Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-08-23 / 190. szám
XVII. évfolyam 190 szám. ÍÖ #Í&É©B* 1934 augusztus 23. Csütörtök. Felelős szerkesztői Herboly Ferenc. Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, . ■ •’» Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint SS Rokkát és szövőszéket a falu népének 1 Gyenge volt az idei termés, de azért a falusi szegény termelőnek kicsépelt gabonát szállító szekere után igen gyakran el lehet „csapázni“, mert a rongyos zsákok hullatják a szemet. A zsákállo mány ugyanis annyira összeron- gyolódott, hogy már foltozni sem igen lehet. Ponyvát pedig már alig találunk a kisgazdánál s amit találunk, az már alig takar. Ruházatában is teljesen lerongyolódott a falu népe. Folt hátán folt. Fehérneműje szétfoszlik, ágyneműi, törlöi elszakadtak s kivált ott, ahol pár éven át rossz volt a termés, még részben sem tudják pótolni a hiányt. Kivétel azonban mégis akad. Vannak községek, sőt vidékek, ahol sem durvább, sem finomabb szőttesben nincs hiány; ahol a falu népe kendertermeléssel, fonással, szövéssel foglalkozik, ahol még divatban van a valamikor oly elterjedt s azután szinte feledésbe ment háziipar. Feledésbe ment, igen, mert közben, a konjunktúra idejében volt pénze a népnek arra, hogy készen, fáradtság nélkül megvehesse mindazt, amit azelőtt maga készített. Most, hogy a jólét elmúlt, a pénz elfogyott, mennyivel jobb helyzetben vannak azok, akik nem hagytak föl a régi jó szokással. Meg lehet nevezni falvakat még ma is, ahol alig van leányosház rokka, meg szövőszék nélkül, de nincs ám olt hiány a faluban zsákban, ponyvában, házifehérnemüekben. A kereskedelmi miniszter szövőtanfolyamokat rendez és azokra, meg az utánok következő bizonyos időtartamra szövőszékeket bocsát a községek rendelkezésére. A mezőgazdasági kamarák erősen propagálják a kender- és len- termelést s ezzel kapcsolatban a fonást-szövást. A Nőegyletek Magyar Munkát Védő Szövetsége már régebben összeköttetésbe lé pett a kereskedési minisztériumFirenze, augusztus 22. Mussolini és Schuschnigg osztrák kancellár tegnap három órás tanácskozást folytattak. A kiadott hivatalos jelentés szerint behatóan megviíatlák a két államot közösen érdeklő politikai, gazdasági és kulturális kérdéseket. A megbeszélés eredrr.ényekép megállapították a teljes egyetértést Ausztria függetlensége és integritása tekintetében, a független Ausztria Európa érdeke. Megállapodtak abban is, hogy a római egyezményt tovább fejlesztik Dolíuss kancellár szellemében. mai, a mezőgazdasági kamarákkal és különféle egyesületekkel, s ezekkel együttesen igyekszik a fonást-szövést újra népszerűsíteni. A jó akarat és lelkesedés azonban nem elég. Módot kell a népnek nyújtani arra, hogy a rég elfelejtett s divatját múlt foglalkozást újból megkedvelhesse. Elsősorban ingyen, vagy olcsó, vagy kölcsön vetőmagra van szükség. Azután kenderáztatóról kell gondoskodni, végül pedig soksok rokkát és szövőszéket kell juttatni a falu népének. Senki sem akarja mechanizálni a háziipart, hanem a régi szokásokat feleleveníteni. A téli hónapokban van ideje a falusi embernek arra hogy bátran nekiláthat a régi primitiv eszközökkel is a fonásszövésnek s egy-egy család nemcsak magának, hanem rokonnak, szomszédnak is megcsinálnatná a zsákot, a ponyvát, vagy a házi- fehérnemüt. Előbb utóbb javulnia kell a helyzetnek, enyhül majd a válság, pénzhez jut ismét a nép s a háziipariig előállított tárgyak helyett többé-kevésbé ismét a boltban vásárolható holmival elégítheti ki szükségletét. De most, a nehézségek idejében, igyekezzünk őt a válságon átsegíteni a régi fonás és szövés népszerűsítésével. Nem kellenek ehez modern, rokkák, drága szövőszékek, jó lesz olyan is, amilyen, — esetleg már csak romjaiban — található még egy egy falusi ember padlásán. A zalai falvak határában a háború előtt mindenfelé láthattunk kenderföldeket, az asszonyok, leányok egész télen át fontak, a takácsok szorgalmasan feldolgozták a fonalat s fehéredő vászon lepte el a házak táját. Ma mindezt hiába keressük. Á válságos idők azonban minden bizonnyá) visszahozzák a lenézett, elfelejteti kendertermelést. Félhivatalos helyen megállapítják, hogy a tanácskozásokon nem érintették a Habsburg kérdést, s nem kerüli szóba katonai egyezmény vagy más szerződés kötése sem. Az államférfiak nem annyira uj megoldásokról tanácskoztak, mint inkább az eddigi megoldások összhangba hozásáról. Kívánatosnak jelölték meg a kisan- tantnak, különösen Jugoszláviának a római egyezményhez való csatlakozását. A tanácskozások után Mussolini visszautazott a hadgyakorlatok főhadiszállására, Schuschnigg pedig ma reggel Genovába utazott. A kancellár nyilatkozott az olasz hírszolgálati iroda tudósítója előtt. Hangsúlyozta, hogy kötelességének tartotta a római utazást, mert háláját akarta kifejezni Mussolini és Olaszország iránt, amely a julius 25-i események kapcsán támogatta Ausztriát. Ez a támogatás különleges jelleget Vármegyénkhez a legutóbb is érkezett több törvényhatóságtól átirat, amelyeket fölvesznek a szeptember 11-iki évnegyedes rendes megyegyülés napirendjére. Ezek között az átiratok között a legérdekesebbek a következők: Bácsbodrog vármegye abban az irányban ir föl a kormányhoz, hogy szervezzenek minden községben önálló kéményseprői állást s a kéményseprőt vegyék föl a községi kezelőszemélyzet tagjai kö?é, — esetleg nyugdíjjogosultsággal. Pest vármegye azt kéri a kormánytól, változtassák meg törvényhozási utón az 1931 III. t. c. ama rendelkezését, hogy az utm«síerek (utbiztosok) 50 szá- százalékát az igazolványosok közül nevezzék ki. Ezeket az állásokat elsősorban olyan egyénekkel töltsék be, akiknek kultúrmérnöki képesitésök van, vagy akik műegyetemet, felsőipariskolát végeztek, mert ezzel biztositA közelmulíban nagy felháborodást keltett béréi Nagy Elek dr. bala'onfüredi segédjegyző könyve a magyar társadalom turamzálásáió). Megbélyegezte a keresmény és nemzeti szem* i pontból egyformán elítélendő J kijelentéseit Zala vármegye kö- • zönsége is, miután előbb már Huszár Károly nagy cikkben mutatott rá, hogy Nagy Elek törekvése nem más, mint pogány- kodás. A felháborodás hatása alatt béréi Nagy Elek szükségesnek tartotta a védekezést és cikket irt a Nemzed Figyelőben. Azzal védekezett, hogy ő nem támadta a kereszténységet, hanem a tiszta turanizmus* hirdeti. Csak társadalmi reformról írt, s ez nem i: jelent vallásalapiiást. Ugyanakkor I mégis azt írja, hogy a nemzeti vallás (érti alatta a saját „turáni“ elgondolását) kívánatos, meri az emberi lélekben eiő természeti erőket a nemzet szolgálatába állíthatná. Hangoztatja, hogy az ad az olasz* osztrák viszonynak. Kijelentette, hogy a tanácskozások a legtökéletesebb összhangban folytak le. Nyilatkozott Suvich olasz államtitkár is aki szintén fejtegette, hogy nagy egyetértés nyilvánult meg a firenzei tárgyalásokon, de szövetségről, egyezményről nem volt szó. ható több diplomásnak elhelyezkedése is. Csak az ilyen képe- sitésüek hiányában vegyenek föl négy középiskolát végzetteket. Heves vármegye a mezőgazda- sági kamarák föntartása mellett foglal állást s azt kérelmezi a miniszterelnöktől, hogy a mező- gazdasági kamarák megszűnte* tésére irányuló javaslatokat érdemi tárgyalás alá ne vegve, hanem ezeknek a jól bevált intézményeknek további fejlesztéséről gondoskodjék. A törvényhatóságokon kívül a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi' karától is kapott átiratot a vármegye. Az átirat arról szói, hogy az első nyomtatott Corpus Juris-t 1584. Szent István napján, tehát háromszázötven évvel ezelőtt bocsátották útjára s ezért indokolt volna erről a jelentős történelmi eseményről az ősz egyik napján ünnepélyesen megemlékezni. elgondolás faji szempontból feltétlen helyes. Béréi Nagy Elek dr. védekezésének ellentmond könyve, amely ilyesmiket tartalmaz ; „Turanizált, új nemzeti egyházat keli alakítani.“ „A papokat . államontani, s a lelkészek számát I kontingentálni kell. Háromezer létekre jusson csak egy lelkész.“ „A Krisztus születésétől való időszámítás helyett a turáni honfoglalás utáni időszámítást kell bevezetni.“ „A házasságok felbontását meg kell könnyíteni.“ „Csak egy oltár legyen az egész országban.“ Hasonló vad dolgok seregét tartalmazza még a könyv. Amint már annak idején ráumutaitunk, Nagy Elek még Krisztus istenségét is tagadja. Mindez eléggé bizonyítja, milyen béréi Nagy Elek dr. tura- nizmusa, Bizony semmi köze a nálunk már régóta társadalmi téren működő és önmagában cseppet sem kifogásolható iura- nizmushoz. Nagy Elek és Nem tárgyallak egyezményről Mussolini és Schuschnigg. Érdekes átiratokat tárgyal a szeptemberi megyegyülés. A nyomtatott Corpus Juris 350 esztendős. * — * — — rLn_n_n_n_n_n_n_»i_^_ A Turáni Társaság megtagadta a turanizáló herei Nagy Eleket.
