Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-08-29 / 195. szám

XHIL évfolyam 195. szám. Ára m fillér .±x&Bgzmmsi Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. Felelős sierikesztős Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hátkőzaiap a kora délutáni órákban. 1334. augusztus 29 Szerda. 7 Előfizetési árak i egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A nemzeti viselet divatbahczására már sokszor in­dult mozgalom. Eredmény azon­ban nem lett, mert a nemzeti vi­selet nem jött divatba, vagyis magyar ruhát rendszeresen nem hord senki. Sem férfi, sem nő. A falusi nép a háború előtti idők­ben még kiordoit magyar ruhái: pantalló helyett csizmába húzott nadrágot, kabát helyett dolmányt, elienzős sapka helyett pörgeka- lapoí; ma azonban ez mind fe­ledésbe ment. A falusi leányok, ha nem is öltöztek magyar ruhába, nem viselték a mai nem­zetközi divat kreációit; használ­tak csengős kendőket, színes keszkenőket, hajukba pántlikát fontak; ma bubifrizurát hordanak. Még szerencse, hogy néhanapján rendeznek műkedvelő előadáso­kat, amelyek megkívánják a nem­zeti viseletét és bizonyos ünnepi alkalmakkor magyar ruhában ma­gyar táncot lejíenek a — leányok. Magyar ruhás fiuk már ezeknél a táncoknál sem igen láthatók. Sem falun, sem városban. A leánykák nyáron és nemzeti ünnepek al­kalmával még mutatkoznak nemzeti viseletben, de máskor nem, Szó­val nem jött divatba a nemzeti viselet. A magyar ruha inkább csak arra való, hogy a szekrény» ben lógjon és egy-egy parádés alkalommal szolgálatot teljesítsen, de nem arra, hogy mint minden­napi, vagy legalább ünnepi viselő ruha legyen i Azt pedig, különö­sen napjainkban, vajmi kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egy drága öltözetet csináltassanak azért, hogy azt évenként három- szor-négyszer fölvegyék, de akkor is csak néhány rövid órára. Így állván a heiyzeí, nem is beszél­hetünk ma magyar ruháról, nem­zeti viseletről, hanem legfölebb csak — diszmagyarrói. Pedig mást akartunk. Diszmagyar he­lyett magyaros öltözeteket férfiak és nők részére egyaránt. Azt hit­tük, hogy talán majd a tavasz, vagy a nyár utat enged a nem­zeti viseletnek; hiába vártuk. Azt senki sem mondhatja, hogy anya­giak híján nem sikerült a nem­zeti viseletéi bevezetni s általá­nossá tenni, mert talán soha any- nyi új férfi és női öltözet, — di­vatosnál-divatosabb — nem pom­pázott, mint ebben az évben, ami­kor mindenkinek jövedelme meg­csappant, amikor tele van a le­vegő panasszal, sírással, hogy milyen nehéz ez az élet, milyen óriási fokra hágott az ínség és nyomor! A férfi és női divat le­ién kitermelt újdonságok ott tob­zódnak a korzón, szinte azt hin­né az ember, hogy ma nemcsak ínség és nyomor, de még csak szegénység sincs; ám azért senki magának magyaros ruhát nem csináltatott. (Az igaz, hogy nem is tudíuk, milyen szabásminta után kellett volna dolgoztatni!) M?.radt tehát a nemzeti viselet jámbor óhaj, — abban a bizo­nyosságban, hogy még jónéhány- szor indul akció, ki tudja, mi­lyen eredménnyel. Fiatal leánykák még csak hordják néha rendes viselőruha gyanánt is ünnepna­pokon a magyar ruhát, de a fér­finépségnél ezt nem tapasztalhat­juk. Most, amint hallatszik, föl­szólítják megint a szakértőket magyar ruhaminía elkésziiésére. Az bizonyos, hogy minták ké­szülnek, talán annyiféle, ahányan azt tervezik, de nagy kérdés, hogy A közigazgatás teljes centrali­zációja most már hamarosan be­következik, Darabcnkiní tördelik le az autonómiák jogait, hogy azután a szárnyszegettség állapota következzék be. Erre mutat a kormánypárti újságoknak követ­kező híradása is : — A belügyminisztériumban az az utolsó simításokat végzik azon a törvényjavaslaton, amely a me­gyei városok szervezetét gyöke­resen megváltoztatja. A javaslat erősen megnyirbálja a képviselő­testületek jogait. Megszünteti a városatyáknak azt a jogát, hogy a városi tisztviselőket választják. Sőt polgármestert sem választa­nak többé, mert a belügyminisz­ter nevezi ki az új törvény értel­mében, akiket át is helyezhet bármikor más városba. — A polgármesterek hatásköre növekszik. A városi tisztviselőket a főispán nevezi ki. A törvény- • Miskolc, augusztus 28, A vá­roskörnyéki csendőrség hosszabb megfigyelés után nagyobb kom­munista összeesküvést leplezett le, amely Borsod, Abauj és Zemp­lén megye több községére terjedt ki. A szervezkedés központja Miskolcon volt, a szervezkedés vezetője Róth Lajos fogtechnikus, Tokió, augusztus 28. A fiatal tengerésztisztek elégedetlenek, amiért késik a washingtoni ten­gerészeti egyezmény felbontása. Az egyezmény tudvalévőén meg­határozza az amerikai és japán flotía arányát, s a tisztek szerint ez az arány Japánra nézve ked­vezőtlen. A tengerésztisztek le­az elfogadott minta szerint ké­szülnek-e rendes használatra ru­hák, vagy pedig továbbra is csak szekrényben lógó diszmagyarok készülnek, amelyek mellett — különösen a nép széles rétegei­ben bátran feledésbe mehet a nemzeti viselet. A divat, a min­dent legyűrő világdivat, a férfia­kat is teljesen rabjaivá tette. Ilyen körülmények között alig számít­hatunk arra, hogy a magyar ruha viselete általánossá váinék. Na- i gyón erős propaganda biztosit- | hatna csak annak jövőt. nek ez az intézkedése folytatása annak a rendelkezésnek, amely már régebben kivette a választás alól a számvevőségi tisztviselőket, akiket szintén a főispán nevez ki. A képviselőtestületi tagok szá­mát is leszállítja a törvény csak­nem a feiére. Ezentúl a képviselő­testületek csak a költségvetés és zárőszámadás tárgyalásánál szól­hatnak bele a megyei városok igazgatásába. Hogy a most utolsó simítás alatt álatt álló javaslatból mikor lesz törvény, azt nem tudjuk. Ellenben bizonyos az, hogy nem kell erre sokáig várnunk. Ha már az utolsó simít ásókat végzik a ja­vaslaton, akkor nincs messze annak törvénnyé válása. Megtudhatjuk tehát most már azt, hogy Zala­egerszeg sem választ többé pol­gármestert, de más tisztviselőt sem. akinél a házkutatás alkalmával mázsaszámra találtak kommunista röpiratokat. Róth elfogaíásakor ellenállt a csendőröknek és deíek- tiveknek, ezért megbilincselték ás igy szállították a rendőrségre. A fogtechnikus egyelőre minden felvilágosítást megtagad. mondásra akarják kényszeriteni a tengerészeti minisztert, A kor­mány értekezletet tartod, amelyen hír szerint elhatározta a washing­toni egyezmény felbontását. Ten gerészeti körök szerint a meg­hosszabbításról szó sem lehet. Okada miniszterelnök közölte, hogy tervezetet dolgoztak ki, amely helyettesítené a washing­toni egyezmény intézkedéseit. Ezt a tervezetet októberig, ami­kor a tárgyalások megkezdődnek, titokban tartják. Washington, augusztus 22. A fionaegyezmény japán részről történő felmondásának híre nyug­talanságot keltett. Az amerikai tengerészed miniszter ezért kérni fogja a parlamenttől, hogy az 1935, évi építési tervbe ne 20, hanem 25 hadihajó építése sze­repeljen. A tengerészek létszámát is emelik. Egyébként Amerika ragaszkodik az eddigi japán-ame­rikai fiottaarányhoz. A Szegedi üj Nemzedék Pehm József müvéről. Az Alföld tekintélyes lapjában, a Szegedi Uj Nemzedékben Mes­ter János űr. egyetemi tanár hosz- szabb kritikát közöl Pehm József apátplébános „Padányi Biró Már­ton veszprémi püspök élete és kora“ cimü munkájáról. Többek között ezeket írja: Ennek a liberális történetírás­ban ismeretlenül maradt nagy- embernek egész élete ás tevékeny­sége a nyilvánosság elé kívánko­zik korunk szellemtörténeti irány­zatában, mert Pázmány urán ő a katolikus restaurációnak legkivá­lóbb vezető elméje, legtöbbet al­kotó egyházfejedelme. Amaz egyéniségek közé tartozik, akik — Révész Imre jeles református egyház Írónk szerint — az em­beröltők sorain át emberleikek millióiba beíeszövődtek, azokat megfényesiielíák és feltüzelték... Vele szemben eddigi történet­írásunk mostohaságát Pehm József zalaegerszegi apátplébános hatal­mas müvei óhajtja jóvátenni. Ez a nagyterjedelmü monográ­fia beható forrástanulmányokon épül fel, melyhez az anyagot leginkább a jelenleg már gondo­san rendezett veszprémi püspöki levéltár nyújtotta; de a szerző — amint forrásjegyzéke 7 lapon mu­tatja — az ország minden nagyobb levéltárában vagy könyvtárában lelhető okmányt és könyvet fel­használt. Kidolgozása is oly mintaszerű, mint anyaggyűjtése. Igyekszik ugyan a forrásokat „beszéltetni“, de annyira elfelejtett és vitatott egyéniség körűi, mint Bíró Márton püspök, a történetírónak magának kell leszögeznie az eredményeket és levonni a tanulságokat, amit Pehm elismerésre méltó buzgó- sággal, tárgyilagossággal és szak­avatott tollal végez. Majd részletesen ismerteti a mű gondolatmeneté?, s igy fejezi be a bírálatot: Pehm apátot, az irót, minden elismerés illeti a gondos anyag- gyüjésért, a színes és mindamel­lett pontos korrajzokért, hősének hűséges jellemzéséért s egész életének tárgyilagos méltatásáért. A megyei várasok autonómiájá­nak pefoi'mja. Nem választ többé polgármestert ZaBaegerssey« Nagyobb kommunista Sasse« ©sksiwési lepleitek le ÜRiskoie vidékén. Japán felmondja a washingtoni flottaegyezmónyt.

Next

/
Thumbnails
Contents