Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-09-16 / 210. szám

Xtfir évfolyam 210. szám Ára 10 fillér 1934. szeptember 16. Vasárnap! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Teletonszám 128 Felelős szerkesztő: Herfeoly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Nem tudjuk, vagy nem akarjuk megoldani a cigánykérdést? Mert, hogy meg­oldatlan, annak bizonysága az, hogy ut©n-utféien, falvakban ép úgy, mint városokban, találkozunk kóbor cigányokkal. Uljokat min­dig kellemetlenség kiséri. Rend­szeresen nem dolgoznak, gondo­san kerülik még az esetleges mun­kaalkalmakat is és igy rákény­szerülnek arra, hogy tiltott utón, — természetesen lopással — sze­rezzék meg azt, amire életük fön- tartására szükségük van. Néha- néha vájnak egy-két teknőt, ké­szítenek fözőkanalakat, de ez éle­tük füntartásához nagyon kevés. Marad főfoglalkozásuknak tovább­ra is a lopás, amit azután dere­kasan gyakorolnak is.A küzmondás szerint nem is cigány a cigány, ha valami kis lopási ügy nem ter­heli a lelkét. Eléggé veszélyezte­tik tehát a kóbor cigányok a va­gyonbiztonságot, de a személy- biztonságot is. Súlyosabb termé­szetű, nem egyszer nalállal vég­ződő verekedésnek is gyakori tet­tesei ők. De megállapították már jó időkkel ezelőtt, hogy veszé­lyeztetik a közegészségügyet is, i mert veszedelmes fertőző beteg­ségeket hurcolnak faluról-falura, városrói-városra. Sopron várme­gyének állategészségügyi vezetője pedig az egész sertéspestis jár­ványt a cigánykérdéssel hozza kapcsolatba. A csapatostól vonuló í kóbor cigányok szántszándékkal terjesztik a sertésvészt, hogy az elhullott állatokból lakmározhas sanak. Éjnek idején sertéspestises döghust szórnak el a legelőn, vagy dobnak be a sertésólba, hogy az illető községet is meg­fertőzze a betegség. Azt is kije­lentette a soproni állategészség- j ügyi tanácsos, hogy, ha a cigány- j kérdést meg nem oldják, belát- ] hatatlan katasztrófa felé megyünk, i amely elpuszíi hatja az egész or- I szág sertésállományát- — A ci- gányveszedelem ismert országszer­te. Községek, városok, vármegyék, gazdasági egyesületek folytono­san panaszkodnak miatta, fölter­jesztéseket intéznek a kormány­hoz ; a megoldás azonban egyre k'Hk. A felterjesztésekre csak ez uz egyhangú válasz érkezik : „a cigányügy országos rendezést vár“ — és ezzel elintézést nyer a kér­dés. Már pedig ezzel a rende­zéssel most már várni nem lehet. A helyzet ugyanis — mint isme­retes — az, hogy ma még nem­cigányok sem tudnak munkaal- makhoz jutni, az Ínségeseket sem vagyunk képesek megfelelően se­gélyezni, a cigányok munkaerejét tehát most még kevésbé vesszük igénybe, mint azelőtt, amikor va­lamit csak dolgoztattunk velük itt-ott, a koldulóknak még keve­sebbet adhatunk: igy azután a cigányok nagyobb akciót fejtenek ki, hogy valamit kereshessenek. A körülmények tehát sürgetően kö vételik, hogy csináljunk rendet a cigányok körül. A kóborlást vég­leg meg kell szüntetni, rendes életmódra, munkára kell a kóbor cigányokat szoktatni, kényszeriíeni. Eivégre is a huszadik században vagyunk, magas kultúrájú állam ban élünk, teljesen érthetetlen te­hát, miért nézzük ölhetett kezek­kel, hogy állandó lakás- és ren­des foglalkozásnélküli csoportok csatangoljanak az országban. Ne várjuk meg azt az időt, amikor még nagyobb veszedelmeket zú­dítanak ránk a kóbor cigányok, ne várakozzunk addig, amig ka­tasztrófa éri egész sertésállomá­nyunkat, hanem rendezzük hala­déktalanul törvényhozás utján a cigánykérdést. Volt elég idő az ügynek tanulmányozására, pana­szok is hangzanak mind sűrűb­ben a kóbor cigányok garázdál­kodásai miatt : joggal várja tehát az ország népe a cigányügy gyö­keres megoldását. Magas színvonalú teológiai hét less újra Zalaegerszegen. Most két éve indult el ez az új, életrevaló megmozdulás. Az első, de még inkább a tavalyi hittudományi hét illusztris és nagy­számú közönsége megmutatta, hogy Zalaegerszeg és vidékének intelligenciája nagy érdek'ődést mulat a modern hittudományok felé. Ez a körülmény bátorította fel a hítíudományi hét rendező­ségét, hogy ezidén is megtarttas- sék az értékes hittudományi soro­zat, mely igen sokat ad a komo ■ | lyan és mélyen hivő embernek. Az a nagy és megnyugtató tanú­ság sugárzik ki ezeknek az elő­adásoknak mindegyikéből, hogy az örök és válíozhatatlan hit so­hasem jöhet ellentétbe a modern tudományokkal, sőt nem ritkán a j legújabb felfedezések érvül szol­gálnak a hit tényei mellett. Az ezidei előadássorozat a világvég és az ember végső dolgaival fog­lalkozik. Olyan kérdéseket vet fel, melyek érdekesek is és ki- válíkép alkalmasak arra, hogy a hit és tudomány (főkép lélektan, kozmológia, asírologia sfb.) har­móniáját kézzelfoghatóan bizo­nyítsák. Amint értesülünk, az előadások szeptember hó 25-én, kedden este kezdődnek 6 órakor a Kulturház nagytermében. Az előadások sora a következő: S,.ept. 25 én kedden: Az egyéni világvég. Előadja : Mé­száros Béla dr. hittanár Nagyka­nizsa, Szerdán, szept. 26-án : Az örök élet. Előadó: Veesey Lajos dr. hittanár Zalaegerszeg. Csü­törtök, szept. 27 : A végső álla­potok. Előadó : Winkler József dr. Szent Imre kollégiumi pre­fektus Budapest. Pénteken, 28-án Géfin Gyula d^. pápai kamarás szombathelyi teológiai tanár tart előadást: A világ végének elő­jelei címen. A következő előadó Galambos Miklós dr. lesz szom­baton 29 én, aki A kozmikus vi­lágvég cimen tart előadást. Va­sárnap, 30 án a záróelőadást Pehm József apátplébános tartja Hiszek a szentek egyességében címen. Az értékes előadássorozat min­denesetre eseményszámba megy városunk kulíuréietében. A Katolikus Nagygyűlés három nyilvános ülésének szónokai. Már csak [egy hét választja el a magyar katolikusságot attól, hogy szeptember 22-én este meg- kondulnak az ország templomai- j nak és kápolnáinak harangjai, hogy tudtul adják, hogy Buda­pesten megkezdődött a XXV. ju­biláns Katolikus Nagygyűlés. Az I. nyilvános díszgyülés szept. 23-án vasárnap, a bíboros her­cegprímás által mondott ünnepi szentmise és Veni Sancte után az Ügetőpályán lesz. Az ülést Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás nyitja meg, majd beszédet mond Glattfelder Gyula Csanádi püspök, az Actió Catolica ügyvezető el­nöke, Angelo Rótta pápai nunci- us, Hóman Bálint vallás és köz- oktatásügyi miniszter és Zichy János gróf v. b. t. t, az Actio Catholica társelnöke. A II. nyilvá­nos ülést a székesfővárosi Vigadó ; termeiben tartják szeptember 24-én hétfőn délután 4 órakor, amelyen Petró Kálmán országgyűlési kép­viselő, Winkler Elemér ügyvéd, Teleki Pál gróf, v. miniszterelnök és Tóth Tihamér dr. egyetemi ta­nár beszélnek. Szeptember 22 én kedden szintén délután 4 órai kezdettel a Vigadóban tartják a meg a záróülést. Ezen Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, Sebess Ferenc piarista rendfőnök, Wolff Karoly a főudvarnagyi bí­róság elnöke és Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás monda­nak beszédet. A jubiláris Katoli­kus Nagygyűlésnek két kimagasló eseménye lesz. Mind a kettő szeptember 23-án, vasárnap zajlik le, amikor a fővárosba befutnak a keresztes gyorsvonatok, a he­lyiérdekű villamossal pedig be­érkeznek a Budapest-környéki katolikusok tízezrei. Vasárnap reggel 10 órakor az Ügetőpályán a Veni Sancte és a megnyitó diszgyülés, amelyen tízezer tagú gyermekkórus fog szerepelni. Délután 3 órakor pedig több, mint százezer ember részvételével a Szent István bazilikától kiindul az Országház térre az Eucharisz­tikus körmenet. Szép eseménye lesz még az idei Nagygyűlésnek a Szcitovszky-téren álló Zichy Nándor szobrának szeptember 22-én, szombaton délután 5-kor történő megkoszorúzása, majd szeptember 25-én, kedden este a Nagygyűlés résztvevőinek felvo­nulása Prohászka Ottokár szob­rához, majd utána a Pálos atyák által vezetett Szent Gellért-hegyi sziklatemplomhoz vonu’ó gyer- tyás körmenet, ahol Rótt Nándor dr. veszprémi püspök Te Deumot mond. A Nagygyűlésre vonatkozó minden felvilágosítást a plébánia- hivatalok, Budapesten pedig az Actio Catholica központi irodája (Budapest, IV., Ferenciek tere 7. Telefon : Aut. 852—43 és 851 — 30.) a legnagyobb készséggel ad. A Jézus Társaság missziós munkája. Mostanában, mikor közeledünk a Jézus Társaság fennállásának 400-ik évfordulójához, nem lesz érdektelen a rend missziós mű­ködéséről pontos áttekintést adni. 1933-ban 51 missziós területen mőködtek a jezsuiták Európában, Ázsiában, Afrikában, Amerikában, és a déli tengeren. Mindezek a területek mintegy 200 millió la- kóst számlálnak. A jezsuita misz- szionáriusok száma 3104 volt. Ezek közül 1790 pap (1572 kül­földi, 218 benszülött), 714 sko­lasztikus (431 külföldi, 283 ben- szülött), 600 segiiőtestvér (417 külföldi, 183 benszülött) volt. Munkájukban számos, nem a tár­saságukhoz tartozó missziós se­gítette őket, és pedig 514 pap (102 külföldi, 415 benszülött) 509 laikus testvér (327 külföldi, 182 benszülö t), 4664 apáca (2292 külföldi, 2372 benszülött), 22.347. Katekéta és tanító (16.126 férfi, 6221 nő). A szemináristák száma 1960 volt, akik közül 1327 a kisszemináriumokat, 633 a nagy szemináriumokat látogatták. A jezsuita misszióban összesen 2.729.371 megkereszteltet és 252.044 kereszíelendőt számláltak. 1933. év folyamán 39.540 felnőt­tet és 116.852 gyermeket vettek fel az egyházba. 92 409-en élet­veszélyek között vették fel a ke- resztség szentségét. 23.090 sze­mélynek szolgáltatták ki a ke- resziség szentségét. Több mint 25 millió szentáldozás volt és a 11.659 iskolással 471.211 tanu­lója volt. Ezek közül 154.658 növendék a 7549 ima és katekiz ­mus iskola tanulója ; 234.371 a 3511 elemi iskolában járt; 5026

Next

/
Thumbnails
Contents