Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-07-07 / 152. szám
Felelős szerkesztői Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, POLITIKÁI NAPILAP Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési arak 2 egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Teljesen bizonytalan a mai élet. Senki sem tudja, mire virradunk holnap, A mai átkozol» túl mozgalmas korunkban senkinek sem jutott az a kellemes osztályrész, hogy a biztonság párnáján szenderegjen. Sem népnek, sem egyes embereknek. Komor felhők szállnak mélyen, szinte ránehezednek az emberek görnyedt vállaira és lefelé nyomják. Máról holnapra véres, világraszóló erőszakos és elképesztő események lázrohamait kénytelen kiáliani az emberiség megsanyargatott ideg- rendszere. Alig elviselhető feszültségben élünk, folytonos remegésben, az űzött vad bizonytalanságában. Nem tudja senki, mire virrad holnap... De ilyenkor aztán százszorosán ügyelnie kel! olyan kis népnek, olyan vére- vesztett népnek, mint a magyar: minden szemrebbenésére, minden szavára, minden mozdulatára. Még a sóhajára is... Úgy kei! viselkednünk e kirobbanó idők végzetes, vad korszakában, mini az erdők kis vadjának, amely ezernyi ráleselkedő veszedelemmel szemben védekezik: a természet alattomos erőivel, mohó dúvadakkal és a legmohóbb vad, az ember gyilkos fegyverével szemben. A körülkerített magyar népnek, mely fogcsikorgatva lett „nagy idők tanúja“, különösen szüksége van most józan okossá gára, kemény önfegyelmére, de legfőképen jó idegeire. Arra a bizonyos magyar „flegmára“,amely oiy gyakran hagyott ei bennünket az utóbbi időkben nagyon is megérthető okokból. De most, most ne hagyjon el bennünket semmiesetre se... Gondoljunk Svájcra, Hollandiára, a skandináv államokra: milyen józan önmérséklettel várakoztak a világháború alatt, óvták semlegességüket, féltékenyen vigyáztak, hogy bele ne keveredjenek a „nagyok“ birkózásába. Kis népnek féltékenyen óvakodnia kell, hogy el ne ragadja a heves vérmérséklet szárnyas paripája. A világpolitika nyomorult zseilérsorba taszított bennünket ás nekünk élnünk kell az egyetlen előnnyel, amely a világesemények szegényemberéé s ami abban foglalható össze, hogy nem szabad semmit kezdeményeznünk, nem szabad tolakodnunk, nem szabad túlhangosan észrevételünk, hogy valahol vagyunk. Üljünk nyugodtan, de éberen figyelő szemmel keskeny ereszünk alatt és várjunk egyelőre, de csak — egyelőre. Majd, ha eljön az ideje s lesz értelme, akkor talpra állunk. Talpra állottunk most is, amikor a franciák történelemhamisitó külügyminisztere kirohant ellenünk. Meg is lett ennek az eredménye: egész Európa közvéleménye foglalkozik ügyünkkel s aki csak teheti, tanulmányozza történelmünket: Ennek a tanulmányozásnak újabb eredménye az lesz, hogy a revíziós eszme nagyobb teret hódit s a népek leikiismereie egyszer mégis csak fölébred, hogy igazságot szolgáltasson nekünk. Kalandokba nem bocsátkoznak; az bizonyos. Tisztességes, békés utón követeljük azt, ami a mienk. De, ha más útra kényszerűének bennünket, attól sem ijedünk meg, mert a leghatalmasabb fegyver, az igazság, a mi kezünkben van. Románia és Anglia újabb erős fegyverkezést kezd* Bukarest, julius 5. A hadügyminisztériumban értekezlet volt, amelyen Károly király is résztvett. Az értekezleten elhatározták, hogy az ország területén tizemen kivül lévő hadianyaggyárakat üzembe helyezik és nagyarányú gyártási munkát kezdenek. Azokat az anyagokat, melyeket belföldön nem lehet előállítani a francia Creusot hadianyaggyárban rendelik meg. London, julius 6. A kormány rövidesen törvényi terjeszt a parlament elé a véderő fejlesztéséről. Hatvan miüió fontot (1.200 millió pengő) fordítanak hadirepülőgépek, cirkálók építésére és a hadsereg mechanizálására. Kettős halálos vonatgázolás az alibánfai vasúti átjárónál. Csütörtökön este sulyoskimene- telü vonatgázolás történt Alibánfa község halárában. A szencséilen- ségről a következőket jelentik: Csütörtökön reggel Bucsuszent- lászlóró! két kocsi rönkfái szállított egyik Alibánfa környéki községbe. A szekerek késő este indultak hazafelé. Útközben a mezőn találkoztak Katona Ferenc 65 éves alibánfai gazdával és családjával. Katona az egész napi munkában elfáradt, lábát fájlalta és ezért felkérezkedett az egyik kocsira, amelyet Lisztenberger József bucsuszentlászíői lakos hajtott. A kecsi§ fel is vette, Katona családja pedig mögöttük gyaíogo san ballagott. Este háromnegyed 9 óra tájban érkeztek a szekerek a Kisfalud- puszta és Kemendoüár állomások közti vonalszakaszon az alibánfai átjáróhoz. Lisztenberger szereke épen az átjárón haladt át, mikor hirtelen odaérkezett a Zalaegerszegről 20 óra 25 perckor indult és Cellbe haladó vonat. A mozdonyvezető a kanyarodó és a sötétség miatt nem láthatta idejében a szekeret, s igy a vonat teljes sebességgel beleszaladt a kocsiba, amely ketté törött. Lisztenberger fejét és testét a mozdony borzalmasan összeroncsolía, s még a helyszínen meghait. Életveszélyesen összezúzta a vonat Katona Ferenc fejét is. A mentők szállították be 3 zalaegerszegi kórházba. Felépüléséhez nincs remény. Az összeütközésnél a mozdony is annyira megrongálódott, hogy üzemen kívül kelleti helyezni. A zalaegerszegi állomásról segély- mozdonyt kellett küldeni, amely a kemendollári állomásról másfél- órás késéssel, 22 óra 18 perckor vitte tovább a celli szerelvényt. A szerencsétlenség ügyében megindult a vizsgálat. Lapzártakor értesülünk, hogy Katona Ferenc 2 zalaegerszegi kórházban ma déiben meghalt. Mi Imz a badacsonyi Kisfaludy forgással? Folyamatban vsn a vízjogi eljárás. A badacsonyi Kisfaludy forrás ügyével foglalkoztak már várme gyénk illetékes tényezői. A kérdés azonban kinőtt a megyei keretekből, mert napirendre tűzte azt a fővárosi sajtó is, melynek egyik tekintélyes orgánuma a na- pókban hosszabb cikket közölt a forrás sorsáról. Azt írja többek között, hogy a forrást újabban vízvezetéki csövek közé kívánják szorítani. Pedig ez a forrás teszi kellemessé a nyári kirándulóknak szivet-lelket gyönyörködtető útját, amely történelmi emlékek között vezet. Érinti I például a Szegedy házat, amelyben Szegedy Róza és Kisfaludy Sándor szerelme szövődött. A ház most öröklés utján Hertelendy Gáborné tulajdona. Innen alig száz lépésnyire fölebb áll a most Esterházy herceg tulajdonában levő Kisfaludy ház, amelyben annak idején Kisfaludy Sándor időzött. A régi Szegedy ház mögött az ut másik oldalán fakad meredek ulpartból a Kisfaludy forrás, melynek csobogása sok szép költeménynek megírására ihlette a költőt. Az érdekeltek egy része vízvezeték céljaira akarja felhasználni a vizet. A kultúrmérnöki hivatal, — Írja a lap — készített is egy tervet, amely szerint a forrást elzárnák, vizét tartányba gyűjtenék, ahonnan a vízvezeték főcsövébe kerülne. A forrás helyett tehát vízcső vezetne a turistaút mentén s a csőből kapnának az érdekeltek egy egy csatlakozóhelyet. A főcsövet alulról elzárnák és a fölöslegben összegyűlő vizet az eddigi úttól eltérően vezetnék a Balatonba. A hegylakók és a kiránduló közönség részére egy- egy önműködően záródó kifolyó csapot tervezett a mérnökség. Vízvezetékké változnék át tehát a forrás és a patak és ezzel tönkremenne a Szegedy Róza házához tartozó turistaút mellett fekvő kis virágoskerí, kipusztulnának a vízfolyás mentén soríáiló hatalmas jegenyék, amelyek fokozzák a táj szépségét, elveszne az ut mellől a viz frissítő ereje és a Kisfaludy forrás hangulatos helye sivár közkuttá változnék. A forrás lezárásával Badacsony elveszítené szépségének és a kirándulások vonzóerőinek egyikét, pedig a Badacsony fekvése, geológiai alakulata, növényzetének szépsége egyaránt indokolttá teszi, hogy a Baiaton idegenforgalmának egyik központja legyen. A turizmus természetes szépségeket ke rés és nem leli örömét a meg- rendszabályozott természetben. A tisztaság kérdése nem igen jöhet szóba, mert házi használatra a birtokosoknak vannak kutjaik. A vízvezeték legfölebb az esetleges parcellázást tehetné előnyösebbé, ez viszont nem közérdek. A dologban annyit sikerült megtudnunk, hogy az ügy szabályszerű vízjogi eljárás alatt áll s annak eldöitétő! függ, lesz-e vízvezeték, vagy megmarad-e a forrás és a patak eddigi állapotában. Valóban ez utóbbi volna kívánatos. Rövid táviratok. Az oláh bíróság felmentette azt a detektívet, aki Ijjártó Sándor nagyszalontai lelkészt úgy megverte, hogy megvakult. Bíró György magyar újságírót viszont 30 napra Ítélték azért, mert tiltakozott az ellen, hogy Nagyváradon leszereljék a magyarok rádiókészülékeit, amiért Budapestet hallgatták. — Barthou rövidesen Rómába utazik Mussolinihoz — Véres kommunista zavargás volt az éjszaka Amsterdamban. — Fertőszentmiklós határában a vonat elütött egy kocsit. Két ember meghalt, kettő haldoklik.
