Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-08-18 / 187. szám

XVII. évfolyam W7. szám Ars 10 fillér 1934. augusztus 18. Szombat Felelős szerkesztő: Bér boly Ferenc, Szerkesztőség és kiadéhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. wíiftj Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban, Előfizetési árak s egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 0 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint ínség fenyeget. Az előző években, amikor már a lakósság szélesebb rétegei szo­rullak megsegítésre, köz-ellátásra, nem voli szabad arról szólanunk, hogy az országban ínség van. Gondosan kerültük még az „ín­ség“ szót is. És, amikor íörvény- natóságonként szervezték meg a segiíő bizottságokat, ezek a bi­zottságok tiltakoztak az ellen, hogy bárki is „Inségbizoíiság“ í ^nevezéssel illesse őket. Mert akkoriban tényleg nem volt ín­ség. Bár a munkaalkalmak foko­zatosan csökkentek, egyre többen j váltak munkanélküliekké, minden nagyobb nehézség nélkül lehetett ezeknek ellátásáról gondoskodni. Termésünk volt, a társadalom képes volt az adományozásokra, így tehát egy kis állami támo­gatással könnyen bevezethető is volt a segélyakció. ÉiieíeU ben­nünket az a remény is, hogy él­éi .ük a gazdasági válságnak mély pontját, jövőre tehát már javulás áll be. Ez a „jövő“, amelytől oly sokat vártunk, a segélyezési idő alatt immár negyedszer ismétlő­dött meg anélkül, hogy javulást hozott volna. Évről-évre be kel­lett látnunk, hogy a válságnak mélypontját még nem értük el. Most — sajnos — ott tartunk, hogy „inség“-rői keli beszélnünk. A gabonatermés várakozáson fe­lül gyenge volt, a termelő, a gaz­da tehát, ha valamivel magasabb árat is kaphat gabonájáért, mint az előző két évben, nem igen tud segíteni magán, mert keve­sebb is az eladnivaiója, sőt igen soknak vetőmagot is vennie kell. A gyenge termés miait a mező- gazdasági munkások tizezrei nem kereshetlek többet, csak amennyi házi szükségletűket 2— 3 hónapra szűkösen fedezi. Ez a hatalmas tömeg tehát, — amint azt min­den gyűlésen hangoztatják — pár hónap múlva közellátásra szo­rul. A társadalom most már ke­veset adhat. Amit adhatott, azt az előző esztendők folyamán a kö­zeli javulás reményében odaadta, az adófizetés körül is nehézsé­gek vannak : a számban óriásian megnövekedett, sőt még ez után is növekedő ínségesek táborát miből tartjuk hát el ? Mo3i tehát már nincs szépíteni valónk és be kell vallanunk, hogy bizony ín­ség, nagy ínség fenyeget bennün­ket. A segitőbizottságok nagy feladatok elé kerülnek és most már aligha tiltakoznak az ellen, hogy — inségbizottságok. Sőt, a cél elérése szempontjából szük­séges is, hogy inségbizottságok- nak nevezzék magukat, mert ez felel meg a tényleges állapotok­nak s elnevezésükkel is talán inkább sikerül még valamit a tár­sadalomból kisajtolniok. Az egé­szen természetes, hogy az állam­nak kell a segélyezés oroszlán­részét magára vállalnia, mert hát nagyon csekély az, amit a rossz termés miatt mástól várhatnánk. Nem mondjuk azt, hogy más­honnan semmi sem érkezik se­gélyezési célokra, de az; állít­hatjuk, hogy sok nem. Ismerjük a helyzetet, tudjuk, hogy hol van még valami, de tudjuk azt is, hogy a legtöbb helyen már nincs semmi. Hiszen nem egy olyan­nal találkozunk naponta, aki két évvel ezelőít még jómódú ember, nagynevű adóalany volt, ma pe­Bécs, augusztus 17. Az osztrák kormánynak az a szándéka, hogy a külpolitikát teljesen Dollíuss sziliemében vigye tovább, s a más országokkal való kapcsola- tokát az államférfiakkal való sze­mélyes eszmecsere utján mélyítse el. Ezért az ősz folyamán Schuschnigg kancellár több európai fővárosba látogat eí. Elsősorban Rómába megy, ahol Mussolinival tárgya! az időszerű kérdésekről. Papén bácsi német követ teg­nap átnyújtotta Mikias elnöknek megbízó levelét és ez alkalommal hangoztatta, hogy Németország Hindenburg szellemében igyekszik a jóviszonyt megteremteni a két ország közölt. Mikias elnök vá­laszában örömét fejezte ki e szán­dék felett. Kijelenieite, hogy Ausz­tria szívesen támogatja a német kormánynak ezt a törekvését és az osztrák kormányon nem fog múlni a barátságos viszony hely­A gazdatársadalom régi kíván- sága teljesüli most, amikor a szarvasi m. kir. középfokú gaz­dasági tanintézet végzett növen­dékei („képesített gazdák“) előtt korlátozás nélkül megnyitották a m. kir. gazdasági akadémiákat és egyúttal megengedték, hogy az új m. kir. József nádor műszaki dig már köz-segélyre szorul. Lesz tehát munkájok az inségbizolt- ságoknak. De a segélyezés leve­zetésénél most is csak az lehet az irányadó elv, hogy segélyt csak munka ellenében kaphat az, aki munkaképes. Az inségsegély nem lehet — fizetés semmiért. A bizottságoknak munkaalkalmak teremíéséve! kell ellátást biztosí­tani az ínségeseknek, azonban a bizottságok mögött ott kell álla­nia az államnak a maga teljes anyagi és erkölcsi erejével. reáilitása. Róma, augusztus 17. Beavatott körökben úgy tudják, hogy az olasz kormány hajlandó kozzá- járulni az osztrák kormánynak ama kéréséhez, mely a bizton­sági csapatok további toborzása céljából a múlt évben megadott engedély meghosszabilására irá­nyuk Úgy tudják, hogy a francia és angol kormány is támogatja ezt a kérést. Az osztrák határról visszavon­ták az olasz csapatokat, tekintet­tel arra, hogy Ausztriában hely - reállott a nyugalom. London, augusztus 17. A lapok római jelentése szerint Mussolini és Síarhembsrg herceg osztrák alkancellár tanácskozásának elő­terében az ausztriai Habsburg restauráció ügye állott. Restaurá­ció esetén Mussolini hajlandó Ausztriát havi 20 millió líra pénz­ügyi támogatásban részesíteni. gasági elhelyezkedésre lehetőségük legyen. és gazdaságtudományi egyetem mezőgazdasági osztályára szintén korlátozás nélkül beiratkozhassa­nak. Ezzel lehetővé tették szá­mukra, hogy a legmagasabb fokú gazdasági szaktudást megszerez­zék és az állami- és magángaz­A szarvasi m. kir. középfokú gazdasági tanintézetet a földmű­velésügyi miniszter azzal a cél­lal létesítette, hogy legyen a gaz­datársadalomnak egy olyan isko­lája, ahol a négy középiskola el­végzése után az általános mű­veltség megszerzése mellett a mo­dern gazdálkodási formákkal meg­ismerkedve megfelelő szakkép­zettséget szerezzen arra, hogy a saját birtokán kellő szakértelem­mel gazdálkodhasson, s a közép­birtokos osztály betölthesse ezál­tal történelmi hivatását a földbir­tokának megtartása által. A tan­intézetet végzett „képesített gaz­dák“ nemcsak ennek a hivatás­nak feleltek meg, hanem közülök olyan értékek váltak ki, kik he­lyüket a gazdasági akadémián fényesen megállották, s a helyi gazdatársadaími mozgalmakban vezető helyre kerültek, gazdál­kodásukkal pedig utat muiaíiak gazdatársaiknak. Ezt méltányolta most a kormány, amikor meg­szüntette azt a korlátozást, hogy közülük csak a jelesen képesí­tettek mehessenek az akadémiákra s korlátozás nélkül megnyitotta előttük úgy a gazdasági akadé­miákat, mint az új gazdaságtudo­mányi egyetem mezőgazdasági fakultását. Nemcsak ők, de ha­zánk gazdatársadalma is nyert ezzel a liberális intézkedéssel. Rövid táviratok. Az Egyesültállamok közép­nyugati részén a tartós hőség után 2 napos eső volt. A farme­rek gyerekekként ugráltak örö­mükben. — Anyák napja volt ma a fővárosban. 300 anyát tün­tettek ki. — Istvánlak községben a homokbányában a homok el­temetett egy munkást. Krajczár Dezső, a bánya tulajdonosa, ki­mentette a munkást, de közben új beomlás történt és a homok Krajczárt halálra zúzta. Vasár­nap lett volna az esküvője. — Nagy vihar tombolt a bulgáriai Burgász tengeri kikö­tővárosban. — Angliából egy­millió font értékű ezüstrudat szál­lítottak Amerikába. — Kommu­nista kémközpontot fedeztek fel a romániai Jassyban. Húsz diá­kot, tisztviselőt és munkást letar­tóztattak. — A világ legnagyobb rádiókiá iiíása nyílt meg London­ban. A kiállításon a világító neon­csövek hossza 35 mérföld, a fény­erősség 40 millió gyertyafény. Katasztrofális felhősza­kadás Romániában. Bukarest, augusztus 17. Romá­nia különböző részeiben katasz­trofális felhőszakadás, jégeső és orkán dühöngött s nagy pusz­tításokat okozott. Bukarestben 40 utcában ezer házat öntőit el a viz. A tűzoltókat több mint 1.200 esetben hívták segítségül. A zi­vatarnak halottai is vannak. ~4‘~—~ — ^ -- — — - — — — -ii—in-«—i*i-yin wu-iAftm Frandaorstág és a szovjet katonai szerződést kötnek. Páris, augusztus 17. A szoyjet kormányt erősen aggasztja a ke- leíkinai helyzet, s számol azzal, hogy a Japánnal való feszültség még fokozódik. Erre való íekin tettel a szovjet sietteti a Nép- szövetségbe való felvételét, ami az ősz folyamán megtörténik. A Népszövetségbe való felvétel után Litvinov szovjet külügyi népbiztos és Barihou francia küiügy miniszter francia—szovjet, védelmi jellegű katonai szerződést írnak alá. Scktaschnigg osztrák kancellár több külföldi városba ellátogat Mussolini és Staiahemb8sag m regfiuráciárói tárgyaltak. A szarvasi gazdasági iskola elvégzése képesít a gazdasági akadémiára és s műegyetem mezőgazdasági osztályára.

Next

/
Thumbnails
Contents