Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-08-14 / 184. szám

«£>34. augusztus 14. Kedd Xllll. dvffoisfäases 184. »team. Ära S© filíéir Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. .. -■■■ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban* Előfizetési árak : egy hónapra 2 penszé, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Vita nélkül tárgyalták le a kisgyülés hosszú napirendjét. A törvényhatósági kisgyülés ma délelőtt fél IC órás Kezdettel ren­des ülést tartott Gyömörey György főispán elnöklete mellett. Az ülésnek napirendjén 224 tárgy szerepelt. Napirend előd a főispán meleg hangon emlékezeti meg Kolben­schlag Béla és Batthyány József ny. főispánok elhalálozásáról. Be­jelentette, hogy az elhunytak te­metésén a vármegye képviseltette magát; érdemeiket a szeptemberi közgyűlésen méltatják. Jelentette továbbá, hogy a TESs a Nem­zeti Munkahéttel kapcsolatosan nagyszabású ünnepélyt rendez a kormányzó tiszteletére, Budapestre történt bevonulása 15. évforduló­jának megünneplésére. Fölkéri azo­kat, akik a küldöttségben résztven- ni kívánnak, hogy szándékukat je­lentsék be nála. Kérte ezután a kisgyülés tagjait, hogy az ülés után tartandó fontos értekezletre tekintettel a napirendet gyorsabb tempóban tárgyalják le. A napirend tárgyalása során jóváhagyták Bak községnek ha­tározatát, mellyel a róm. kai. egyházközséget 1000 pengővel segélyezt, valamint Gellénházának azt a határozatát, hogy az épí­tendő templom költségeire 500 pengői szavazott meg. A jegyzők országos árvaház egyesületét 200, a keszthelyi nyári egyetemet 340, j n keszthelyi Yacht Clubot 100, a kai. egyetemi hallgatók Liszieuxi Szent Teréz koiiégiuma részére menzasegély címén 200, a III. csendőr lovas alosztály részére tiszteletdijra 50 pengőt szavaz meg a kisgyülés. A HONSz za­laegerszegi és járási csoportjának valamint a Magyar Vörös Kereszt Egyesületnek segélyezését ille­tően javaslattétellel bízzák meg az alispánt. A veszprémi székes- káptaiannak azt a kérelmét, hogy Alsóörs község határában felpar­cellázott területeknek „Balaton- szenímihály“ nevet adjanak, tel - jesiíi a kisgyülés azzal, hogy a terü­letnek „Balatonszenimihály-fürdő* elnevezést engedélyezi. Az angol cserkészek múlt évi látogatásá­nak kapcsán fölmerült költségek fedezésére a jövő évi költségve­tésben 550 pengőt vesznek föl. Több község tüzkárosultjának se­gélyezésére 100—150 pengős se­gélyt szavaznak meg. Keszthely nagyközség a Balatoni Múzeum­nak a Darnay Múzeummal való kiegészítése tárgyában hozott ha­tározatot, Zalaszentgrót elhatároz­ta, hogy egyik épületét polgári iskola céljaira átadja. Ezeket ép úgy, mint a többi községi ügyeket minden hozzá­szólás nélkül, az előadók javas laíai nyomán tárgyalta le a kis­gyülés. A restaurációt ás a kormány külpolitikájának magváltozta­tását sürgették a kürmendi ellenzéki gyűlésen. Farkas Tibor dr. a gazdasági helyzetről. Körmend, augusztus 13. Sigray Antal gróf vasárnap tartotta be­számolóját, amely a Iegimitista és ellenzéki politika nagy ese­ménye volt. A beszámolón hatal­mas tömeg vett részt és nagy számban jelentek meg a legiti­mista politikusok. Ott voltak Gratz Gusztáv, Csekonics Iván gróf, Farkas Tibor dr., Huszár Károly, Pallaviciní György őrgróf, Varga Gábor, Rassay Károly, Huszár Mihály, Tarányi Ferenc dr,, Tób- ler János. Sigray Antal gróf beszámolójá­ban utalt arra, hogy már egy év­tizede harcolnak a szabadságjo­gokért» harcolnak azért, hogy a nép akarata a választásokon sza­badon megnyilaíkozhassék. Mos­tanában hangsúlyozzák a kormány oldalán, hogy a titkos választó­jogot bevezetik, de aggodalom­mal hallunk olyan tervezgetések- ről, melyekkel újból gúzsba akar­ják kötni a nép akaratát. Erre az esetre az ellenzék összeáll és nem engedi meg, hogy a titkos választójog behoza­talának ürügye alatt olyan választójogot teremtsenek, amely ezt a titkosságot eleve kijátsza. Tiltakozott Sigray a diktatórikus törekvések ellen is és feiszólli- totta az ellenzéket, hogy ha is­mét ilyen törekvések jelentkezné­nek, álljanak össze egy alkol- mányvedő frontba. Hangsúlyozta a képviselő, hogy a kormány kül­politikája teljesen téves utón ha­lad. Bár Bethlen gróf kijelentette, hogy Franciaország nélkül a re­vízióhoz el nem juthatunk és ezt a felfogást Gömbös is helye­selte, a kormány cselekedetei mégis azt bizonyítják, hogy fran­cia orientáció helyett Németország barátságát keresi. A német barát­sággal a nyugati hatalmakat nem lehet a revízió ügyének megnyerni. Németország különben is teljesen elszigetelt helyzetbe került. Fel­szólította a kormányt, hogy vál­toztassa meg külpolitikáját és ne egyéni rokonszenveket keressen, hanem kizárólag a revizió érde­két szolgálja. Majd felszólította a kormányt, hogy használja ki a lehe­tőséget a magyar király­ság helyreállítására. A nagy hatalmaknak segítséget kei! nyuj:aniok arra, hogy a res­tauráció Ausztria ég Magyaror­szág függetlenségének teljes ép­ségben tartása mellett mindkét országban megvalósuljon. Farkas Tibor dr. mondott ez­után nagy tetszéssel fogadott be­szédet. Kijelentette, hogy ha igy megy tovább az ország gazdasági kormányzása, lassanként nem lesznek már az országban élet­képes gazdasági egzisztenciák. Az ország népe nyissa ki végre a szemét és ne támogasson olyan pártokat, amelyek dobpergéssel és jelvényekkel dolgoznak. Mesterséges egységgel nem lehet az országot megmenteni, csak olyan egységgel, amely minden tisztességes magyar em­bert egy táborba hoz Szoníagh Jenő azt fejtegette, hogy a magyar újjászületés nem képzelhető el másként, mint az ezeréves alkotmány és a Szent­korona jegyében. Tóbler János a diktatúra ellen szólt, Gratz Gusztáv és Huszár Mihály pedig a törvényes király­ság helyreállítását sürgették. Rassay Károly azt fejtegette, hogy a nemzeti egység gondolatát jelszóvá tették és egy párturalmi rendszer eszközévé. Pedig ez a párturalmi rendszer már 1931 augusztusában megbukott. Az igazi nemzeti egységet az jelenti, hogy a nagy elvi kérdésekben har­mónia keletkezzék a nemzet lel­kivilágában. Nem lehet az egy­séget megteremteni sem fizetett pártharcosokkal, sem pártszer­vező mesterkedésekkel, sem fi­zetett pártsajtóval. Követeli a polgárok számára az önret del- kezési jogot. A magyar nemzet számára szükséges a revizió, de ehez nem az egyoldaiu német ba­rátság vezet. Huszár Károly hangsúlyozta, hogy a történelmi feladatokat nem lehet kulikkal, csak önér­zetes, hazafias polgárokkal meg­oldani. Beszéde végén a királyt és hazái éltette a közönség. A népgyüiést ebéd követte, amelyen Rassay Károly azt fej­tegette, hogy, amig a kormányzó az ország élén áll, addig kell az ország végleges közjogi beren­dezkedéséről gondoskodni. Gondoskodás az aszáfysujtotte gazdákból ós a vármegye ellátatlan lakósságárál. Fölterjesztés és miniszteri válasz. A kisgyülés után az általános gazdasági helyzet megvitatása cél­jából a kisgyülés és a közigaz­gatási bizottság tagjainak részvé­telévei értekezlet volt Gyömörey György főispán vezetése mellett. A főispán az értekezlet megnyi­tásakor hangsúlyozta, hogy ő nem mint főispán, hanem mint gazdatárs és az országot sújtó nagy csapásokban mint szenve­dőtárs vesz részt az értekezleten. Határozatot nem hoznak, az ér­tekezletnek tehát hivatalos jellege nincs, hanem beszámolnak arról, amit a vármegye vezetősége a súlyos csapások enyhítése érdé- kében tett. Ismertette ezután a főispán a vármegye mezőgazdasági helyze­tét, majd bejelentette, hogy a föl- terjesztésekre a földművelési mi­niszter kiküldötte az illetékes ügy- osztályfőnököt az aszálykárok megvizsgálása céljából. Szólt az­után arról, hogy a rossz termés- eredmények mellett más téren is mutatkoznak bajok. Rozsvető­magra igen nagy szükség van az egész vármegye területén s a mu­tatkozó hiány más terményekből sem igen pótolható. Szüksége mu­tatkozik az ínséges ellátatlan la­kósság érdekében nagyobbmérvü segélyezés megindításának. Az adó- fizetésnél mutatkozó nehézségekre is kitért. Az adóelengedések, adó- mérséklések ügyében azonban általánosítani nem helyes dolog. Egyénenként kell elbírálni, kik részesíthetők kedvezményben. Az egyik járási mezőgazdasági bi­zottságból mozgalom indult ki aziránt, hogy nagyobb küldöttség járuljon a gazdabajok orvoslása céljából a kormány elé, amit ő nem helyeselhet. Közölte az ér­tekezlettel, hogy ő személyesen is eljárt a miniiztériumban, azon­kívül megsegítés kieszközlése ér­dekében a miniszteri kiküldöttel együtt végzett kőrútja után fölter­jesztést intézett a földművelési miniszterhez akitől gyorsan válasz is érkezett. Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző ismertette ezután a föl- terjesztést és a miniszter vála­szát. A fölterjesztésben jelentette a főispán, hogy minen községből nem érkezett be még a jelentés, de a beérkezett kimutatások alapján 127 község szenvedett súlyos aszálykárt. A kapásokból, takarmányfélékből talán pótolható valamennyire a kár, egyes vidé-

Next

/
Thumbnails
Contents