Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)
1934-05-01 / 98. szám
XINI. évfolyam 98. szám, 10 fIliéit* ^984/mé|us I. Kedd. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. .. Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP MegjeleniíChétkőznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin A Gazdasági Egyesület küz- gyülése. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület ma délelőtt 10 ólakor szákházának nagytermében ren des közgyűlést tariott Tarányi Ferenc dr. ry. főispán, felsőházi tag, elnök vezetésével. Tarányi Ferenc elnök megnyitójában mély sajnálkozással szó) arról, hogy most káni kulai időben tartják meg ezt a gyűlést és nem olyan időben, mely a megélhetési lehetőségeknek megfelelő volna. Nagy aggodalommal emlékezik Apponyi Albert grófnak arra a mondására, hogy országunknak ekszisztenciája a májusi esőtől függ. Milyen gazdasági évn k nézünk elébe az ilyen időjátás mellet*? Fájdalommal állapítja meg, hogy a rozs termés katasztrófával fenyeget. Ezt az ország keleti részén nem tudják megérteni, mert ott épen attól tartanak, hogy a rozster- mést nem lesznek képesek értékesíteni. h földművelési miniszter is szabolcsi szemmel nézi a dolgot. A másik, ami szintén aggodalommal tölt el bennünket, az, hogy az olasz marhavámokaí 12 és fel fillérrel fölemelték. így nagy tömeg eledatlan szarvasmarha marad itthon. Ez ellen föl kell szólalnunk. Az irányított gazdálkodás mozgalma mintha elaludt volna. At*ól tart, hogy, ha azt megvalósítják, nem úgy történik, amint a gazdák óhajtolták volna. Helyteleníti azt az irányzatot is, hogy a gazdák csak a kamarákban tömörüljenek, mert ezzel a msgánegyesülések s igy a gazdasági egyesületek is megszűnnének. Ragaszkodni kell a gazdasági egyesületek föníariá- sához. A búzakérdésnek mikénti megoldását várjuk. Az olasz tár gyalások felől teljes bizonytalanságban vagyunk. Az Ausztriába irányuló borszállításnál ügyelnünk kell arra, hogy Olaszország meg { ne előzzön bennünket Tirolban. Az egyesület az elnök által érintett kérdésekben föüratot intéz a miniszterhez. Ez után az elnök javaslatára az indítványokat tárgyalták: Malatinszky Ferenc felsőházi tag a keszthelyi járási gazdakörről szólott, mely az Egyesületnek leányegyesüleíe voit. A helyzet ismertetése után kérte a közgyűlést, határozzon a keszthelyi járási gazdakör sorsa iránt. Van a körnek 2G00 pengő készpénze, két szénkéncgraktára s némi fölszerelése. Áttért az augusztusban Keszthelyen rendezendő kiállításra és állaídíjazásra. Javasolja, hogy kapcsolódjék ebbe a mozgalomba az Egyesület. Tarányi elnök azt találná helyesnek, hogy a Gazdakör feloszlatásával kapcsolatban a vagyont ne használják föl az Egyesület céljaira, hanem azon a vidéknek megfelelő versenyeket, kiállításokat iendezzenek. Nyáry Kálmán arra tekintettel, hogy az Egyesület a Gazdakörnek engedte át mindenkor a tagsági dijaknak felét, azt javasolja, hogy a vagyont vegye át teljes egészében az Egyesület, A közgyűlés kimondta, hogy a kiállításban részlvesz, nyári közgyűlését Keszthelyen a kiállítás idejében iatíja meg a keszthelyi gazdakör fölszámolását elrendeli s vagyonát az Egyesület céljaira használja föl. Nemes György a következő indítványt terjesztette elő : Intézzenek föíiratot a földművelési miniszterhez, hogy az elárverezett ingatlanokat volt birtokosaiknak, vagy jogutódaiknak visz- szajuitassák, védetté nyilvánítsák és a védettségi kedvezményben részesítsék azokat. Keressék meg ebben az irányban a társegye- süteteket és országgyűlési kép viseiőket. Indokolásul fölhozza, hogy azok a gazdák, akik 1925. óta a bankoknál 8% os kamaton feiüli kamatokkal tartozásukat jórészben, vagy egészben már lefizették, épen a 16—35 % os kamatok fizetése miatt lettek földönfutókká. A közgyűlés szükségesnek taitja, a megfelelő anyaggyűjtést s annak megtörténte után az indítványt a földművelési miniszter elé terjeszti. Az elnöki jelentést V i d a János titkár terjesztette eiő. A jelentés teljes képéi nyújtja szomorú gazdasági életünknek és beszámol az Egyesületnek 1933. évi működéséről. A jelentéshez Horváth Gergely szólott. Rámutatott a jelentésben is megállapított nagy károkra, amelyek a katasztrofális rozs- és takarmánytermés révén érik a zalai gazdákat. A kár 70—-80-os. Lépéseket kell tenni, hogy a károsodás arányában történjenek adóelengedések. Fölemlítette még, hogy megfelelő tenyészállatok hiányában visszafejlődik az állattenyésztés. Rende- delet van sok, de pénz nincs. Feliratot javasol ebben az ügyben is. Tarányi Ferenc elnök a felszólalásra azt válaszolja, hogy a fönnálló rendelkezések értelmében az adóelengedés iránt a községi elüljáróságnál kell jelen tést tenni. Szentmihályi Dezső megismétli a közigazgatási bizottságban a rozsok állapotáról mondottakat. B o s n y á k Andor a károk bevallásánál mutatkozó ariomá- ciókiól, a lenszerződésrői szól, majd megemlíti, milyen rossz hatást szült a pénzügyminiszternek az a megjegyzése, mellyel pipázó, karjait összetevő parasztot említett. Ilyen paraszt mifelénk nincs. A pengő diszparitá- sára is kitért. Az elnök szavai után Farkas Tibor dr. szólalt föl. Kötelességünk minden panaszt megfelele- löképen alátámasztani. A lapok, most már az ellenzékiek is „javulás“ ról Írnak. Kérdi, hol tapasztalható ez ? Hiszen a kereskedések forgalma a legutóbbi időkben több, mint 30 százálék* kai csökkent. A Külkereskedelmi Hivatal elnöke egy bizottsági ülésen azt mondotta, hogy nem is volt szó a mezőgazdasági ügyekről, henem csak a pengő tartásáról. A sok utazásnak, tanácskozásnak eredményei — a nagy ünneplések ellenére — nincsenek. A gazdaközönségnek 'most már nem kérni, hanem követelni kell a jogait. Malati nszky Ferenc nem adóelengedésre, hanem edóeme- lésre van kilátás. A házadót duplájára emelik, a vagyonadót 100 százalékkal pótlékolták, a jövedelmi adót 50 százalékkal emelik. Az adóztatás terén a legnagyobb visszásságok vannak. Egyszerű szorzással, összeadással végeznek mindent. A legelők Vasárnap Fmét nagy ünnepet ült a zalaegerszegi ipartestület. Díszközgyűlés keretében leplezték Je néhai Jády Károlynak, az ipartestület 10 éven át volt elnökének arcképét. A díszközgyűlésen megjelent az iparosok nagyasszonya, gróf Batthyány Pálné is, továbbá Czobor Mátyás polgármester, Briglevics Károly dr. nyug. főispán az ipartestület ügyésze. Kevéssel 11 óra után az Ipa rosdalárda elénekelte a Hiszekegyet, majd Horváth István elnök megnyitotta a gyűlést, üdvözölte az egybegyűlteket és felkérte Czobor Mátyás polgármestert az ünnepi beszéd elmondására. Czobor Mátyás polgármester azzal kezdte beszédét, hogy csak pár napja, hogy itt, ugyanezen a helyen ünnepeltük a zalaegerszegi ipartestületnek három élő tagját, mint a kitartó, tisztességes, ha zafias munkának mintaképeit. Most pedig az ipartestület olyan tagjának érdemeit méltatják, aki és erdők is lehetetlenül vannak adóztatva. Fö iratot javasol. S ü m e g h y József mindenben magáévá teszi Farkas Tibor föl- szólalását s jegyzőkönyvbe kívánja vétetni, hogy helytelen a mezőgazdasági politika. S t e r n t h á 1 Bernát a sertés- pes is szérum árának 50 százalékos csökkentését kívánja. A gyűlés az elhangzottak értelmében fölir a kormányhoz. Egy kis félreértés, Mesterházy Jenő a tervgazdálkodás ellen már a múlt év végén terjesztett be indítványt, amit azonban az Egyesület decemberi közgyűlése épen azért nem tárgyalt, mert Mesterházy akadályoztatása miatt nem jelenhetett meg azon a közgyűlésen. Mesterházy ebből azt a következtetést vonta le, hogy az egyesület keretében komoly munkát kifejteni nem lehet, s ezért Írásban jelentette be kilépését. Farkas Tibor megjegyezte, hogy itt minden bizonyai félreértés van s azért kiküldött szükebb- körű bizottság fog a kérdésben Mesterházyval tárgyalni, hogy a félreérlés eloszlatható legyen. A tárgysorozat folyamán Festetics György herceget édesatyja helyére beválasztották az igazgatóválasztmányba, Majd néhány átirat letárgyalása után a gyűlés befejeződött. már nem él. Ennek szellemét idézi ide, jöjjön közénk, marad* jón itt lelkűnkben. Minden eltávozott beszél, int, buzdít. S ha azoknak szellemét idézik vissza közületek, akik a közélet terén szereztek érdemeket, úgy akkor azt fejezik ki, hogy vannak értékek, akiknek lelkivilága például szolgálhat mindenkinek. És, ha az illetőknek szerény keretek között folyt is le életök, érdemeik kiemelkednek s méltók arra, hogy róluk szeretettel emlékezzünk. Örvend a lelke, ha rágondol arra, milyen szép előhaladást tesz a fejlődés utján iparoslársadalmunk milyen értékeket termel ki magából. Ez a társadalom termelte ki Jády Károlyt, azt a megértő, talpig tisztességes, törekvő, jó- szivüjembert is. A jóság az az ösz- szekapcsoló erő, mely mely megkönnyíti, megszépíti az egyes testű etek tagjai között az életet. Ilyen jó emberekre volt mindig szükség és különösen szükség van ma a szürke hétköznapiságok idején. És az ilyen emberről megJády Károly emlékének áldozott vasárnap a zalaegerszegi ipartestület. Díszközgyűlés keretében leplezték le arcképét.
