Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-08-19 / 188. szám
1934 augusztus 19. Zalamegycí Újság 3. kapu köti össze a város egy másik hírességével a Stanislas térrel. A trónjavesztett lengyel király és Lotharingia utolsó hercege, Lesczinszky Szaniszló által alkotott és róla elnevezett tér a világ legszebb terei közé számítható. A négyszögletű teret rokokó-díszes paloták, a rokokó f játszi könnyedt- ségét és bámulatos finomságát jellemző aranyozott bronzkapuk, káprázatos díszekben pompázó szökőkutak övezik. A középen áll Lesczinszky Szaniszló királynak, a művészek eme nagy Mecénásának bronz szobra. Neptunus és Amfitrite szökőkutas forrása az óriási kagylókon nyugvó allegorikus szobor- csoportozatokkal és a tobzódó rokokó-díszekkel a maga nemében páratlan szépség. Vasárnapi hangulat ünnepiessége üli meg az ember lelkét, midőn e ragyogó köntösbe öltözött remek téren végigmegy. A Nancyban eltöltött néhány óra bensőséges és művészi élménye kedves emlékként áll előttem és élénk szine nem fog elhomályosodni. Azon keresztülutazó és Páris felé tartó magyar testvéremnek melegen ajánlom, hogy ne sajnálja a fáradtságot és szálljon ki legalább pár órára. Királyhű szive és művészi lelke bőséges kárpótlást nyer minden fáradtságért. Uhl Antal. Megtalálták Árpád sírját? Egy budai idős ember a Nemzeti Múzeumhoz fprdult s előadta, hogy megtalálta Árpád sírját az ausztriai Hainburg és Deutschal- tenburg (Némeíóvár) közöit. Mielőtt ismertetnénk előadásának többi részét, meg kell jegyezni, hogy Latrancoi Énea olasz származású pozsonyi mérnök, a Magyar Tudományos Társulat alapitója már 18G4 ben megállapítja, hogy Árpád^sirja a Németujvár melletti mesterséges halom alatt van. Sőt S912 ben Edvi Illés Aladár miniszteri tanácsos "kutatóit is a halom körül s bár óriási gerendán kívül mást nem talált, meg volt győződve, hogy megtalálta Árpád sirját. Most az idős budai ember azt jelentette be, hogy megtalálta azt a Szűz Mária szobrot, amely feljegyzések szerint Árpád sírja felett volt s felfedezte teljes épségben a sir- halomboz vezető lépcsőlejáratot. Miután elfogyott a pénze a további kutatáshoz, segélyt és munkásokat kér. Megjegyzendő, hogy Hainburg a Habsburgokig Magyarországhoz tartozott. A Nemzeti Muzeum legközelebb bizottságot küld ki az ásatások ellenőrzéséhez. Keszthelyen fodrász üzletemet áthelyeztem. Városházával szembtn, Eszes-divatáruház mellett. Továbbra is szives pártfogást kér LASKAY ISTVÁN fodrász mester. Tanuló felvétetik. Augusztus végén megjelenik a körözött adóhátralékosok listája. A pénzügyminiszter nemrégiben elrendelte, hogy az ismeretlen helyre költözött adóhátralékosokat minden eszközzel föl kell kutatni és adótartozásukat be kell hajtani. A rendelet érdekessége az, hogy az ismeretien helyen tartózkodó adóhátralékosokat köröztetik. Ezek a körözések a hivatalos lapokban jelennek majd meg, sőt a körözött adóhátralékosok listái félévenként együttesen is megjelennek. A rendszer az lesz, hogy az adóhivatalok összeállítják az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékosok listáját s azt felsőbb hatóság áttekintése után kiadják körözésre. A zaia- megyei adóhátralékosok körözései valószínűen Zalavármegye Hivatalos Lapjában jelennek meg, lehetséges azonban, hogy más módon is publikálják. Érdekességük ezeknek a körözéseknek az is, hogy a közönséget is belekapcsolják, amennyiben fölkérnek mindenkit a körözöttek felkutatására. Lehetséges, hogy a hátralékosok körözését próbaként egyelőre csak a fővárosban vezetik be s a vidéken megvalósításra csak akkor kerül sor, ha a fővárosban ez a mód eredményesnek mutatkozik. Vélemények szerint a körözési mód eredményes lesz és ezel sok, ismeretlen helyen tartózkodó adóhátralékost fölkutatnak. Mint a híradások szólnak, a körözött adóhátralékosok első [ listája a fővárosban már augusz- I tus végén megjelenik. ősi rétege rendkívül sok keleti motívumot őrzött meg, melyek a nyugat előtt az újszerűség ingerével hatnak. Ennek feltárása révén egy új magyar művészet kialakulása színesebb és változatosabb művészetet hozna létre annál, mint amely eddig nyugaton terjedt. Ma, amikor az egész világon tapasztalhatjuk azt a törekvést, hogy a nemzetek száz százalékban igyekeznek kifejleszteni nemzeti erőiket, tulajdonságaikat minden vonatkozásban, akkor nekünk is törekednünk kell, hogy százszázalékosan magyarok legyünk nemzeti életünk minden megnyilvánulásában, igy művészetünkben is. Ezt akkor érhetjük el, ha művészetünk elsősorban a magyar néplélekbői teremtődik meg. — Törekvéseinket göcseji tanulmányúink gazdagon elősegítette. Üj tipusfejekkel lettünk gazdagabbak. A házépítésnek számtalan variációját láttuk, s ezek a színek festészeti motívumokként felhasználhatók. A szép utszéli keresztek, egyes használati tárgyak és a ruháknak itt-ott még megtalálható népies motívumai mind megragadták figyelmünket. A magyar1 képírók gazdag anyaggal távoznak Göcsejből. Vitéz Littkey György a mapyar képirók törekvéseiről Beszámoltunk a tavasszal arról, hogy a Zalavármegyei Iskolánki- vüli Népművelési Bizottság göcseji propagandájának hatása alatt felvetődött a gondolat, hogy Göcsejt belekapcsolják a magyar művészetbe. A gondolatot lelkesen karolta fel a Magyar Képirók Társasága, amelynek főtörekvése magyarrá tenni művé- j szetünket. Boromissza Tibor el- j nők, továbbá Némeihy Béla és Büky Béla voltak azok, akik a Göcsej feltárására irányuló mozgalmat valósággá tették a kultuszminiszter anyagi és Zala vármegye erkölcsi támogatása mellett. A mozgalom eredményeképen az idei nyáron több magyar képiró jött Zalába. Először páran a Baia- ton-vidéket járták be, hetek óta pedig Göcsejben, Szécsiszigeíen telepedtek le. A müvészíelep tagjai : Boromissza Tibor, Antal Jó- | zsef, Büky Bála, Némeihy Béla, | vitéz Littkey György, Győry Elek, j a neves parasztfestő, Muhoray j Mihály, Fáy Aladár, Hangay Sza- \ bó Miklós, Uléssy Péter, továbbá ] Váíyi Gábor szobrász. A magyar I képirók Szécsiszigeten kívül szá- j mos göcseji községei, vidéket be- j jártak. A göcseji motívumokból j gazdag anyagot gyűjtöttek és mun- j kásságuk eredménye rengeteg ér- j tékes kép. Például vitéz Lsttkey í György, aki a művésztelep leg* j erősebb tehetségei közé számít, ; mintegy 80 szebbnél-szebb kép | pel távozott ma a művésztelep- I ről. Néhányan még ott vannak, j de a napokban feloszlik a telep, j hogy azután odahaza a lelkes j művészek tanulmányaik alapján még sok-sok alkotással gazdagítsák a vérbeli magyar művészetet. Vitéz Littkey György ma délelőtt Zalaegerszegen járt, ahol j Fára József dr. főlevéltáros kala- < uzolása mellett megtekintette a vármegyeházán található festményeket. Alkalmunk volt vitéz Littkey Györggyel beszélgetni, aki a magyar képírók törekvéseiről és göcseji tanulmányújukról a következőket mondotta; — A magyar művészek eddig inkább indultak Róma és Páris felé és a magyarságnak belső élete és népművészeti szépségei idegenek maradtak előttük. Mi vérbeli magyar művészetet akarunk, azért jöttek a magyar képirók Göcsejbe. A környezeti hatás az ember művészeti fejlődésére kétségtelenül elsődleges hatással van. Aki magyarul akar gondolkozni, annak a magyar miliőben kell élnie és a magyar élettel teleszövődnie. Azért jöttünk Göcsejbe, hogy képeink szerkezet, szín és forma szempontjából is a magyarság életéből adjanak egy egy darabot. Éhez szükséges, hogy a nép közé menjünk, ott éljünk, szokásaikat, ruházatukat, épiíésmődjukat, egész élet- és gondolatvilágukat meg ismerjük. A magyar képírásnak óriási jelentősége van abból a szempontból, hogy a magyarság Képeinken e megfigyelések eredményei már mutatkoznak is, — Megragadott bennünket a zalai építészeti stilus, egy—egy régi háznak gazdag színezése. Á legjelentősebb magyar építészeti stílust Göcsejben és a székelyeknél találhatni meg. Meggyőződésem, hogy a székely, á göcseji és a palóc építészeti motívumok fel- használásával ki lehetne alakítani a modern magyar építészeti stílust. Mikor a kultuszminiszter az ösztöndíjat biztosította a magyar képirók göcseji tanulmányújára, a miniszter intézkedésének helyeslése mellett olyan aggály is elhangzott hogy miért nem karolják fel a zalai művészeket is. Ezt az aggályt is szóbahozta vitéz Littkey György. Kijelentette, hogy egy országos művészeti mozgalom nem szoritkozhatik egy vármegyére. A magyar képirók törekvése kezdeményező lépés a magyar stilus kialakítására a Magyar Képirók Társaságának vezetése mellett. Ezt a mozgalmat nem lehet vármegyékre korlátozni, ellenben az ország művészeinek, igy a zalaiaknak csatlakozása is kívánatos. Egyébként van a magyar képirók között I Látogassa meg a Szombathelyi Ünnepi Hetet ÍS34. szeptember I-4ŐS SQ-ig. Mffivégzett5rténefi9 kertészeti, vadászati, halászati, mérnöki, sport, fényképészeti, ipari és kereskedelmi, háziipari és népművészeti kiállítás és vásár. Szeptember 2-án versenyuszodaavatás, Sportesemények. Háry J á n o s szabadtéri előadása szeptember 1-én és 2-án. Népviseletek és népszokások bemutatása. Kongresszusok. 50°/o-os vasúti kedvezmény. Kultur-filléres vonatok. 8J8IF“ Nagy választék kerékpárokban, varrógépekben és azokalkatrészeiben. “W Raktáron össze6 építési anyagok. Kühne mezőgazdasági gépgyár bizományi lerakata. D. Horváth Imre infimki vas- és szerszámkereskedőnél Zalaegerszeg^ üákócii u. Telefon 54 sz.
