Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-09-02 / 199. szám

XVII. évfolyam 199. szám. Ára 10 fillér 1234. szeptember 2. Vasárnap. 6YEIDJSA6 Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ___i— Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak i egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Mint a bomba, úgy robbant be a magyar belpoli­tika nyári szélcsendjébe Eckhardt Tibornak, a Független Kisgazda- párt vezérének reakciós jellegű választójogi tervezete. Ez a ter­vezet kinos megdöbbenést kel­tett országszerte, mert a tervezet, amelyet annak kitervelője terjesz­tett a kormány elé, minden de- mokratikusj alapelvet felrúg és a legnagyobb mértékben alkalmas arra, hogy a népakarat szabad megnyilatkozását megakadályozza. Az egységes pártnak és a kis­gazdapártnak, Gömbösnek és Eckhardtnak barátkozása már ed­dig is gyanús volt. Hogy ennek a barátkozásnak nem lesz jó vége, azt már sejtettük, sőt tudtuk is. És most ime, nyíltan áll előttünk, hogy ez a tervezet, — amint igen helyesen jegyzi meg Grieger Mjjklós képviselő, a Legitimista Néinzeti Néppárt vezére, — nem jelent mást, mint az egységes­pártnak és kisgazdapártnak véd­és dacszövetségét a hatalomnak megtartására, a demokratikus vá­lasztójogi követelmények megta­gadásával. Rendes szokás az, hogy min­dig új választójogot csinálnak azok, akiknek csillaga lemenőben van, de az ország lakóssága már olyan alapvető választójogot sze­retne látni, amely független ma­rad az uralkodó pártoktól és nem aszerint csereberélik, hogy kinek kedvez, kinek árt. A hatalmon levők természetesen első sorban saját érdeküket tekintik s amig nyeregben érzik magukat, addig csak ígérgetnek ; mihelyt azon­ban egy kicsit rosszat sejtenek, hozzáfognak a tervezetek elkészí­téséhez. Azt azonban föltételezni sem mertük volna, hogy ma, 1934-ben olyan tervezet készül­jön, amely hatalmas tömegeket zárjon ki az alkotmányos jogok gyakorlásából. A tervezet ugyanis a választójog gyakorlását hat évi egybenlakáshoz köti, ami azt je­lenti, hogy a mai időkben, amikor a szegény munkásembernek ke­nyérkeresés céljából gyakran kell lakóhelyét változtatnia, egyáltalá­ban nem lesz választójoga. Hány olyan iparos van az országban, akik hosszú éveken át folytatták iparukat, hazafias, vallásos, intel­ligens, művelt emberek, de a gaz­dasági válság következtében le­mondtak iparuk gyakorlásáról és most mint segédmunkások kere­sik kenyerüket lakhelyük változ­tatásával ! Ezek megmozdulásuk esetén végeztek a választói jog­gal ! Hány olyan becsületes, mun­kásember van, aki évekkel ezelőtt jó adózó volt, de most köztar­tásra, inségsegélyre szorul: ezek sem kapnak választójogot, ha a megelőző évben ilyen segélyt „élveztek !“ Ideszámítanak ter­mészetesen a szellemi inségmun- kások is. A választás titkos és törvény- hatóságonként lajstromos lenne. Az általános választáson minden országos párt indulhat, ha a vá­lasztás előtt a képviselőházban legalább tiz képviselőtagja volt, vagy pedig, ha az általános vá­lasztások kiírása után legalább tiz törvényhatóságban egyenként ezer ajánlást tud felmutatni. Csak olyan országos párt juthat a vá­lasztások során mandátumhoz, amely az országban legalább öt mandátumot szerzett, az egyes törvényhatóságok területén pedig azok, amelyek legalább egy man­dátum elnyeréséhez szükséges szavazathoz jutottak. A mandátu­mot nem jelentő töredék-szava­zatok hozzáadandók a legtöbb szavazathoz jutott párt szavaza­taihoz! Az egyes országos pártok lajstromai összekapcsolhatók ab­ból a célból, hogy megszerezhe­tők legyenek a törpe-pártoknak egyébként megsemmisülő szava­zatai, a választások után pedig azért, hogy a, mandátumok 5Ü A péntekről szombatra virradó éjszaka Zalaegerszegen és a kör­nyékén földrengés voit. Mivel a lakósság nagy része már aludt, s azok is, akik felébredtek, több­nyire zavarosan észlelték a tör­ténteket, kezdetben ellentmondó hírek terjedtek el. Számos ébren levő ember észleletei alapján azonban sikerült pontosan meg­állapítani a földrengés körülmé­nyeit. A földrengés kettős volt. Elő­ször pon'osan fél 1 órakor érez­ték a városban. Ez volt az erő­sebb, amely néhány másodpercig tartott és déikeiet-északnyu aíi irányban mozdította meg a föl­det. A rengést eléggé erős, menny­dörgéshez hasonló földalatti ! morajlás kísérte. A földlökések | hatása alatt számos ház megre- megetí, a szekrényekben a?, edé­nyek megcsörrentek, itt ott a bú­torok is megmozdultak, a tető- eresztékek recsegtek-ropogtak. A tüzoltótorony őre elmondotta, hogy a torony erősen kilengett úgy, hogy meg is kellett kapasz­kodnia. A torony felszerelése megmozdult. Az állomáson né­hány vagon egymásnak ütődött. Kisebb kilengésök volt a templom- tornyoknak is. Háromnegyed 1 órakor kisebb arányokban meg­ismétlődött a földrengés. Ekkor már a rezgést nem igen lehetett érezni, inkább csak a morajlást. Érdeklődtünk a környékbeli körjegyzőségeknél, s azoktól a százalékot meghaladó többség biztosítható legyen. Az abszolút többséget elért párt, vagy össze­kapcsolt pártok 24 mandátumból álló prémiumot kapnának. A lajstrom összeállításánál első sorban a megbízhatókat jelölnék, hogy a kevésbé megbízhatók, bármennyire óhajtják is megválasz­tásukat a választók, vagy teljesen lemaradnak, vagy csak mutatóba kerülhetnek be. Mindezekből kitűnik, hogy a tervezet nem alkalmas a közön­ség megnyugtatására. A szomorú valóság az, hogy az egységespárt és kisgazdapárt hatalmuk bizto­sítására szövetkeztek egymással s ennek a szövetkezésnek ered­ménye ez a demokráciái szörny- szülött, amelynek életbenmaradá- sát mindenesetre megakadályozza a tervezet kipattanása nyomán támadt országos felzúdulás, amely el fogja söpörni a demokráciával imigyen kacérkodó népvezére­ket is. következő felvilágosításokat kap­tuk : Zalabesenyőn szintén fél 1 órakor, maid pedig háromnegyed 1 órakor érezték a rengést, amely spirális irányú volt, s déíkeletrői északnyugat feié haladt. A idők megrecsegtek úgy, hogy a gaz­dák kiszaladtak a házakból. A morajlást először mennydörgés­nek hitték. Botfán erősebben érezték a lengést, ott a képek is leestek a házak faláról. A föld­lökésekre sokan felébredtek. A bocföldei jegyrőségben hin­tázó lökést éreztek kétszer egy­másután különböző időközökben. A házak teteje ropogott, az abla­kok megzörrentek. A rezgést pár másodpercig érezték. Andrásaidén néhány másod­percig szinten érezték a földlö­kést és a morajlást. Teskándon fél 1 órakor 5 másodperces rez­gési éreztek, maid később még egy rezgést. A földrengést mo­rajlás is kísérte, A házak eresz­tékei ropogtak, a tehenek az is- tálókban ugrálni kezdtek. Ságod községben a földren­gést nem észlelték. Legújabb jelentések szerint a földrengés Zala megye nagyobb területén volt érezhető. Azt a te­rületet, amelyen észlelték, kelet’ ről Keszthely, északról Szepetk, délről körülbelül Hahót, nyugat­ról Nova, Saiomvár vonala hatá­rolja. A földrengés fészke körülbelül Bucsuszenílászló vidékére esik. Búcsuszentíászlón és Nemessán- dorházán megrepedtek a falak, kémények, a cserepek lehullottak a tetőről. Szentiászlón megrepedt a posta fala is, Sándorházán pe­dig az iskoláé. Erősebben érez­ték a földrengést Pacsán is föld­alatti morajlás kíséretében. Ezen a vidéken a lakósság nagy része megijedt, a szabadba futott és az éjszakát az utcán töltötte. Kisebb mértékben érezték a földrengést Keszthelyen, Szepet- ken, Zalaszentivánon, erősebben Ördöghenyén, Alibánfán, Gyűrű­sön és Nován. Észak és kelet felől Pakodon, Zalabéren, Türjén, Sümegen, nyu­gat felől Zalalövőn, dél felől Len­tiben, Szentgyörgyvölgyön és Nagykanizsán már nem érezték a földlökéseket. A Tolt monarchia legmagya- rabb ezrede volt a győri báziezred. Az alapítás kétszázadik évfor­dulóját ez évi október 6-án és 7- én Győrött megünneplő volt cs. és kir. 19. gyalogezredről kevesen tudják, hogy ez volt a Osztrák- Magyar Monarchia legmagyarabb ezrede. Amikor Pálffy Leopold gróf az izig-vérig magyar főur, 1734-ben életre hivta az ezredet, alapitó levelében magyar nyelvű vezénylést állapított meg, s ehhez III. Károly király, Mária Terézia királynő atyja, királyi dekrétumá­ban hozzájárult. — A régi füg­getlenségi és 48-as pártnak, a magyar vezényszóért vívott több évtizedes meddő harcát tehát si­keresen megelőzte gróf Pálffy Leopold vitéz óbester, a későbbi feidmarschaü. Csak jóval később lett. az ezred vezényleti nyelve német. Azonban a voit cs. és kir. ezred volt Magyarországon az egyetlen katonai alakulat, mely legénységi állományát kétszáz éven át egy vármegyéből, a 98 százalékos magyar lakosságú Győr vármegyéből sorozta. Ké­sőbb ugyan Veszprém vármegyé­ből is soroztak az ezred lobogója alá, amely szintén magyarlakta vármegye. Érdekes még felemii« leni, hogy a mindenkori trónörö­kösök voltak az ezred tulaj­donosai. Rudolf és Ferenc Fer- dinád után Károly főherceg, ami­kor király lett, továbbra is meg­maradt ezredtulajdonosnak. Tilos a magyar nyel« Romániában, Bukarest, szeptember 1. Az utóbbi idők erőszakosságaihoz újabb járult. A kormány rende­letben küzöiíe, hogy az állami hivatalokban tilos az idegen nyel­vek használata. Ez a rendelkezés főleg Erdélyre és a magyar nyelv­re vonatkozik. A rendelet ellen vétő hivatalnokot elbocsátják. Földrengés volt az éjszaka Zala vármegye nyugati részében. A földrengés fészke Bucsuszentlászlón volt, ahol a falak is megrepedtek, s a lakosság a szabadba menekült. — Zalaegerszegen már gyengébb volt a földrengés.

Next

/
Thumbnails
Contents