Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-08-15 / 185. szám

Zalamegyeí Újság 1934 augusztus 15. A krumpli a szegény ember kenyere, táplá­léka. Erről kívánunk néhány szót szólani. Arról van ugyanis szó, hogy a burgonyakereskedők múlt évi alkalmi egyesülését, amelyről a hivatalos tényezők s a kormány­lapok vezércikkei sietnek megál­lapítani, hogy nem kartel, ezidén megszilárdították s a jövőre is állandósították, hogy „a burgonya- termelők megfelelőbb árakat kap­janak a maguk termékéért anél­kül, hogy ez a fogyasztást meg­drágítaná.“ Igen szép célkitűzés ez s valóságos szamaritánusi cse­lekedetnek tűnik föl a „nemes“ burgonyakartel ama elhatározása, hogy „tagjai kötelezettséget vál­laltak, hogy a termelőknek az ármegállapitó bizottság által idő­ről-időre megállapított magasabb termelői árat fizetik anélkül, hogy e magasabb árakat a fogyasztó­közönségre áthárítanák.“ Az a kö­rülmény, hogy a kormánylapok valósággal az elragadtatás hang­ján írnak erről az „alkalmi egye­sülésiről, gondolkodóba ejti az embert. Egyébként álljon itt a következő számítás: Az ipari burgonya ára például 15 tonnánként 525, pengő, ebből azonban a kormány egyenes ren­delkezése alapján különböző cí­meken levonnak 257 pengőt, tehát a termelő a burgonya kilogram- jáért 1 6 (másfél) fillért kap. A fogyasztói ár természetesen nem ennyi, hanem sokkal magasabb. Tessék hát kiszámítani: a sok­ezer vagon burgonya után, amely­nek vagonjáért csak 257 pengőt fizei ki a kartel (vagy nem az?), mennyi lesz az „önzetlenül" dol­gozó egyesülés profitja? Sok-sok százezer pengős az értékesítés haszna ugyanakkor, amikor köny- r.yen kiszámíthatóan a gazda az 16 filléres árból nem a terme­lési költséget, de még a vetőmag árát sem képes megfizetni. Hát hol van itt biztosítva akár a ter­melő, akár a fogyasztó érdeke ? Ezekután lehet-e jóhiszeműen vé­delmezni, sőt dicsérni ezeket a karieleket?! rtdnr iirnn ’i* ’ iii~r MfílTr 'Hl^rnr Ottó király találkozik Mussolinival ? Páris, aug. 14. Egy hírszolgá­lati ügynökség azt a hirt közli, hogy Ottó király rövidesen talál­kozni íog Riccioneban Mussoli­nival. Szárnynéiküli repülőgép Londan, augusztus 14. A Daily Express párisi jelentése szerint a francia kormány kéi olyan talál­mányt próbált ki, amelyek forra­dalmasítják a repülést. Az egyik találmány olyan repülőgép, amely­nek nincsenek sem szárnyai, sem motorja, a másik találmány pedig légi torpedó. Vizrebocsátották a tengerjáró hajót. Budapest, augusztus 14. A Ganz hajógyárban ma bocsátot­ták vízre a kormányzó jelenlété­ben a „Budapest“ nevű Duna- tengerjáró hajót, amely Budapest közeikelet között bonyolitja le a forgalmat. Az avatóbeszédet Fa- binyi kereskedelmi miniszter mondotta.------—i ~ - ^~i jrnj'so~eosfurm_<e_<s_iU-JMja-JS— — Nagykanizsán hirdetése­ket és előfizetéseket felvesz a „Zalamegyei Újság" fiókszerkesz­tősége Nagykanizsa, Petőfi utca 24. Felemás eutóvonal Zalaeger­szeg és Keszthely között. Új „összekötőt“ kapott Zalaegerszeg. Innen-onnan hetven esztendeje már, hogy Zalaegerszeg elutasí­totta magától a vasúti fővonalat s azóta olyan szépen el is kerüli az, mintha ez a két fogalom : Zala­egerszeg és fővonal, teljesen ki­zárnák egymást. Azt a hibát, amit meggondolatlan elődök el­követtek, a késő utódok semmi­képen sem képesek helyrehozni, bármennyire próbálkoznak is a korrigálással. így azután viciná­lis központ lett a vármegye szék­helye. Vezetnek innen vasúti vo­nalak minden irányban, eléggé élénk is a vasúti közlekedésünk, de teljesen kielégítő nem lehet, mert nincs fővonalunk. Itt fut 7 km. távolságban, a mai generá­ciónak okulásul arra, hogy elha­markodottan, kicsiségekre támasz­kodva nem szabad nagyfoníossá- gu kérdésekben dönteni. Néhány évvel ezelőtt amolyan auíóbusztővonalat kapott Zala­egerszeg a zalaegerszeg—keszt­helyi posiaautóbusz-járat létesí­tésével. A vármegye székhelye ezzel közvetlen és kényelmes összeköttetést kapott a jelentős Keszthellyel és a Balatonná/. Most azután ettől a fővonaltól meg­fosztott bennünket a járat tulaj donosa, a Mavart. Amikor ugyan­is átvette az üzemet, a nova baki járatot nem kapcsolta be a zala­egerszeg—keszthelyi járatba, ha­nem átalakitoíta a délutánit nova— keszthelyi járattá és Zalaegerszeg­nek nagy kegyesen meghagyott egy kocsit, — hogyhát itt is le­gyen egy „összekötő", ha már a vasúton van. — így a zala­egerszegi ember, ha délután a keszthelyi autóbuszon utazni akar, — a paritás kedvéért és emlékez­tetődül a hetven év óta tartó ál­lapotokra — „összekötőt" kell használnia, amely 13 km-es ut után, vagy, ha Keszthely felől jön, 13 kilométerrel a végállomás előtt az átszállás kellemetlensé­geivel kedveskedik neki. Megje­gyezzük, hogy az az „összekötő" tulajdonlapén Novára megy, de a keszthelyi útvonalat illetően csak amolyan „inga“. Van tehát itt is „direkt“ kocsi és van át­szállás. Akárcsak a volt Délin. Hogy miért kellett a dolgot igy megbolygatni, miéri kellett No- vát Zalaegerszeg mellett ennyire előnyben részesíteni, igazán nem tudjuk. Nem akarunk Nova érde­kei ellen sem szólni, csak védel­mezzük a magunkéi és ki.váncsiak vagyunk arra, mi indította a xMi- vart-ot Zalaegerszeg ledegradálá- sára, miért sülyeszieííe vicinális rangra az eredeti vonalnak zala­egerszegi szakaszát s miéri emel­te fővonali nívóra a csak később bekapcsolt novai vonalat ? Ha a novai kocsi csak úgy tölthető benzinnel, ha az Keszt­helyre megy, még nem olyan ck, amiért egy járatot le kellene vi- cinálizálni. Lehet a töltés kérdé­sét máskép is elintézni. Ne ie- gyen tehát ez a vonal amolyan felemás, hanem legyen teljesen zalaegerszeg—keszthelyi g legyen Zalaegerszegnek mindig „direkt“ kocsija. Jelentkezhetnek más* a zalai gaz­dák a búza- és rozsveiömagéHt. Ä Zalavármegyei Gazdasági Egyesület felhívja a vármegye 100 holdon aluli birtokosait, bér lőit, akiknek az aszálykár követ­keztében rozstermésük vetési cé­lokra nem elegendő, hogy vető mag igénylésüket a községi és körjegyzőségeknél haladéktalanul jelentsék be, hogy a vármegye részére a földművelésügyi minisz­ter által kiutalt 4.000 q rozsból ez kielégittesék. Azoknak a gazdáknak igény­lését elégítik ki, akik rozsveiő- maggal egyáltalán nem rendelkez­nek s azt önerejükből beszerezni nem képesek. A vetőmagköicsön feltételei: Azok a gazdák, akiknek igény­jogosultságát erre a célra alaki tott járási bizottságok elismerik s a részükre kiosztható vetőmag­mennyiséget megállapították, ezt a vetőmagmennyiséget jövő évi termésükből ugyanolyan mennyi­ségben természetben való vissza­szolgáltatás kötelezettsége mellett kaphatják azzal, hogy a kapott vetőmag utánterméséből származó, legfeljebb 2 százalék idegen anya­got tartalmazó rozsot tartoznak a velük később közlendő időpontban és később megállapítandó átvételi helyre beszállítva, visszaszolgál­tatni. Az egyes igényjogosultak köte­lezettségük teljesítésének bizto­sítására a községi elöljáróság előtt aláirt kötelezvényt tartoznak adni, amely kötelezvényben egyút­tal tudomásul veszik azt is, hogy, amennyiben kötelezettségüknek a velük később közlendő időben és helyen eleget nem tesznek, úgy a kölcsönvett vetőmagrozs mennyi­ségének megfelelő súlyú pesivi- déki rozsnak pénzbeli egyenérté- két tartoznak megfizetni. A pénz­beli egyenéríéket úgy keli kiszá­mítani, hogy a budapesti tőzsdén a tartozás esedékessége napján, vagy tőzsdei jegyzés hiányában, a leguíoisó tőzsdei jegyzés napján jegyzett pestvidéki rozs középár­folyamából le kell venni a telje­sítés helyéhez legközelebb fekvő vasúti állomás és Budapest kö­zötti vasúti fuvardíj összegét. Ezen követelés a 6 900/1934. M. E. sz. rendelet alapján közadó­tartozásnak tekintendő s nem fi­zetés esetén közadók módjára hajtják be. A fenti rozsvetőmagon kívül még 2500 p minőségbuza-vető- magnak a kiosztását is engedé­lyezte a miniszter oly feltételek­kel, hogy a gazda a kapott vető­magot 15% többlettel természet­ben tartozik a jövő év őszén visszafizetni. A 32.290—1934. sz. F. M. rendelet alapján megvan a le­hetőség arra is, hogy a gazdakö­zönség a búzavetőmagot csere utján, vagy pedig a vetőmag alapárának megfizetése ellenében is megszerezhesse. Vasúti kedvezménnyel utazhat az őszi lakberendezési és háztartási vásárra augusztus 31. szeptember 16. Budapest ipapcsafnok. Vásárigazolványok az IBUSZ- nál és az IpartestQletnél. Kínában keresi édesapját egy debreceni cserkész. Kerekes Kis József debreceni cserkész, aki Kínában eltűnt édes­apját ment fölkutatni, bámulatos leleményességgel és kitartó aka­rattal elérte célját: Shanghaiba érkezett. A „Hong KongTelegraph", a „Strait Chronicle", a „Singapore Free Press" s egy kínai belükkel nyomtatott hírlap hasábos tudó­sításokban számolnak be az édes­apját kereső világjáró magyar cserkészfiu küzdelmes útjáról. Még a múlt év novemberében töriént, hogy Keresztes Kis József debreceni cserkész Baden Powell és Teleki Pál gróf ajánló soraival és 50 pengővel a zsebében beült a Légügyi Hivatal jóvoltából a bécsi repülőgépbe, hogy az orosz fogságból kiszabadult s Kínában eltűnt édesapját fölkutassa. Nagy nehezen eljutott Triesztig s ott az egyik hajóstársaságtól ingyen jegyet kéri. Közölték vele, hogy Sanghaig megadják a kedvezmé­nyes jegyet s 1000 pengő helyett csak 800 pengőt kell fizetnie. Pénze nem lévén mást nem te­hetett, vásárolt egy biciklit 80 líráért, de csak húszat tudott ki­fizetni. Megígérte a kereskedőnek, hogy uljároi megküldi a hiányzó 60 lírát. így ért el Velencébe, Páduába és Ferrsrába, majd Bo­lognába. Egy heti római tartózko­dás után Nápolyba utazott, ahol megkért egy tiazainduló magyar fiút, vigye vissza Bolognába a kerékpárt, mert a 60 lírát nem tudja megkü deni a kereskedőnek. Innen gyalog folytatta útját s há­rom heti mer.eíelés után Geno­vába jutott, ahol nagy nehezen elszegődöd egy Port Saidba in­duló norvég hajóra. Port Saidban 50 angol font készpénz fölmuta­tását kérték. Egy ottani cserkész azonban garanciát vállalt érte s igy nem toloncolták vissza. Hat hónapi hányódás után a port- saidi angol konzul végre jegyet biztosított neki az Agamemnon nevű 7800 tonnás teherhajóra, amellyel sikerült Shanghaiba jut­nia. Segély iránti kérelmét itthon mindenütt elutasították. Azt taná­csolták neki, ne is próbálkozzék kijutni, mert külföldön pénz és nyelvtudás nélkül boldogulni, kü­lönöskép pedig Kínába eljutni, le­hetetlenség. Keresztes Kis József cserkész „mégis elérte azt, amit akart. Őszintén kívánjuk, hogy eltűnt édesapját rövidesen meg is találja. Tartéshullám gép éa gépnélküli 50 fillértől kezdve 6 havi garón­aiéval, Ossz Araim le­szállítva. Kaszás László úri ás nil fodrász termei Kossuth Lajos utca 27-

Next

/
Thumbnails
Contents