Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-08-09 / 180. szám

XVII. évfolyam 180, szám, Ar» 10 fillér 1634. augusztus 9. Csütörtök Felelős szerkesztőt Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■ -v— Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban “T kban> Blíifisetési árak : egy hónapra 2 pengC, negyed­évié 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Milyen idő várható ? Középeurópa fölött a felhőzet erősen növekedett. Németország­ban erős depressió. Az Aipesek- ben viharok. Franciaoiszágban és Olaszországban a hőmérséklet el­érte tetőfokát. Csehország terű létén állandósul a bizonytalan időjárás. Magyarországon száraz, jobbára derült idő, dél és délke­let felől hűvösebb légáramlás. Délen és Ke'eten futó záporesők lehetségesek. Viharok esetleg Nyu gat felől is várhatók. Ilyenképen gcó'nak a meteoro­lógiai jelenjek mostanában, amelyek elsősorban a gazdát ér­deklik. Körülbelül egybevágnak árokkal a politikai meteorológiai jelentésekkel, amelyek mindnyá junkat annyira érdekelnek. Szinte el sem képzelhető, hogy a mai középeurópai felhőkavar- gás mellett valakit még egyálta­lában érdekelhessen más is, mint a külpolitikai időjárás. A fenye­gető felhőiornyosuiás láttán a lelkeket az a bizonytalan érzés tartja nyomás alatt, hogy ebből a kavargásból vihar lesz. Néha- néha kitisztul, a feihők mintha örökre elhagyták volna az égbol­tot; estére kelve azonban min­den oldalról clőretolakodnak a feliegek s mire az ember fejét pihenőre akarja hajtani, éles vil­lámok szabdalják meg a felhőze­tet 8 cikkázásukat félelmetes mo­raj kiséri. Az a kérdés azonban, hogy ez a fenyegető jelenség át­alakul-e vaióágos viharrá és, hogy helyi zivatar tör-e ki, avagy a zivatar nagyobb kiterjedést ölt-e? És merre veszi akkor útját ? Eltörpül minden helyi kérdés jelentősége a világot feszültség­ben tartó nagy kérdések messze kiható hordereje mellett. Az Ai- pesekben viharok dúlnak. Német gyilkolja a németet bombával, golyóval. A kissé életképtelenné önállósítod Ausziria derék kancel­lárját, aki tiszta német szárma­zású volt s legjobb meggyőző dése szerint az európai egyen­súlyt szolgálva védte szükebb hazája békéjét, nyugalmát, legyil­kolja a nagyon kétes németfaji- ságu terrorista a nacionalizmus eszménye: az egyfajtának egy államba-terelése szent nevében! Ennek az ideának akarnak áldoz­ni más népek is, de csak azért, hogy minél többet harácsolhassa­nak. És, amikor valamiképen si­kerül ennek — látszólagos — keresztülvitele, akkor a szeretett fajrokonokat, testvéreket kiuzso- rázzák, kizsákmányolják s meg­teremtik a modern rabszolgasá­got. Hogy mit követel, mit paran­csol az igazság, azzal vajmi ke­veset törődnek. Akad egy nemzet, mely mindenki fölött uralkodni akar s nem restel szövetkezni még az ördöggel sem, csak biz­tosíthassa magát. Másnak érde­kei semmivé tőrpülnek a magáé mellett, — ami a túlságos ön- szeretetre vall Is így talán nem menne bünszámba ; ámde azt kí­vánni, hogy hagyja ott mindenki a sajátját és kizáróan csak az ő érdekeit szolgálja : ez már tűrhe­tetlen valami. Ilyen körülmények között le­hetséges-e más politikai időjóslás? A távol Keleten uralkodó nagy feszültség szintén erősen befo­lyásolja Európa politikai időjárá­Bécs, augas2fus 8. Az osztrák kormány megadta hozzájárulását Fapen német rendkívüli követi megbízatásához. Rintelen voit római követ álla­pota változatlanul válságos, Be- szédravarok is fellépjek a meg bénult követnél. Stájerország területén elrendel­ték a rőgtönitéíő bíráskodás meg­szüntetését. Római jelentés szerint a pápa, aki jelenleg Castel Gandolfoban nyaral, a jövő héten fogadja Doll- fuss kancellár özvegyét. Belgrád, augusztus 8. A francia követség felvilágosítást kért a ju­A Göcsejvh'dék és Zalaegerszeg megismertetését célzó propaganda most már nagy arányokban halad előre. Hirlapi cikkekkel és Fára József dr. vármegyei főlevéltáros­nak göcseji előadásaival sikerült nemcsak a vármegye, hanem az egész ország érdeklődését is föl­kelteni Göcsej iránt. Ez az ér­deklődés mindegyre fokozódik, amit bizonyít az, hogy Zalaeger­szeget és a göcseji falvakat már eíidén is nagy számban keresték föl az ország távolabbi vidékeiről, s a látogatók a legnagyobb el­ragadtatással szólnak erről a szép vidékről, de csodálkoznak egy­ben afölött is, hogyan maradha­tott Göcsej egészen a legutóbbi időkig teljesen ismeretlenül. Az elhagyatottságnak, elmara­dottságnak okairól most nem be­szélünk, csak örülünk annak, hogy sikerült végre a Göcsej fe­lől táplált rossz véleményeket teljesen eloszlatni és Göcsejt azok közé a magyar vidékek közé ál­lítani, amelyek megtekintésre, szereidre, pártolásra érdemesek. A keszthelyi kiállításon ott van­nak már Serényi Árpádnak mű­vészi fényképei, amelyek a Gö- csejvidéknek és Zalaegerszegnek s-épségeit tüntetik föl. És akkor, sát. Ott ugyan más eszközökkel mérik az időjárást dirigáló ténye­zőket, de a vihar ott is vihar és a villámokkal telt felhő nem szokott egy helyen megáliani, hogy kitombolja magát, hanem hatalmas területek fölött vonul el. Vihar előtt ember, állat fedél alá igyekszik s közös fedél alatt, egymással békében várja a vihar elvonulását. Nem ismételjük a prognózist! goszláv kormánytól, hogyan jut­hattak az osztrák horogkeresztes felkelők jugoszláv fegyverekhez és lőszerekhez. A francia kormány erre vonatkozóan határozott és precíz nyilatkozatot kért. Továbbá arra is felvilágosítást kért, miként volt lehetséges, hogy a jugoszláv kormány a julius 25 i puccs ese­ményeiről előbb értesült, mint bármely más kormány és miért nem tájékoztatta értesüléseiről a francia kormányt. A francia kormány fellépése a belg­rádi kormánynál a lehető legha­tározottabb volt és nagy feltűnést keltett. amikor az ország közönségének figyelme a mi szép Göcsejünkre irányul, akkor jelent meg Fára József dr.-nak újabb müve: „Za­laegerszeg és a Göcsej részletes Kalauza“. A csinos füzetet a Turistaság és Aípinizmus adta ki g ennek előszavában Czobor Mátyás polgármester szól a kö­zönséghez. A polgármester a töb­bek között a kővetkezőket mondja: „Ma, amikor oly sok magyar ér­téket vettek el tőlünk és megy veszendőbe, különösen kötelessé­günk a magyar értékek föltárása. Ez a füzet is ezt a célt kívánja szolgálni: Ismertté teszi a ma­gyarság egyik kevéssé ismert, egyik legszebb és legmagyarabb vidékét, Göcsejt és annak leg­fontosabb helyét, Zalaegerszeget. Sokan miniatűr Svájcnak mond­ják az Alpok nyúlványainál elte­rülő Göcsejt. Bájos hegyei, nap­sugaras, pormentes völgyei, a vi­rágos utcáju városa, Zalaegerszeg valósággal hívogatják azokat, akik pihenni vágynak, akiknek idegei a csendet, a jóleső nyugalmat keresik“ . . . Fára József dr. ismerteti ezután részletesen a Göcgejvidéket, Za- laegeiszeget és a göcseji falvakat s majdnem minden községnek a történetét. Megismerhetjük ebből a füzeiből, — amelyet számos kép (Serényi fölvételei^, a város és Göcsej pontos térképei tesz­nek vdítozatossá, — Göcsejnek egész történeiét, néprajzi, közle­kedési, gazdasági viszonyait, épít­kezését, minden szépségét. Aki ezt a füzetet kezébe veszi, nem tudja letenni addig, amig végig nem olvasta. Olyan sok érdeke­set, talál benne s olyan vonzóan ir le abban mindent Fára József dr. És, aki a füzetet végigolvassa, kedvet kap Göcsely megtekinté­sére. Aki pedig megtekinti Gö­csejt, azt ott marasztalja —■ ó, nem a sár, mint azt valamikor mondották, — hanem az a sok­sok szépség, amiben Göcsej bő­velkedik. Ez a füzet olyan pro­paganda eszköz, amely biztosítja az állandó érdeklődést Göcsej iránt, biztosítja a vidéknek és Zalaegerszegnek idegenforgalmát. Ennek a füzetnek elolvasása után egy új világot ismerünk meg, egy szép darab magyar földet, amely oly sokáig türelemmel szén vedíe a mostohagyermek szerepét. Nemcsak Göcsej, nemcsak Zalaegerszeg, hanem az egész megye hálával tartozik Fára Jó­zsef dr. főlevéltárosnak, Serényi Árpád fényképésznek és minda­zoknak, akik bármiképen segít­ségére voltak munkájában. «aáp&g » --írn- i-fc—*—1 -1 ii-~MTd^.rTiiu»-,r -irt i-t'ir- ­A Lenti és Vidéke Ipartestölte megalakította az ipartestületi széket. A Lenti és Vidéke Ipartestület vasárnap, folyó hó 5-én rendkí­vüli közgyűlést tartott, amelyen résztveit Búzás Béla dr. főszol­gabíró, Keglovich Béla dr. ipar- hatósági biztos, ipartestületi ügyész és a járás iparosságának tekin­télyes része. A gyűlést Németh József ipar- testületi elnök nyitotta meg, aki meleg szavakkal üdvözölte a meg­jelent főszolgabírót, az iparható­sági biztost és a járás iparosságát Ezekuíán Thunhárdí Jenő ipar­testületi jegyző az ipartestület fél­évi munkásságát ismertette, majd a kecskeméti országos iparos­kongresszusról szóló jelentését terjesztette a közgyűlés elé. Ennek során a kongresszus üdvözletét tolmácsolta és az iparosságot bé­kés együttműködésre kérte fel. Keglovich Béla dr. iparhatósági biztos ismertette ezután az ipar- testületi széket, amelynek kapcsán Thunhárdt Jenő ipartestületi jegyző előterjesztette az ipartestületi szék alapszabályát, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Ezckután az iparhatósági biztos elnöklésével az ipartestületi szék elnökét, alelnökét, tagjait és pót­tagjait választotta meg a közgyűlés. Elnök lett 3 évre Váradi Rezső géplakatos, alelnök Harth Gyula A francia kormány felelősségre vonta Jugoszláviát az osztrák nácik támogatása miatt. Megjelent Zalaegerszeg és Göcsej részletes kalauza. Fára József dr. újabb munkája a göcseji propaganda érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents