Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-09-16 / 210. szám
Xtfir évfolyam 210. szám Ára 10 fillér 1934. szeptember 16. Vasárnap! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Teletonszám 128 Felelős szerkesztő: Herfeoly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Nem tudjuk, vagy nem akarjuk megoldani a cigánykérdést? Mert, hogy megoldatlan, annak bizonysága az, hogy ut©n-utféien, falvakban ép úgy, mint városokban, találkozunk kóbor cigányokkal. Uljokat mindig kellemetlenség kiséri. Rendszeresen nem dolgoznak, gondosan kerülik még az esetleges munkaalkalmakat is és igy rákényszerülnek arra, hogy tiltott utón, — természetesen lopással — szerezzék meg azt, amire életük fön- tartására szükségük van. Néha- néha vájnak egy-két teknőt, készítenek fözőkanalakat, de ez életük füntartásához nagyon kevés. Marad főfoglalkozásuknak továbbra is a lopás, amit azután derekasan gyakorolnak is.A küzmondás szerint nem is cigány a cigány, ha valami kis lopási ügy nem terheli a lelkét. Eléggé veszélyeztetik tehát a kóbor cigányok a vagyonbiztonságot, de a személy- biztonságot is. Súlyosabb természetű, nem egyszer nalállal végződő verekedésnek is gyakori tettesei ők. De megállapították már jó időkkel ezelőtt, hogy veszélyeztetik a közegészségügyet is, i mert veszedelmes fertőző betegségeket hurcolnak faluról-falura, városrói-városra. Sopron vármegyének állategészségügyi vezetője pedig az egész sertéspestis járványt a cigánykérdéssel hozza kapcsolatba. A csapatostól vonuló í kóbor cigányok szántszándékkal terjesztik a sertésvészt, hogy az elhullott állatokból lakmározhas sanak. Éjnek idején sertéspestises döghust szórnak el a legelőn, vagy dobnak be a sertésólba, hogy az illető községet is megfertőzze a betegség. Azt is kijelentette a soproni állategészség- j ügyi tanácsos, hogy, ha a cigány- j kérdést meg nem oldják, belát- ] hatatlan katasztrófa felé megyünk, i amely elpuszíi hatja az egész or- I szág sertésállományát- — A ci- gányveszedelem ismert országszerte. Községek, városok, vármegyék, gazdasági egyesületek folytonosan panaszkodnak miatta, fölterjesztéseket intéznek a kormányhoz ; a megoldás azonban egyre k'Hk. A felterjesztésekre csak ez uz egyhangú válasz érkezik : „a cigányügy országos rendezést vár“ — és ezzel elintézést nyer a kérdés. Már pedig ezzel a rendezéssel most már várni nem lehet. A helyzet ugyanis — mint ismeretes — az, hogy ma még nemcigányok sem tudnak munkaal- makhoz jutni, az Ínségeseket sem vagyunk képesek megfelelően segélyezni, a cigányok munkaerejét tehát most még kevésbé vesszük igénybe, mint azelőtt, amikor valamit csak dolgoztattunk velük itt-ott, a koldulóknak még kevesebbet adhatunk: igy azután a cigányok nagyobb akciót fejtenek ki, hogy valamit kereshessenek. A körülmények tehát sürgetően kö vételik, hogy csináljunk rendet a cigányok körül. A kóborlást végleg meg kell szüntetni, rendes életmódra, munkára kell a kóbor cigányokat szoktatni, kényszeriíeni. Eivégre is a huszadik században vagyunk, magas kultúrájú állam ban élünk, teljesen érthetetlen tehát, miért nézzük ölhetett kezekkel, hogy állandó lakás- és rendes foglalkozásnélküli csoportok csatangoljanak az országban. Ne várjuk meg azt az időt, amikor még nagyobb veszedelmeket zúdítanak ránk a kóbor cigányok, ne várakozzunk addig, amig katasztrófa éri egész sertésállományunkat, hanem rendezzük haladéktalanul törvényhozás utján a cigánykérdést. Volt elég idő az ügynek tanulmányozására, panaszok is hangzanak mind sűrűbben a kóbor cigányok garázdálkodásai miatt : joggal várja tehát az ország népe a cigányügy gyökeres megoldását. Magas színvonalú teológiai hét less újra Zalaegerszegen. Most két éve indult el ez az új, életrevaló megmozdulás. Az első, de még inkább a tavalyi hittudományi hét illusztris és nagyszámú közönsége megmutatta, hogy Zalaegerszeg és vidékének intelligenciája nagy érdek'ődést mulat a modern hittudományok felé. Ez a körülmény bátorította fel a hítíudományi hét rendezőségét, hogy ezidén is megtarttas- sék az értékes hittudományi sorozat, mely igen sokat ad a komo ■ | lyan és mélyen hivő embernek. Az a nagy és megnyugtató tanúság sugárzik ki ezeknek az előadásoknak mindegyikéből, hogy az örök és válíozhatatlan hit sohasem jöhet ellentétbe a modern tudományokkal, sőt nem ritkán a j legújabb felfedezések érvül szolgálnak a hit tényei mellett. Az ezidei előadássorozat a világvég és az ember végső dolgaival foglalkozik. Olyan kérdéseket vet fel, melyek érdekesek is és ki- válíkép alkalmasak arra, hogy a hit és tudomány (főkép lélektan, kozmológia, asírologia sfb.) harmóniáját kézzelfoghatóan bizonyítsák. Amint értesülünk, az előadások szeptember hó 25-én, kedden este kezdődnek 6 órakor a Kulturház nagytermében. Az előadások sora a következő: S,.ept. 25 én kedden: Az egyéni világvég. Előadja : Mészáros Béla dr. hittanár Nagykanizsa, Szerdán, szept. 26-án : Az örök élet. Előadó: Veesey Lajos dr. hittanár Zalaegerszeg. Csütörtök, szept. 27 : A végső állapotok. Előadó : Winkler József dr. Szent Imre kollégiumi prefektus Budapest. Pénteken, 28-án Géfin Gyula d^. pápai kamarás szombathelyi teológiai tanár tart előadást: A világ végének előjelei címen. A következő előadó Galambos Miklós dr. lesz szombaton 29 én, aki A kozmikus világvég cimen tart előadást. Vasárnap, 30 án a záróelőadást Pehm József apátplébános tartja Hiszek a szentek egyességében címen. Az értékes előadássorozat mindenesetre eseményszámba megy városunk kulíuréietében. A Katolikus Nagygyűlés három nyilvános ülésének szónokai. Már csak [egy hét választja el a magyar katolikusságot attól, hogy szeptember 22-én este meg- kondulnak az ország templomai- j nak és kápolnáinak harangjai, hogy tudtul adják, hogy Budapesten megkezdődött a XXV. jubiláns Katolikus Nagygyűlés. Az I. nyilvános díszgyülés szept. 23-án vasárnap, a bíboros hercegprímás által mondott ünnepi szentmise és Veni Sancte után az Ügetőpályán lesz. Az ülést Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás nyitja meg, majd beszédet mond Glattfelder Gyula Csanádi püspök, az Actió Catolica ügyvezető elnöke, Angelo Rótta pápai nunci- us, Hóman Bálint vallás és köz- oktatásügyi miniszter és Zichy János gróf v. b. t. t, az Actio Catholica társelnöke. A II. nyilvános ülést a székesfővárosi Vigadó ; termeiben tartják szeptember 24-én hétfőn délután 4 órakor, amelyen Petró Kálmán országgyűlési képviselő, Winkler Elemér ügyvéd, Teleki Pál gróf, v. miniszterelnök és Tóth Tihamér dr. egyetemi tanár beszélnek. Szeptember 22 én kedden szintén délután 4 órai kezdettel a Vigadóban tartják a meg a záróülést. Ezen Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, Sebess Ferenc piarista rendfőnök, Wolff Karoly a főudvarnagyi bíróság elnöke és Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás mondanak beszédet. A jubiláris Katolikus Nagygyűlésnek két kimagasló eseménye lesz. Mind a kettő szeptember 23-án, vasárnap zajlik le, amikor a fővárosba befutnak a keresztes gyorsvonatok, a helyiérdekű villamossal pedig beérkeznek a Budapest-környéki katolikusok tízezrei. Vasárnap reggel 10 órakor az Ügetőpályán a Veni Sancte és a megnyitó diszgyülés, amelyen tízezer tagú gyermekkórus fog szerepelni. Délután 3 órakor pedig több, mint százezer ember részvételével a Szent István bazilikától kiindul az Országház térre az Eucharisztikus körmenet. Szép eseménye lesz még az idei Nagygyűlésnek a Szcitovszky-téren álló Zichy Nándor szobrának szeptember 22-én, szombaton délután 5-kor történő megkoszorúzása, majd szeptember 25-én, kedden este a Nagygyűlés résztvevőinek felvonulása Prohászka Ottokár szobrához, majd utána a Pálos atyák által vezetett Szent Gellért-hegyi sziklatemplomhoz vonu’ó gyer- tyás körmenet, ahol Rótt Nándor dr. veszprémi püspök Te Deumot mond. A Nagygyűlésre vonatkozó minden felvilágosítást a plébánia- hivatalok, Budapesten pedig az Actio Catholica központi irodája (Budapest, IV., Ferenciek tere 7. Telefon : Aut. 852—43 és 851 — 30.) a legnagyobb készséggel ad. A Jézus Társaság missziós munkája. Mostanában, mikor közeledünk a Jézus Társaság fennállásának 400-ik évfordulójához, nem lesz érdektelen a rend missziós működéséről pontos áttekintést adni. 1933-ban 51 missziós területen mőködtek a jezsuiták Európában, Ázsiában, Afrikában, Amerikában, és a déli tengeren. Mindezek a területek mintegy 200 millió la- kóst számlálnak. A jezsuita misz- szionáriusok száma 3104 volt. Ezek közül 1790 pap (1572 külföldi, 218 benszülött), 714 skolasztikus (431 külföldi, 283 ben- szülött), 600 segiiőtestvér (417 külföldi, 183 benszülött) volt. Munkájukban számos, nem a társaságukhoz tartozó missziós segítette őket, és pedig 514 pap (102 külföldi, 415 benszülött) 509 laikus testvér (327 külföldi, 182 benszülö t), 4664 apáca (2292 külföldi, 2372 benszülött), 22.347. Katekéta és tanító (16.126 férfi, 6221 nő). A szemináristák száma 1960 volt, akik közül 1327 a kisszemináriumokat, 633 a nagy szemináriumokat látogatták. A jezsuita misszióban összesen 2.729.371 megkereszteltet és 252.044 kereszíelendőt számláltak. 1933. év folyamán 39.540 felnőttet és 116.852 gyermeket vettek fel az egyházba. 92 409-en életveszélyek között vették fel a ke- resztség szentségét. 23.090 személynek szolgáltatták ki a ke- resziség szentségét. Több mint 25 millió szentáldozás volt és a 11.659 iskolással 471.211 tanulója volt. Ezek közül 154.658 növendék a 7549 ima és katekiz mus iskola tanulója ; 234.371 a 3511 elemi iskolában járt; 5026
