Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-07-08 / 153. szám

XftL évfolyam 153. szám. *m !0 fillér 1334. Julius 8. Vasárnap. útnak FöUs . tásItó #bánüS ^ . . hiendő Go»«**1 Za'acsíW 54 ILU YEIUJSÄ6 Felelős szerkesztős Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. .«t- Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin I ... ke nd mozgalom nem csak a hét­végi üdülés biztosításának szol­gálatában áll, hanem vizsgálat alá veszi az országnak minden vidékét, minden városát, faluját, pusztáját, erdeit, völgyeit, hogy felkutassa, napvilágra hozza mind­azt, ami szép, ami jó, ami hasz­nos s azt az ország lakosságá­nak javára kamatoztassa. A wee­kend egyesület azt akarja bebi­zonyítani, hogy sokkal többünk van, mint amennyit ismerünk, de egyben figyelmeztet is bennünket arra, hogy meg kell becsülnünk a magunkét. Minden kivitt és kinthagyott magyar pengő új ma­gyar adósságot jelent, amit ma­gyar keresettel kell a külföldnek megfizetni. Az adósságot pedig leggyakrabban azok fizetik meg, azok „keresik“ meg akiknek nem jut pihenő, üdülés. Akik az év­nek minden napján robotolnak a megélhetésért. Ne legyen tehát csak frázis az, hogy: nyaraljunk itthon, hanem : tettekben buzogó valóság . . . A szerbek nem engedik learatni a kettősbirtokosok gabonáját. Lábán elrothad a termés. Ne frázis legyen a hazafiság, hanem tettekben buzo gó valóság. Nem eiég csak írni és szónokolni, hogy bojkottáljuk az elrabolt magyar fürdőket, Cseh­ország, Oláhország és Szerbia üdülő- és fürdőhelyeit, hanem a sok intelemnek érvényt is kell szerezni. Ne adjunk egyetlen fil­lért sem a mi legádázabb ellen­ségeinknek, akiknek minden igye­kezete az, hogy teljesen tönkre- íegyenek bennünket, hogy még életünket is elvegyék, mert tud­juk, hogy erre szövetkeztek egy­mással. A weekendezés fejleszté­sével is azt a nagy elvet akarjuk diadalra juttatni, hogy : nyaral­junk itthon. Téved az, aki azt hiszi, hogy a weekendezésseí csak a hétvégi üdülést kívánjuk bizto­sit ni, mert a főcél az, hogy a csonka ország lakói megismer­kedjenek azokkal a természeti kincsekkel, amelyek még birto­kunkban vannak s hogy azokat a legteljesebb mértékben ki is aknázzuk. Van még — hála Is­tennek — a csonka országnak is annyi helye, természeti szép sége, hogy az üdülők a pihenést a változatossággal együtt tökéle­tesen elérhetik. Árnig boldog Nagymagyarország voltunk, igen sok bűnt követtünk el azzal, hogy nem értékeltük kellőképen minden kincsünket. Ha például valaki a Balaton mellett nyaralt, azzal nemcsak dicsekedni, de arról még csak beszélni sem mert mert hát az — csak a Balaton volt. S amig itthon minden nya­raló és fürdőhely sorvadt, addig a külföldi fürdőhelyek a sok-sok magyar pénztől fölvirágoztak. Csak most, a szerencsétlen tria­noni Magyarországban ismertük föl, mivel rendelkezik az áldott magyar föld, s most ébredtünk tudatára annak a bűnnek, mit elkövettünk akkor, amikor millió­inkkal a külföldet gazdagítottuk. Félve, majdnem szégyenkezve be­széltünk a balatoni nyaralásról; hát kinek lett volna akkor bátor­sága a Bakonyról, a Velencei tóról, vagy — Göcsejről beszélnil A szerencsétlenség, a nyomorú­ság öntudatra ébresztett bennün­ket. De, ha öntudatra ébredtünk, cselekedjünk is öntudatosan. Tartsunk itthon minden fillért. Idegenbe, ellenségnek ne adjunk egy fillért sem. A Gondviselésnek bölcs rendel­kezése az, hogy egymásután fe­dezzük föl sok rejtett kincseit ennek a hazának s hogy a kin­cseknek felkutatása és felhaszná­lása érdekében erőnket meghaladó áldozatokat is hozunk. Ne akad­jon tehát közöttünk senki sem, aki behunyt szemmel, bedugott füllel halad el drága kincsünk mellett és külföld-imádattal ide­gent, ellenséget gazdagít. Jól je­gyezzük meg tehát, hogy a wee­A szerb határőröknek soroza­tos erőszakosságaihoz most újabb járult. A halár több pontján meg­történt, hogy mikor a magyar kettősbirtokosok át akartak menni megszállott területre, hogy gabo nájukat learassák, a szerb határ­őrök minden megokolás nélkül megtiltották a határátlépést. Pár napal később a gazdák ismét megkísérelték a határátlépést, de ezúttal is sikertelenül. A gazdák hivatkoztak arra, hogy a földek közvetlen a határ mellett feksze­nek, azok úgy megközelíthetők, hogy közben senkivel sem kell A kereskedelemügyi kormány az idei esztendőben is megrendezi az olcsó szövetakciót a mezőgaz­dasági lakosság számára. Ebben az ügyben már több tárgyalás volt a kereskedelemügyi minisztérium­ban és most már kialakult körül­belül az új olcsó népruházati ak­ció lebonyolítása. A kereskedelemügyi kormány szeptemberre tervezi az akció megismétlését a tavalyi alapon, a tavalyi árak mellett. A kormány a kisgazdák és a érintkezniük, sőt közvetlenül a földek mellett ott áll a határőr­ség őrtornya is, tehát egész ara­tás alatt ellenőrizhetik őket a szerb granicsárok. Hasztalan volt aduban minden kérés, a szerbek nem engedték learatni a búzát, amely ma már rothadni kezd. A szegény emberek napról-napra fájdalommal látják, hogy egész évi munkájuk eredménye elrothad és semmivé válik a határőrök kegyetlensége miatt. A gazdák most a magyar hatóságokhoz for­dultak közbelépésért. kisemberek érdekében azt a fontos kikötést tette, hogy az áru oda­kerüljön, ahol arra rá vannak szorulva és ki kell küszöbölni mindenféle felvásárlást, vagy visz- szaélést. Az áruelosztás körül ta­valy valóban kellemetlen tapasz­talatok mutatkoztak és az új el­lenőrzés a jövőben ezt ki fogja küszöbölni. A gyárak készséggel álinak a kereskedelmi kormány rendelkezésére, hogy a szükséges mennyiséget kigyártsák és az elő­irt időben forgalombahozzák. (gazdakörök, egyesületek, intézetek, szövetségek stb.) esetleg magánosok, háziipari tan­folyamok engedélyezése iránti ké­relmeiket a kereskedelmi minisztéri­umhoz címezve minden év szep­tember 20-ig az illetékes m. kir. háziipari felügyelőséghez nyújtsák be. Kivételt képeznek a vallás és közoktatásügyi minisztérium fen- hatósága alá tartozó Iskolánkivüli Népművelő Bizottság által rende­zendő háziipari tanfolyamok, ame­lyeknek engedélyezését a keres­kedelmi minisztérium a vallás- és közoktatásügyi minisztériummal egyetértőén intézi. A rendelet tartalmazza még a kérelmekhez csatolandó adatokat. Helyreigazító nyilatkozat. A Zalamegyei Újságnak 1934. jul. 5-én megjelent 150. számá­ban „Sikkasztásért feljelentést tettek a kanizsai Aczél-iroda tu­lajdonosa ellen“ cimü cikk jelent meg. Valótlan a cikknek az az állí­tása, hogy Sabjanits István az Aczél-iroda utján kért kölcsönt kórházi ápolás céljaira vette vol­na fel. Valótlan az, hogy Sabjanits István az 1931-ben felvett 400 P kölcsönt kamataival együtt visz- szafizette volna. Való azonban, hogy törlesztés és természetbeni- ek szállítása révén Sabjanits Ist­ván a 400 P kölcsönre összesen 232 pengőt törlesztett, 168 P tartozása iehát ma is fennáll. Ebből kifolyólag valótlan tehát a cikknek az az állítása, hogy az Aczél-iroda a teljesen kifizetett összegből csak 122 pengőt továb­bított a bank kezeihez, az összeg többi részét pedig elsikkasztotta. Való ellenben, hogy Sabjanitstól az Aczél iroda törlesztésül 122 P értékű természetbeni szolgálta­tási fogadott el, ezzel az ösz- szeggei tehát az Aczél-iroda tar­tozik a banknak és az Aczél-iro­da fizette ki utána (ezidőszeriní 1934. julius 19-ig) a kamatokat, a Sabjanits Istvánnal és a bank­kal történt írásbeli megállapedás alapján. Valótlan az, hogy Sabjanits Ist­ván jelentette volna fel az Aczél- irodát, való ellenben, hogy an­nak fia, Sabjanits József, a tar­tozás törlesztésére lekötött 122 pengőből kért pénzt az Aczél-iro­dától, amit természetesen az iro­da, minthogy Sabjanitsék tarto­zása még rendezve nincs, nem volt hajlandó folyósítani. Ezután Sabjanits József, az eredeti adós fia tett feljelentést, valószínűleg az édesapjával történt elszámolás nemismeretében. Valótlan az, hogy azzal véde­keztem volna, hogy külföldön tartózkodó fiam tanítására hasz­náltam volna fel az összeget s A miniszteri rendelet a háziipari tanfolyamok enge­délyezéséről. A kereskedelmi miniszter az alábbi rendeletet intézte a várme­gye alispánjához : A háziiparilag űzött foglalko­zások egységes irányítása, fejlesz­tése és föntartása, — a hozzájuk fűződő szociális, gazdasági és etikai okoknál fogva, — állami feladatot képez, melynek meg­oldása a kereskedelmi miniszter ügykörébe tartozik. Ennélfogva a fenti cél szolgálatában álló házi­ipari tanfolyamok kizáróan a ke­reskedelmi miniszter engedélyé­ivel tarthatók meg. Mivel a háziipar meghatározá­sa — a háziipar lényegénél fog­va — nem lehet teljesen kime­ntő, azért annak megállapitá* sára, hogy mely tanfolyamok tar­toznak a „háziipari tanfolyam“ elnevezés alá, egyedül a keres­kedelmi miniszter illetékes. A községek, vagy egyéb közületek IHár szeptemberben megkezdik az idei olcsó népruházati akciót. A kormány ellenőrzi az áruk elosztását.

Next

/
Thumbnails
Contents