Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-07-08 / 153. szám
XftL évfolyam 153. szám. *m !0 fillér 1334. Julius 8. Vasárnap. útnak FöUs . tásItó #bánüS ^ . . hiendő Go»«**1 Za'acsíW 54 ILU YEIUJSÄ6 Felelős szerkesztős Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. .«t- Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin I ... ke nd mozgalom nem csak a hétvégi üdülés biztosításának szolgálatában áll, hanem vizsgálat alá veszi az országnak minden vidékét, minden városát, faluját, pusztáját, erdeit, völgyeit, hogy felkutassa, napvilágra hozza mindazt, ami szép, ami jó, ami hasznos s azt az ország lakosságának javára kamatoztassa. A weekend egyesület azt akarja bebizonyítani, hogy sokkal többünk van, mint amennyit ismerünk, de egyben figyelmeztet is bennünket arra, hogy meg kell becsülnünk a magunkét. Minden kivitt és kinthagyott magyar pengő új magyar adósságot jelent, amit magyar keresettel kell a külföldnek megfizetni. Az adósságot pedig leggyakrabban azok fizetik meg, azok „keresik“ meg akiknek nem jut pihenő, üdülés. Akik az évnek minden napján robotolnak a megélhetésért. Ne legyen tehát csak frázis az, hogy: nyaraljunk itthon, hanem : tettekben buzogó valóság . . . A szerbek nem engedik learatni a kettősbirtokosok gabonáját. Lábán elrothad a termés. Ne frázis legyen a hazafiság, hanem tettekben buzo gó valóság. Nem eiég csak írni és szónokolni, hogy bojkottáljuk az elrabolt magyar fürdőket, Csehország, Oláhország és Szerbia üdülő- és fürdőhelyeit, hanem a sok intelemnek érvényt is kell szerezni. Ne adjunk egyetlen fillért sem a mi legádázabb ellenségeinknek, akiknek minden igyekezete az, hogy teljesen tönkre- íegyenek bennünket, hogy még életünket is elvegyék, mert tudjuk, hogy erre szövetkeztek egymással. A weekendezés fejlesztésével is azt a nagy elvet akarjuk diadalra juttatni, hogy : nyaraljunk itthon. Téved az, aki azt hiszi, hogy a weekendezésseí csak a hétvégi üdülést kívánjuk biztosit ni, mert a főcél az, hogy a csonka ország lakói megismerkedjenek azokkal a természeti kincsekkel, amelyek még birtokunkban vannak s hogy azokat a legteljesebb mértékben ki is aknázzuk. Van még — hála Istennek — a csonka országnak is annyi helye, természeti szép sége, hogy az üdülők a pihenést a változatossággal együtt tökéletesen elérhetik. Árnig boldog Nagymagyarország voltunk, igen sok bűnt követtünk el azzal, hogy nem értékeltük kellőképen minden kincsünket. Ha például valaki a Balaton mellett nyaralt, azzal nemcsak dicsekedni, de arról még csak beszélni sem mert mert hát az — csak a Balaton volt. S amig itthon minden nyaraló és fürdőhely sorvadt, addig a külföldi fürdőhelyek a sok-sok magyar pénztől fölvirágoztak. Csak most, a szerencsétlen trianoni Magyarországban ismertük föl, mivel rendelkezik az áldott magyar föld, s most ébredtünk tudatára annak a bűnnek, mit elkövettünk akkor, amikor millióinkkal a külföldet gazdagítottuk. Félve, majdnem szégyenkezve beszéltünk a balatoni nyaralásról; hát kinek lett volna akkor bátorsága a Bakonyról, a Velencei tóról, vagy — Göcsejről beszélnil A szerencsétlenség, a nyomorúság öntudatra ébresztett bennünket. De, ha öntudatra ébredtünk, cselekedjünk is öntudatosan. Tartsunk itthon minden fillért. Idegenbe, ellenségnek ne adjunk egy fillért sem. A Gondviselésnek bölcs rendelkezése az, hogy egymásután fedezzük föl sok rejtett kincseit ennek a hazának s hogy a kincseknek felkutatása és felhasználása érdekében erőnket meghaladó áldozatokat is hozunk. Ne akadjon tehát közöttünk senki sem, aki behunyt szemmel, bedugott füllel halad el drága kincsünk mellett és külföld-imádattal idegent, ellenséget gazdagít. Jól jegyezzük meg tehát, hogy a weeA szerb határőröknek sorozatos erőszakosságaihoz most újabb járult. A halár több pontján megtörtént, hogy mikor a magyar kettősbirtokosok át akartak menni megszállott területre, hogy gabo nájukat learassák, a szerb határőrök minden megokolás nélkül megtiltották a határátlépést. Pár napal később a gazdák ismét megkísérelték a határátlépést, de ezúttal is sikertelenül. A gazdák hivatkoztak arra, hogy a földek közvetlen a határ mellett fekszenek, azok úgy megközelíthetők, hogy közben senkivel sem kell A kereskedelemügyi kormány az idei esztendőben is megrendezi az olcsó szövetakciót a mezőgazdasági lakosság számára. Ebben az ügyben már több tárgyalás volt a kereskedelemügyi minisztériumban és most már kialakult körülbelül az új olcsó népruházati akció lebonyolítása. A kereskedelemügyi kormány szeptemberre tervezi az akció megismétlését a tavalyi alapon, a tavalyi árak mellett. A kormány a kisgazdák és a érintkezniük, sőt közvetlenül a földek mellett ott áll a határőrség őrtornya is, tehát egész aratás alatt ellenőrizhetik őket a szerb granicsárok. Hasztalan volt aduban minden kérés, a szerbek nem engedték learatni a búzát, amely ma már rothadni kezd. A szegény emberek napról-napra fájdalommal látják, hogy egész évi munkájuk eredménye elrothad és semmivé válik a határőrök kegyetlensége miatt. A gazdák most a magyar hatóságokhoz fordultak közbelépésért. kisemberek érdekében azt a fontos kikötést tette, hogy az áru odakerüljön, ahol arra rá vannak szorulva és ki kell küszöbölni mindenféle felvásárlást, vagy visz- szaélést. Az áruelosztás körül tavaly valóban kellemetlen tapasztalatok mutatkoztak és az új ellenőrzés a jövőben ezt ki fogja küszöbölni. A gyárak készséggel álinak a kereskedelmi kormány rendelkezésére, hogy a szükséges mennyiséget kigyártsák és az előirt időben forgalombahozzák. (gazdakörök, egyesületek, intézetek, szövetségek stb.) esetleg magánosok, háziipari tanfolyamok engedélyezése iránti kérelmeiket a kereskedelmi minisztériumhoz címezve minden év szeptember 20-ig az illetékes m. kir. háziipari felügyelőséghez nyújtsák be. Kivételt képeznek a vallás és közoktatásügyi minisztérium fen- hatósága alá tartozó Iskolánkivüli Népművelő Bizottság által rendezendő háziipari tanfolyamok, amelyeknek engedélyezését a kereskedelmi minisztérium a vallás- és közoktatásügyi minisztériummal egyetértőén intézi. A rendelet tartalmazza még a kérelmekhez csatolandó adatokat. Helyreigazító nyilatkozat. A Zalamegyei Újságnak 1934. jul. 5-én megjelent 150. számában „Sikkasztásért feljelentést tettek a kanizsai Aczél-iroda tulajdonosa ellen“ cimü cikk jelent meg. Valótlan a cikknek az az állítása, hogy Sabjanits István az Aczél-iroda utján kért kölcsönt kórházi ápolás céljaira vette volna fel. Valótlan az, hogy Sabjanits István az 1931-ben felvett 400 P kölcsönt kamataival együtt visz- szafizette volna. Való azonban, hogy törlesztés és természetbeni- ek szállítása révén Sabjanits István a 400 P kölcsönre összesen 232 pengőt törlesztett, 168 P tartozása iehát ma is fennáll. Ebből kifolyólag valótlan tehát a cikknek az az állítása, hogy az Aczél-iroda a teljesen kifizetett összegből csak 122 pengőt továbbított a bank kezeihez, az összeg többi részét pedig elsikkasztotta. Való ellenben, hogy Sabjanitstól az Aczél iroda törlesztésül 122 P értékű természetbeni szolgáltatási fogadott el, ezzel az ösz- szeggei tehát az Aczél-iroda tartozik a banknak és az Aczél-iroda fizette ki utána (ezidőszeriní 1934. julius 19-ig) a kamatokat, a Sabjanits Istvánnal és a bankkal történt írásbeli megállapedás alapján. Valótlan az, hogy Sabjanits István jelentette volna fel az Aczél- irodát, való ellenben, hogy annak fia, Sabjanits József, a tartozás törlesztésére lekötött 122 pengőből kért pénzt az Aczél-irodától, amit természetesen az iroda, minthogy Sabjanitsék tartozása még rendezve nincs, nem volt hajlandó folyósítani. Ezután Sabjanits József, az eredeti adós fia tett feljelentést, valószínűleg az édesapjával történt elszámolás nemismeretében. Valótlan az, hogy azzal védekeztem volna, hogy külföldön tartózkodó fiam tanítására használtam volna fel az összeget s A miniszteri rendelet a háziipari tanfolyamok engedélyezéséről. A kereskedelmi miniszter az alábbi rendeletet intézte a vármegye alispánjához : A háziiparilag űzött foglalkozások egységes irányítása, fejlesztése és föntartása, — a hozzájuk fűződő szociális, gazdasági és etikai okoknál fogva, — állami feladatot képez, melynek megoldása a kereskedelmi miniszter ügykörébe tartozik. Ennélfogva a fenti cél szolgálatában álló háziipari tanfolyamok kizáróan a kereskedelmi miniszter engedélyéivel tarthatók meg. Mivel a háziipar meghatározása — a háziipar lényegénél fogva — nem lehet teljesen kimentő, azért annak megállapitá* sára, hogy mely tanfolyamok tartoznak a „háziipari tanfolyam“ elnevezés alá, egyedül a kereskedelmi miniszter illetékes. A községek, vagy egyéb közületek IHár szeptemberben megkezdik az idei olcsó népruházati akciót. A kormány ellenőrzi az áruk elosztását.
