Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-08-05 / 177. szám
1934 augusztus 5. Zalantegyei Újság 3. A keszthelyi nyári egyetem eled nepja. A keszthelyi nyári egyetem, melyet a pécsi Erzsébet királyné tud. egyetem a keszthelyi kir. gazd. akadémiával karöltve rendezett, augusztus 2 án tartotta első előadásait, úgy a külföldi nagy számban megjelent, mint a belföldi és keszthelyi hallgatóság igen nagy érdeklődése mellett. Ez alkalommal a keszthelyi kir. gazd. akadémia díszterme zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel. A délelőtt folyamán az egyes nyelvleckék kezdődtek; ezek mindegyikére nagyon sokan iratkoztak be. Délután pedig a tudományos előadások sorozata kezdődött. Dr. Kasziner Jenő egyet, tanár, a nyári egyetem megszervezője, rövid szavakkal üdvözölte az igen nagy számban megjelent hallgatóságot. Bemutatta az előadókat és felhívta a közönség figyelmét a további előadásokra, Elsőnek fialasy Nagy József dr. fartőt! „Individualizmus és kollektivizmus“ címen magyar nyelven nagyszabású és nagyhatású előadást. Az első részben felemlítette, hogy az „Ember tragédiája“, Madách halhatatlan műve, most kezd tulajdonképen az egész kulturvilágban érvényesülni, jól szemlélteti a történetben az egyén és a köz, a szabadság és lekötöttség eszményeinek váltakozását. Individualizmus és kollektivizmus éieíideáljainak váltakozása ez, melynek gyökerei az emberi lélek alapvető ösztöneiben rejlenek. II. Önállitás és önátadás, egoizmus és altruizmus ösztöne ez, melyek egészen különböző és egymásnak ellentétes értékrendszert épiíenek ki a tudatban. A hatalom és szolgálat szelleme. A két rendszer éz. élet ritmusát fejezi ki. Mindkettő szélsőség. Van a kettőnek sinfesise: az universalizmus, mely azonban csak rövid és ritka jelenség. III. Alkalmazás a mai korra ; a világnézetek harca. A világné zetek születése és haláia. A jelen feledatai: a harc tompítása és az átmenet megkönnyítése. Ezek a ma problémái. A magyarság szerepe: a világnézeti harcban a kisnépek szerepe a tisztánlátás és a szemlélődés. Az igen nagy tapssal fogadott előadás után „Ember és munka“ cimen Neubauer Vince dr. prof. (Grác) tartott előadást. A munka fogalma ma inkább, mint azelőtt a kulturális és gazdasági életnek központjában áll, körülöttünk mindent a munka formál, változtat és alakit. Az embert, aki ezt a hatalmas tevékenységet végrehajtja, mint biológiai lényt két hatalmas ösztön mozgatja : az önfentartás és önkifejtés. Ebben az önkifejtésben rejlenek már azok az erők, melyek az embert produktiv kultur- aikotásokra viszik. Ezekhez ke!! még járulniok a célirányzott hatásoknak (teleologia) és az egyé niség jellegének. Az igy kialakult ember oly tevékenységet visz végbe, amely gazdasági célul szolgál és amit mi munkának nevezünk. A szükséglet kielégítésén kívül munkát végzünk még a funkciók gyakoroltatása céljából és kulturális ösztönből (alkotó kedv). A játékban azokat a funkciókat gyakoroljuk, melyek később az életben szükségesek. A munkának magának van materiális, biológiai és kulturális oldala, melyek közül a nyugati kultúrkörben különösen a maíeri- I ális oldal van kiképezve, (tech- ! nikai kor) mialatt az ember ! szükségleteit ezen közben nagyon is elhanyagolták. Arra keil törekedni, hogy az embert megint értékéhez és méltóságához vissza- segítsük. í Az előadásoknak magyar, né- i met, olasz nyelven való tolmá- I csolása után dr. Schönebaum | lipcsei prof. szólt Halasy előadásához, felvetve a kérdést, hogyan lehet ezt a teóriát a gyakorlatban megvalósítani ? Gianoia olasz tanár az elő adással kapcsolatosan a fasciz- musra mutat rá, amely ugyanazt a célt szolgálja és szükségesnek tartotta ennek kidomboritásái épen a jelenlevő mai fiatalság előtt. A fascízmus célja, hogy az egyén akarata legyen alávetve az egésznek. Az előadók viszonválaszával az előadások nagy tetszéstől kísérve végei értek. Dr. K—c. Régi háborús nóták. Akkor tanultam arcokat, amikor „tépéa“-t csináltunk Bizony régen volt már. Ötvenhat évvel ezelőtt, 1878. kora őszén, amikor a zalai bakák is a boszniai hegyek között harcoltak. Én még nem voltam ugyan tanköteles, — egy évvel később lettem csak az, —- de azért ott ültem az iskolában a többi gyerek között, akik előtt nem palatábla, nem irka, nem könyv volt, hanem négyzetalakra vagdalt pa- mutos vászondarabkák, amelyekből „tépés“-t csináltunk. Munka előtt kézmosás volt, — persze szappannal. Csak az kapott „tépés“-t, akinek keze kifogástalan tiszta volt. Mivel pedig tépést mindenki szeretett csinálni, hát mindnyájan tisztára is mostuk a kezeinket. A tanító úr a plébános úrtól hozta a vászondarabokat és mi ügyesen téptük szálakra azokat. A szálakat nem volt szabad összevissza rakni, hanem szép sorjában.— Azt mondták, hogy a katonák elmentek a háborúba, azoknak kell a sok tépés. Akkoriban ugyanis még nem gyártottak annyi vattát, mint manapság, tépéssel kellett tehát HSSI földieper palánták száza 3 P, ezre 20 pegőért, diófa, mogyoró, mandula bokor- és magasrózsók stb. legolcsóbban már előjegyezhető VETRÓ FERENCNÉL SZEGED, Bokor u. 13. Rendelések gyűjtésére minden községben adok megbízást. azt pótolni. Mi természetesen el sem tudtuk képzelni, hogyan kell a tépést használni, de egy baleset mindent megmagyarázott. Az iskola udvarán fát vágott egy ember, aki a fahordás közben karjára akasztotta a fejszét. Az éles szerszám azonban már az első lépésnél leesett és hatalmas sebet vágott a szerencsétlen ember jobblábán. A seb kimosásához és bekötéséhez szintén tépést használtak, igy tehát megértettük, mire is szolgál a tépés. Tépéscsinálás közben tanítónk a háborúról beszélt. Puskáról, kardról, ágyúról, panganétról, kartácsról mondott nagyon sokat. Hogy azok milyen veszedelmes szerszámok. Meg aztán mennyit szenvednek szegény katonák ott Boszniában a „fekete hegyek“ között. Közben elénekelgettük azt a háborús nótát — az elsőt, amit életemben hallottam, — amely még az egy év előtt lezajlott orosz-török háború idején volt divatos. „Kossuth Lajos azt üzente . . .“ dallamára ment: Szól az ágyú, szól a puska, Ész nélkül fut a muszka. Bánom is én tilalérom, Hisz sem ingem, sem gallérom. Éljen a török! Ozmán basa csibukozik, A muszka, cár áj üldözik. Félhold ragyog Plevna ormán, Éljen a hős, dicső Ozmán. Éljen a török! Ennek a nótának első versszakát akkor már a boszniai hadjáratnak megfelelően alakították át. így: Szól az ágyú, szól a kartács, Esze nélkül fut a bosnyák. Bánom is én stb. g De csakhamar megszületett a másik háborús nóta is, amit „Zsindelyezik a kaszárnya tetejét“ nótájára énekeltünk : Bosnyákország köröskörül füstölög Ferenc József nagy ágyúja de dörög. Sir a népnek örege és apraja, Emészt baka soha nem jön már vissza. A kanizsai 48-asok voltak az Emészt bakák, mert Ernő főherceg volt az ezredtulajdonos. A tépéscsinálás azután csak folytatódott. Nemcsak az iskolásgyermekek, hanem a felnőttek is serénykedtek a munkában, mert hát az okkupáció sokkal több emberáldozatot is követelt, mint amennyire a hadjárat megindulásakor számítottak. A háborús nóták egy évvel később még egy, nagyon is szomorúval szaporodtak, de ezzel azután be is fejeződtek. Amikor ugyanis a nélkülözhető haderő hazaszállították, az eszéki vasúti hid egy huszárral telt vonat alatt leszakadt. A szomorú nóta ugyancsak a „Zsindelyezik“ dallamára igy szólt : Dráva hidján ment a gőzös Pécs felé. OST VEGYEN fehér1 cipót amíg a készlet — — — tart 1 Hőifehér 18*50 Férfi „ 13-50 tara Zalaegerszeg Széchenyi tér. PW Nagy választék kerékpárokban, varrógépekben és azokalkatrészeiben. “Ot Raktáron összes építési anyagok. Kühne mezőgazdasági gépgyár bizományi lerakata. O. Horváth Imre mfisxaki vas- és szerazámkereskedonél Zalaegerszeg, Rákóczi u. Telefon 54 sz-
