Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-08-05 / 177. szám

1934 augusztus 5. Zalantegyei Újság 3. A keszthelyi nyári egyetem eled nepja. A keszthelyi nyári egyetem, melyet a pécsi Erzsébet királyné tud. egyetem a keszthelyi kir. gazd. akadémiával karöltve ren­dezett, augusztus 2 án tartotta első előadásait, úgy a külföldi nagy számban megjelent, mint a belföldi és keszthelyi hallgatóság igen nagy érdeklődése mellett. Ez alkalommal a keszthelyi kir. gazd. akadémia díszterme zsúfo­lásig megtelt érdeklődő közön­séggel. A délelőtt folyamán az egyes nyelvleckék kezdődtek; ezek mindegyikére nagyon sokan irat­koztak be. Délután pedig a tudo­mányos előadások sorozata kez­dődött. Dr. Kasziner Jenő egyet, tanár, a nyári egyetem megszervezője, rövid szavakkal üdvözölte az igen nagy számban megjelent hallgatóságot. Bemutatta az elő­adókat és felhívta a közönség figyelmét a további előadásokra, Elsőnek fialasy Nagy József dr. fartőt! „Individualizmus és kollektivizmus“ címen magyar nyelven nagyszabású és nagyha­tású előadást. Az első részben felemlítette, hogy az „Ember tra­gédiája“, Madách halhatatlan műve, most kezd tulajdonképen az egész kulturvilágban érvénye­sülni, jól szemlélteti a történet­ben az egyén és a köz, a sza­badság és lekötöttség eszményei­nek váltakozását. Individualizmus és kollektivizmus éieíideáljainak váltakozása ez, melynek gyökerei az emberi lélek alapvető ösztönei­ben rejlenek. II. Önállitás és önátadás, ego­izmus és altruizmus ösztöne ez, melyek egészen különböző és egymásnak ellentétes értékrend­szert épiíenek ki a tudatban. A hatalom és szolgálat szelleme. A két rendszer éz. élet ritmusát fejezi ki. Mindkettő szélsőség. Van a kettőnek sinfesise: az universalizmus, mely azonban csak rövid és ritka jelenség. III. Alkalmazás a mai korra ; a világnézetek harca. A világné zetek születése és haláia. A je­len feledatai: a harc tompítása és az átmenet megkönnyítése. Ezek a ma problémái. A ma­gyarság szerepe: a világnézeti harcban a kisnépek szerepe a tisztánlátás és a szemlélődés. Az igen nagy tapssal fogadott előadás után „Ember és munka“ cimen Neubauer Vince dr. prof. (Grác) tartott előadást. A munka fogalma ma inkább, mint azelőtt a kulturális és gaz­dasági életnek központjában áll, körülöttünk mindent a munka formál, változtat és alakit. Az embert, aki ezt a hatalmas tevé­kenységet végrehajtja, mint bio­lógiai lényt két hatalmas ösztön mozgatja : az önfentartás és ön­kifejtés. Ebben az önkifejtésben rejlenek már azok az erők, me­lyek az embert produktiv kultur- aikotásokra viszik. Ezekhez ke!! még járulniok a célirányzott ha­tásoknak (teleologia) és az egyé niség jellegének. Az igy kialakult ember oly tevékenységet visz végbe, amely gazdasági célul szolgál és amit mi munkának nevezünk. A szükséglet kielégí­tésén kívül munkát végzünk még a funkciók gyakoroltatása céljából és kulturális ösztönből (alkotó kedv). A játékban azokat a funk­ciókat gyakoroljuk, melyek ké­sőbb az életben szükségesek. A munkának magának van ma­teriális, biológiai és kulturális oldala, melyek közül a nyugati kultúrkörben különösen a maíeri- I ális oldal van kiképezve, (tech- ! nikai kor) mialatt az ember ! szükségleteit ezen közben nagyon is elhanyagolták. Arra keil töre­kedni, hogy az embert megint értékéhez és méltóságához vissza- segítsük. í Az előadásoknak magyar, né- i met, olasz nyelven való tolmá- I csolása után dr. Schönebaum | lipcsei prof. szólt Halasy előadá­sához, felvetve a kérdést, hogyan lehet ezt a teóriát a gyakorlatban megvalósítani ? Gianoia olasz tanár az elő adással kapcsolatosan a fasciz- musra mutat rá, amely ugyanazt a célt szolgálja és szükségesnek tartotta ennek kidomboritásái épen a jelenlevő mai fiatalság előtt. A fascízmus célja, hogy az egyén akarata legyen alávetve az egésznek. Az előadók viszonválaszával az előadások nagy tetszéstől kísérve végei értek. Dr. K—c. Régi háborús nóták. Akkor tanultam arcokat, amikor „tépéa“-t csináltunk Bizony régen volt már. Ötven­hat évvel ezelőtt, 1878. kora őszén, amikor a zalai bakák is a boszniai hegyek között harcoltak. Én még nem voltam ugyan tan­köteles, — egy évvel később let­tem csak az, —- de azért ott ültem az iskolában a többi gye­rek között, akik előtt nem pala­tábla, nem irka, nem könyv volt, hanem négyzetalakra vagdalt pa- mutos vászondarabkák, amelyek­ből „tépés“-t csináltunk. Munka előtt kézmosás volt, — persze szappannal. Csak az kapott „té­pés“-t, akinek keze kifogástalan tiszta volt. Mivel pedig tépést mindenki szeretett csinálni, hát mindnyájan tisztára is mostuk a kezeinket. A tanító úr a plébá­nos úrtól hozta a vászondarabo­kat és mi ügyesen téptük szálakra azokat. A szálakat nem volt szabad összevissza rakni, hanem szép sorjában.— Azt mond­ták, hogy a katonák elmentek a háborúba, azoknak kell a sok tépés. Akkoriban ugyanis még nem gyártottak annyi vattát, mint manapság, tépéssel kellett tehát HSSI földieper palánták száza 3 P, ezre 20 pegőért, diófa, mogyoró, mandula bokor- és magasrózsók stb. legolcsóbban már előjegyezhető VETRÓ FERENCNÉL SZEGED, Bokor u. 13. Rendelések gyűjtésére minden községben adok megbízást. azt pótolni. Mi természetesen el sem tudtuk képzelni, hogyan kell a tépést használni, de egy baleset mindent megmagyarázott. Az iskola udvarán fát vágott egy ember, aki a fahordás köz­ben karjára akasztotta a fejszét. Az éles szerszám azonban már az első lépésnél leesett és hatal­mas sebet vágott a szerencsétlen ember jobblábán. A seb kimo­sásához és bekötéséhez szintén tépést használtak, igy tehát meg­értettük, mire is szolgál a tépés. Tépéscsinálás közben tanítónk a háborúról beszélt. Puskáról, kardról, ágyúról, panganétról, kartácsról mondott nagyon sokat. Hogy azok milyen veszedelmes szerszámok. Meg aztán mennyit szenvednek szegény katonák ott Boszniában a „fekete hegyek“ között. Közben elénekelgettük azt a háborús nótát — az elsőt, amit életemben hallottam, — amely még az egy év előtt lezajlott orosz-török háború idején volt divatos. „Kossuth Lajos azt üzente . . .“ dallamára ment: Szól az ágyú, szól a puska, Ész nélkül fut a muszka. Bánom is én tilalérom, Hisz sem ingem, sem gallérom. Éljen a török! Ozmán basa csibukozik, A muszka, cár áj üldözik. Félhold ragyog Plevna ormán, Éljen a hős, dicső Ozmán. Éljen a török! Ennek a nótának első vers­szakát akkor már a boszniai had­járatnak megfelelően alakították át. így: Szól az ágyú, szól a kartács, Esze nélkül fut a bosnyák. Bánom is én stb. g De csakhamar megszületett a másik háborús nóta is, amit „Zsindelyezik a kaszárnya tete­jét“ nótájára énekeltünk : Bosnyákország köröskörül füstölög Ferenc József nagy ágyúja de dörög. Sir a népnek örege és apraja, Emészt baka soha nem jön már vissza. A kanizsai 48-asok voltak az Emészt bakák, mert Ernő főher­ceg volt az ezredtulajdonos. A tépéscsinálás azután csak folytatódott. Nemcsak az iskolás­gyermekek, hanem a felnőttek is serénykedtek a munkában, mert hát az okkupáció sokkal több emberáldozatot is követelt, mint amennyire a hadjárat meg­indulásakor számítottak. A háborús nóták egy évvel ké­sőbb még egy, nagyon is szo­morúval szaporodtak, de ezzel azután be is fejeződtek. Amikor ugyanis a nélkülözhető haderő hazaszállították, az eszéki vasúti hid egy huszárral telt vonat alatt leszakadt. A szomorú nóta ugyan­csak a „Zsindelyezik“ dallamára igy szólt : Dráva hidján ment a gőzös Pécs felé. OST VEGYEN fehér1 cipót amíg a készlet — — — tart 1 Hőifehér 18*50 Férfi „ 13-50 tara Zalaegerszeg Széchenyi tér. PW Nagy választék kerékpárokban, varrógépekben és azokalkatrészeiben. “Ot Raktáron összes építési anyagok. Kühne mezőgazdasági gépgyár bizományi lerakata. O. Horváth Imre mfisxaki vas- és szerazámkereskedonél Zalaegerszeg, Rákóczi u. Telefon 54 sz-

Next

/
Thumbnails
Contents