalkoztak a nagykanizsai exportőrök sürgős orvoslást követelő „sérelmeivel“. Hosszú utánjárás és beszerzett adatok alapján tájékoztatjuk olvasóinkat a dolgok állása felől. Az első választ, — ameiyben a „Zalai Közlöny“ leghatározottabb és | a cikkek alapjául szolgáló álliíá- I sai vannak megdöntve, — a Ma- 1 gyár Nemzeti Bank nagykanizsai fiókja adta a következőkben : Csak téves információn alapulhat a Zalai Közlöny cikkeinek az az általános állítása, hogy „a pénzintézetek megvonták üzletfeleiktől az export-hitelt és a Nemzeti Bank letiltotta a deviza- tanúsítványok kiadását“. A Nemzeti Bank a tanúsítványokat eddig is és ezután is épen úgy szolgáltatja ki a törvényes keretek között, mint eddig tette. Csupán az a néhány exportőr kénytelen 50 százalékot deponálni, akik ellen a nyomozás folyamatban van. Ezt is különben a törvény írja így elő. Akik közülük utólag eleget tettek kötelezettségeiknek, azok szintén úgy kapják a devizát, mint eddig, 20 százalékos deponálás mellett. Túlzás tehát a cikknek az az állítása, mintha nyomozással kapcsolatos törvényszerű bankeljárás okozná a kanizsai export piac megbénulását„ Az export időszakonkénti stagnálásának egyéb, a piacokkal és a nemzetközi gazdasági helyzet alakulásával összefüggő okai vannak. Ez a hivatalos nyilatkozat a „Zalai Közlöny“ állításainak legnagyobb és cikkeinek a hatóságokat érintő részét megcáfolja. A kanizsai exportőrök munkája nincs korlátozva, vagy megakadályozva. Azok, akik rendesen, íörvény- szeriní beszolgáltatták a valutákat és a követelményeknek eleget tettek, a régi keretek között, minden zökkenő nélkül dolgozhatnak. Valótlan a lap ama állítása, hogy ] „egyetlen nagykanizsai kereskedő ellen sem merüli fel kihágási gyanú“, mert a Nemzeti Bank nyilatkozatából is kitűnik, hogy az a néhány exportőr kénytelen 50%-ot deponálni, aki ellen a nyomozás folyamatban vart“. Ami a cikksorozatban tanúként felhívott árak romlását illeti, hivatalos adatokkal a kezünkben megállapítjuk, hogy az exportált áruk árai posiumiai jelentések szerint az utóbbi napokban nem csökkentek, hanem (szarvasmarha 7 fillér I) emelkedtek. A „Zalai Közlöny“ súlyosan panaszolta egyik erről szóló cikkében, sogy egyetlen vagon marha nem került a vizsgálat óta kivitelre. Szintén hivatalos adatokkal a kezünkben megállapítjuk, hogy hetenként 50—90 vagon szarvasmarha kerül export alá Magyarországból Olaszországba. A valutaügyészség detektivjeinek nyomozása még tart, s a befejezésig egy lap sem kaphat hi-
