Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-09-05 / 201. szám

iO fillér 1934. szeptember B. Szerda, Xtfll. ésfotyam 20!. szíri Felelős szerkesztői Herboly Ferenc, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. i. « = Telefonszóm 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban» Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A tiltakozás moraja hangzik szerte az ország­ban az ellen a választójogi ter­vezet ellen, amelyet a Független Kisgazdapárt már a nyilvánosság elé is hozott. Még a kormányhoz hü csapatoknak óriási többsége is élesen elitéli azt a merényletet, amelyet az említett párt akart elkövetni ezzel a javaslatával a népszabadságok elien. Jánossy Gábor, a celldömölki képviselő, aki mint Gömbösnek rendíthetet­len hive ismeretes, erős hangú cikkben fejtegeti, hogy a lajstro- mos választásnál a pártok aka­rata, nem pedig a választók sza­bad akarata érvényesül, tehát az ilyen választás mindennek volna tekinthető, csak a nemzet szabad akaratnyilvánításának nem. Érdekes azonban, hogy a fő- főkormánypárti lapok úgy akarják föltüntetni a dolgot, mintha az őket egyáltalában nem érdekelné s mintha az országos felháboro­dás csak amolyan „müfelháboro- dás volna. Azonban épen ezzel árulják el, mennyire fáj nekik és az őket dirigáló egységes fővezé­reknek az, hogy Eckhardt terve­zete olyan nagy visszatetszést keltett országszerte. Az egyik lap nyíltan megírja, hogy a miniszter- elnök a választói jog kérdésében már eddig is tárgyalt ítöbb poli­tikussal, köztük Eckhardt Tibor­ral is. Ebből pedig az állapítható meg, hogy Eckhardt föltétlenül ismeri Gömbös felfogását, mert különben nem készítette volna el tervezetét ilyen, kormánynak tet­szőén és ilyen részletesen. A má­sik lap mindössze csak a „sajtó egy részének hangja“ ellen kelt ki, írván ezeket: „nincs joga senki­nek olyan hangot használni (ter­mészetesen a tervezet [bírálatánál), amely nekik sem válik díszére és amely méltán botránkoztatja meg(!) a magyar közönséget". Meg kell jegyeznünk, hogy a lap nem tud más, — jóizlést sértő — kitéte­leket idézni, mint „erkölcstelen“, „arcátlanság“, „merénylet“! Ez volna — szerinte — utszéli hang. Mi seramikép sem tartjuk meg­engedhetőnek, hogy valamelyik sajtóorgánum sértse a jóizlést, azonban tudni kell azt is, hogy van az éremnek másik oldala is. A jogos felháborodás mindig eny­hítő körülmény. Ezen a terveze­ten pedig jogosan háborodott föl az ország népe és, ha ennek a felháborodásnak kifejezést adott „a sajtó egyrésze“ azoknak a ki­tételeknek kíséretében, amelyeket az illető lap annyira kifogásol, hát szolgáljon enyhitő körülmé­nyül az a letagadhatatlan felhá­borodás, aminek még Jánossy Gábor is kifejezést adott. De kü­lönben sem olyan sértőek azok a kitételek. Legkevésbé sértők pedig a tervezettel vonatkozásban. A tervezet ugyanis, megadja a titkosan való választás jogát, ugyanakkor azonban minden igye­kezete oda irányul, hogy elvonja a polgároktól azt a jogot, hogy kiválaszthassák azt, akit mandá­tumhoz juttatni akarnak. Azután meg, ha a pártnak nem volt tiz tagja a parlamentben, az ajánlási rendszer reitenetességein kell át­vergődnie tiz különböző törvény- hatóságban. Ha csak egy lista is fennakad, a többi kilenc sem in­dulhat, bármily óriásiak legyenek is esélyei a győzelemre és bárha hiánytalanul, sőt bőségesen meg is van rajta az ajánlóknak meg­kívánt száma. Még nagyobb a sérelem akkor, ha a pártnak sike­rül ugyan legalább tiz törvény- hatósági kerületben érvényesen ajánlott listákat főiállítani, de a Vasárnap délután a budapesti Jézus Szive templomban négy magyar jezsuitát búcsúztattak, akik Kínába indulnak miszióba. A négy jezsuita : P. Zsámár Jenő, P, Koch István, továbbá Gömöry Pál és Kollár Zoltán segiiőiest- vérek, akik a bucsuzáskor meg­kapták a missziós keresztet. A négy lelkes hithirdető ma este indul el Triesztbe, ahol hajóra szállnak és 24 napi utazás után érkeznek meg Kínába. A Kínába indulók egyike, P. Zsámár Jenő, zalaegerszegi szár­mazású. Az itteni gimnáziumnak volt igen tehetséges, s egyben csendes, szerény és nemeslelkü növendéke, akire tanárai és tár­sai szeretettel emlékeznek vissza. Felszentelése után a Manrézában volt tanár ^és lelkigyakorlatokat is tartott. Ő volt a Manrézában a zalaegerszegi gimnázium nyol- cadikas tanulói lelkigyakoriatának Budapest, szeptember 4. Göm­bös Gyula miniszterelnök sza­badságáról visszatérve a követ­kezőket mondotta a Budapesti Értesítőnek a kormány választó- jogi javaslatáról: — A választójogi kérdéssel ál­landóan foglalkozunk és nemcsak a nemzeti egység pártjának tag­jaival, de egyes ellenzéki politi­kusokkal is megbeszéljük. Ez az intenzív tanácskozás azért szük­séges, mert tudjuk, hogy a vá­lasztójogi reformnak döntő be­folyása lesz a nemzeti élet jövő választáson nem tud legaláb öt mandátumot szerezni. Ez esetben egyetlen mandátum sem illeti meg a pártot. Itt a polgár győ­zelmesen vett részt a szavazáson, de választói jogát utólagosan el­kobozzák, mert a szavazatokat a választóval szembenállóit párthoz számítják. Gondoljunk még csak a hat évig való egyhelybenlakásra, akkor, azt hisszük, nem kell bi­zonyítgatnunk a jogos felháboro­dás! és a tiltakozást. A másik lap különösnek találja az ellenzék fölháborodását egyik „ellenzéki párt“ javaslatán. Hát Eckhardt ellenzékiségéről ne es­sék szó. Bizonyságot tett mellette ezzel a tervezettel. Talán Göm­bössel kölcsönösen ugratni akar­ták egymást ? Lehetséges. vezetője, s ez alkalommal meleg kapcsolat keletkezett a diákok és volt társuk között. A zalaegerszegi közönség is szeretettel emlékezik vissza P. Zsámár Jenőre, ennek tulajdonít­ható, hogy P. Czinder Jenő új- miséje alkalmával 75*80 pengőt adtak össze Zsámár atya kínai utazásának költségeire. P. Zsámár Jenővel most há­romra emelkedik a Kínában mű­ködő zalai jezsuiták száma. Tár­sai : P. Litíványi György és P. Kerekes István már évek óta mű­ködnek azon a missziós terüle­ten, ahol bizony nagy leikierőre van szükségük a lelkes papok­nak. Kínában most körülbelül húszra emelkedik a magyar misszionáriusok száma, igy a magyarok valószínűen rövidesen külön vikariálust kapnak. Eddig ugyanis a francia missziós terü­lethez tartoznak. kialakulására. Eckhardt Tiborral is találkoztam, de egyes pontokra nem jött létre közöttük megálla­podás, kivéve azt az elvi kérdést, hogy legyen titkos választójog, de kapcsolatban a kormányzói jogkör további kiterjesztésével. A kormány a pannonhalmi minisz­tertanácson foglalkozott a válasz­tójogi kérdéssel. Azóta ismétel­ten megbeszéltem az ügyet a belügyminiszterrel és a miniszter- elnökség politikai államtitkárával az egyes irányelveket. A továb­biakban megbeszéltük a kérdést a nemzeti egység pártjának egyes vezetőivel, igy Bethlen István gróffal és Szíranyavszky Sándor­ral. A nyers tervezetet szándé­komban van több ellenzéki poli­tikusnak kiadni. Erről még nem nyilatkozhatom, de annyit már most kijelenthetek, hogy csak olyan javaslatot tudok elfogadni, amely megfelel annak a haladó konzervatív politikának, melyet hirdettem és most is hirdetek. Gömbös miniszterelnök ma egyórás tanácskozást folytatott Eckhardt Tiborral, aki utána úgy nyilatkozott, hogy genfi utazásá­ról tárgyaltak. Eckhardt, mint Magyarország népszövetségi fő- megbizottja, holnap vagy holnap­után utazik Genfbe. Az a sajtópolémia, amely a választójogi javaslat miatt Eck­hardt Tibor és Rassay Károly .között folyik, lovagias ügyhöz vezetett. Rassay Károlyt egyik hétfői lapaan megjelent éleshangu nyilatkozata miatt Eckhardt Tibor Ulain Ferenc és Szentiványi La­jos utján provokálta. Rassay se­gédei : Magyar Pál és Bródy Ernő azt a választ adták Eck­hardt segédeinek, hogy az ügy nem alkalmas lovagias elintézésre. Eckhardtnak módja van elégté­telért a bírósághoz fordulni. A bírósági eljárás után rendelkezé­sére állanak Eckhardt segédeinek. Hasonló levelet intéztek Rassay- hoz. Löiészrerseny Zalaegerszegen. Zalaegerszeg város legjobb polgári (stb.) lövészcsapata ré­szére alapított vándordíjért a lö­vészversenyt folyó évben szep­tember hó 9-én reggel fél 9 órai kezdettel a Move lőtéren tartják meg az alábbi feltételek meilett: 1. Nevezhet minden egyesület egy 5 főből álló csapatot. 2. Há­rom egyenként bemutatott belö- vés után 10—10 értékelt lövés, három testhelyzetből (fekvő, tér­delő, vagy ülő és álló). Egy-egy tizes sorozatnál a lőidő 10—10 perc. 3. 50 méter távolság, egy­séges céltábla, Fégfegyver, ha­zai töltény, nyitott irányzék, szab­ványos szij, távcüőhasználat. (Minden más segédeszköz tilos). 4. A győztes csapat nyeri a ván­dordíját és a csapat minden tag­ja érmet. 5. Nevezési díj nincs. Nevezési határidő szepiember hó 5. Nevezések Szigethy Tibor vár- megyeháza cimre adandók le. Ugyanez alkalommal tartja a vá­rosi testnevelési kirendeltség egyéni minősítő versenyét. Az egyéni verseny feltételei ugyan­azok, mint a csapatversenyé. A csapatversenyben indulóknál az ott elért eredmény számit a mi nősítő versenyre is. Díjazás: Az 5 elsőnek^ érem és tiszteletdij. Nevezési dij nincs, nevezési ha­táridő az 5. pont szerint. Töltény­ről mindenki maga gondoskodik. Ismét Kínába indult egy zala­egerszegi származású jezsuita. Gömbös miniszterelnök nyilatkozata a választójogi javaslatról. Lovagias-ügy Eckhardt és Rassay között.

Next

/
Thumbnails
Contents