Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-08-07 / 178. szám

Felelős szerkesztős Her boly Ferenc, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■ ■■i.im-.-in Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban* Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Hitlep nyilatkozata a háború ellen. Elismeri Ausztria függetlenségét. — A katonaság Hitler mellett áll — mondja egy német tábornok. London, augusztus 4. A Daily Mai! érdekes nyilatkozatot közöl Hitler német államfőtől. Hitler a következőket mondotta: — Amennyiben Németországtól függ, nem lesz háborús veszély. A németek felfogásában a háború mélyebb nyomokat hagyott, mint más nemzetekében, s a német problémákat különben sem lehet háborúval megoldani. Nem aka­runk mást, mint megtartani hatá­rainkat. Békés hajlandóságunkat bebizonyítottuk a Saar-kérdésben és a lengyel szerződéssel is. Baldwin azt mondotta, hogy az angol határok a Rajnánál kezdőd­nek. Ezen az alapon Franciaor­szág azt mondhatja, hogy védelme az Oderánál kezdődik, Oroszor­szág pedig a Dunát jeiöiheíi meg határának. Ilyen körülmények kö­zött Németországnak nem lehet szemrehányást tenni, hogy saját határai között keresi védelmet. Mi nem akarunk konfliktust Ang­liával, s nem érint bennünket az angol légi fegyverkezés sem .Anglia növelheti légi erejét, ha ebben a békés szándék vezeti. Nem a fegyverkezés kiterjesztésében, ha­nem a fegyverkezés egyenlőtlen­ségében rejiik a veszély. Az osztrák kérdésről így nyi­latkozott Hitler : — Nem akarjuk megtámadni Ausztriát, de nem akadályozhat­juk meg, ha az osztrákok kere­sik a régi kapcsolatot Német­országgal. Az osztrák csatlako­zás nem a ma problémája. Ausz­tria joga a függetlenséghez vitán felül áll és azt senki sem von­hatja kétségbe. Hangoztatta ezután Hitler, hogy a neki adott államfői hatal­mat bármikor kész a német nép elé bocsátani döntés céljából» Az államfői és kancellári tisztség egyesítése addig tart, amig a kormányzás alapját a népszava­zás meg nem szünteti Rámuta­tott Hitler, hogy Németország nem esik kétségbe, ha a külföldi nyersanyagokat elzárják előle, mert Németország vegyészei min­den nyersanyagot pótolni tudnak. Megmutatták ezt a világháború­ban is. A világgazdaság meg­javítása szerinte három tényező­től függ: meg kell szilárdítani a békét, erős kormányokat kell ál­lítani mindenütt és egységesen kell megoldani az összes gazda­sági kérdéseket. A Népszövet­ségbe való visszatérésről ugv 1 nyilatkozott Hiiier, hogy Német­ország csak egyenjogúságának elismerése esetén megy vissza. Páris, aug. 6. A Petit Párisién közli Reichenau tábornoknak, Biomberg német hadügyminiszter munkatársának nyilatkozatát. A tábornok hangsúlyozta, hogy a katonaság szereti Hitlert, mert igazi katona módjára viselkedett és a hadsereg hive a nemzeti szociáiista mozgalomnak.. Kijelen­tette, hogy a francia-német köze­ledés és a háborús veszély kikü­szöbölése a jogegyeniőség alap­ján várható. A keszthelyi p. kát. egyhéz- kSzség rendkívüli isüzggrülése. Serák József kanonok e!n5k8its mint püspöki megbízott. A folyó évi május hó 27 én tartott keszthelyi egyházközségi képviselőtestületi tagválasztás fo- lyományaképen két pártra szakadt az egyházközség és a megejtett választás ellen petícióval éli az ellenpárt. Rótt Nándor dr. me­gyéspüspök törekedett az ellen­téteket elsimítani és a hitközség mindkét pártja által annyira kí­vánt békét és harmonikus együtt­működést az egyház, a hitközség és a íagoh javára helyreállítani. Ezzel a küldetéssel bízta meg Serák József kanonokot, aki most vasárnap elnökölt a rendkívüli képviselőtestületi gyűlésen, me­lyen majdnem az összes képvi­selőtestületi tagok megjelentek, mintegy hatvanan. Ima után Stefaics Aladár apát­plébános üdvözölte a püspöki biztost, majd Lénárd János dr. her­cegi főtitkár, világi elnök, Reisch! Imre városbiró, Meizler Károly ipartestületi elnök üdvözölték a püspök követét. Serák József ka­nonok megköszönte az üdvözlé­seket és tolmácsolta a püspök üdvözletét, hangsúlyozta, hogy azért kíván mindenképen békét létesíteni, mert az Actio Catoüca az egyházközségekre van jelépii- ve, szükség van tehát a katoli­kusok egységes frontjára, támo­gatására, bizalomra ás megértésre. A püspök szeretné, ha újabb megrázkódtatások nélkül simán intéződnék el az a vitás ügy és ő, mint kiküldött, kéri a megértő jóakaratot. Vázolta, hogy az ira tok áttanulmányozásával megálla­pította, hogy az egyházközség vezetősége iparkodott mindenké- pen eleget tenni a szabályoknak, azok szerint járt el s a választás szabályszerűen folyt le. A hiva­talos lista mellett egy ellenlista is volt, amit azonban nem nyúj­totok be alapszabályszerűen. A jóakarat a felebbezők részéről megvolt, de nem ismerték a sza­bályzatot. Ezzel szemben elismeri azt is, hogy hiba történt hiva­talos részről is a jelölő bizottság kiküldésénél, miután azt nem titkosan választották meg. Ezeknek előrebocsátása után Lénárd János dr., Reischl Imre, Patonay László dr., Meizler Ká­roly, Lekics Lajos mind örömü­ket fejezték ki, hogy ez a nagyon kényes kérdés a békés megoldás felé halad. Kérték a kanonokot, hogy miután csak tévedések vol­tak, tegyen konkrét javaslatot, mint vélné az ügy békékés elin­tézését, A püspöki biztos erre ismertette a püspök 948. számú rendeletét s a közgyűlés egyhan­gúan elhatározta, hogy a volt kép­viselőtestület mandátumát 3 évre meghosszabbítja, az elhalt 11 tag helyére megtörténnek a behívá­sok, ezzel teljesedésbe megy a peíicionálók kívánsága, hogy na- gyobbszámu képviseletet nyer­jenek s igy tulajdonképen el­esik a feiebbezési képező ok. A határozatot, melyhez a püs­pöki biztos is hozzájárult, jóvá­hagyás végett föiterjesztik a püspökhöz. Végül a közgyűlés Kukuljevic József dr. indítványára jegyző­könyvileg fejezte ki hódolatát a püspök iránt és köszönetét mon­dott azért, hogy szeretettel karolta föl az egyházközségnek ezt a kényes ügyét. Szigorú büntetést azokra, akik a közegészségügyi rendel­kezések ellen vétenek. Tele van az utca gyümölc&huiladékkai» — Köpköd­nek a gyalogjárókon és a templomokban* Városunk közönsége épenség- gel nem tartja be azokat a sza­bályokat, amelyeket a hatóságok a köztisztaság- és közegészség- ügy érdekében időről időre kibo­csátanak. Pedig a mai rendkí­vüli forróságban fokozottabban kellene ügyelni arra, hogy ezek a rendelkezések az uioisó pon­tig érvényesüljenek a gyakorlat­ban. Mindenekelőtt rá kell mutat­nunk arra, hogy sok helyen az udvarok tisztaságával semmit sem törődnek. A kutakról hiá­nyoznak a fedők, némely kutból a lakók a saját edényeikkel me­rítenek, amely edények tisztaság tekintetében erősen kifogásolha­tók. A hatóságoknak szigorú el­lenőrzést keli gyakorolniok abban az irányban, hogy a kutak kör­nyéke tiszta legyen és, hogy a kutakon fedő és veder legyen, j Azt nem szabad megengedni, hogy bárki is a saját külön edényét merítse a közös kútba. A gyürnölcsszezon közepén va­gyunk. Gyümölcs — hála Isten­nek — elég van. Ám ennek a nagy gytímölcsmennyiségnek meg­felelően tele vannak a gyalogjá­rók gyümőlcshuiíadékokkai, ame­lyek veszélyeztetik a közlekedést. De a közlekedés csak akkor jár igazán nagy veszéllyel, amikor majd nagyobb mennyiségben ke­rül a piacra dinnye. A hatósá­goknak meg kell újitaniok a rém delkezéseket, amelyek a gyü= mölcshéjaknak és más hulladé­koknak az utcán való eldobálá- sát tilalmazzák. A közönség meg­lehetősen fegyelmezetlen, amit igazol a gyalogjárókon látható sok gyümölcshulladék. FegyeP mezősre van szükség, ami csakis a rendszabályoknak legszigorúbb betartásával, a szabályok ellen vétők példás megbüntetésével ér­hető el. Több városban megbüntetik azokat is, akik a gyalogjárókra köpködnek. Zalaegerszegen is el­kelne a köpködők megbüntetése, különösen a mai meleg időben, amikor a különféle járványos be­tegségek is olyannyira fenyeget­nek bennünket. És itt nem hallgathatjuk el azt sem, hogy akadnak nagy szám­ban, akik még a templomban sem tudnak parancsolni köpködő hajlamaiknak. Néni kímélik sem a kővezetet, sem a padok tér­deplőit . . . Nagyon is helyén- való lenne tehát a notórius köp- ködőket hatásos eszközökkel a köztisztaság- és közegészségügy, valamint a tisztesség követelmé­nyeire figyelmeztetni. A Move tarka estje A Move ZSE vasárnap rendezte sportpályáján tarka estjét, amely a váratlanul hűvösre fordult idő­járás ellenére is jól sikerült. A feldíszített kerihelyiséget este 9 óra tájban nagyszámú közönség töltötte meg a társadalom minden rétegéből. Tiz óra tájban a pályán felállított emelvényen rövid műsort mutattak be a műkedvelők. Léránt László tréfás monológot adott elő, majd Moóry Károly mutatta be szájharmonika művészetét meleg tapstól kisérve. Számát meg is kellett ismételnie. A Csány-cser- készek által előadott vidám jele­net után Sümeghy László éne­kelte sajátszerzeményü magyar dalait. A kíséretet Csáka Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents