Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)

1934-04-25 / 93. szám

ár« 10 fillér Í0S4. április 25. Szerda. Xtfll. évfolyam 93* szám» ^«t;3 szerkesztői Her boly Ferenc. Széc.,vnyi-tér 4. ... 1 ■ ni !!■■■ ■■ lOTrn—«8B8«nBIW!»M—1 _„ .,ivatal: Zalaegerszeg, ===== Telefonszám 128. Baa»^^,tt4«'«Fjf!Bí Sid9£^^'jc^s09KI SsbSu^BKkSHHHIMI Előfizetési árak j egy hónapra 2 pengi, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Az alispán évnegyed A súlyos gazdasági viszonyok ellenére is egyensúlyban van a vár­megye háztartása. — Az év első negyedében 759 fővel szaporodott a megye lakossága. — A tűzifa-rendelet A május 8-iki évnegyedes ren­des megyegyülés elé terjesztendő alispáni jelentésből az alábbiakat emeljük ki: A gazdasági helyzet még mindig rendkívüli nehézsé­gekkel küzd, bár némi javulásnak a nyomai már kétségtelenül mu­tatkoznak. Főleg javulás van a mezőgazdasági terményárak ala­kulásánál. De, sajnos ez az árja­vulás alig éreztetheti hatását, mert hiszen ebben az időszakban a gazdák közül már csak igen kevésnek van eladható termés­készlete. A vármegyei háztartás valamint a községi háztartások pénzügyi helyzetében — viszo­nyítva az első évnegyedhez — sajnos, némi rosszabbodás álla­pítható meg, minek oka az adó­zási nehézségekben rejlik. Azon­ban ennek ellenére is sikerült a vármegyei háztartás egyensúlyát biztosítani és előreláthatóan a to­vábbi nehéz hónapokra is sike rülni fog annak biztosítása. A tisztviselői és özvegyi nyugdijak kifizetésére a szükséges készpénz­fedezetet a legnagyobb takarékos­ság szem eiőtt tartásával — idő­re előteremtette az alispán és kilátásba helyezi a júniusi nyugdijaknak időre való kiutalá­sát is. A községek részére a költ­ségvetéseikben biztosított állam­segélyeket az 1933. évre, sőt már a folyó évi segélyek egynegyed részét is e hó folyamán kiutalta. Ezután szól a jelentés a tanulmányait végzett ifjúság elhelyezése érdekében tett intéz­kedésekről. A közbiztonsági állapotok kielégítők. A megye lakóssága a nehéz gazdasági megpróbáltatá­sok ellenére is megőrizte haza­fias szellemét, törvény- és tekin­télytiszteletét. Beszámol a jelentés az iskolánkivüli nép­művelési tevékenységéről s ennek kereté­ben a göcseji propagandáról, a göcseji képsorozatnak bemutatá­sáról. A közegészségügyről szóló jelentés szerint a felnőttek egészségi állapota tartósan ked­vező, a gyermekeké változékony volt. A vármegye területén van 239 lelenc, dajkaságba adott gyer­mek 175, elmebeteg és hülye 360, siketnéma, vak és nyomorék 531, közsegélyre szorult 1958, kere- . setképtelen ávra 1162, Január 1-től március 31-ig szüléiéit a várme­gye lerüíetén 2C41 gyermek, el­halt 1282 egyén, a természetes szaporodás 759. Az állategészségügyi viszonyok is kielégítők voltak. A sertéspestis elleni propaganda oltások szép eredménnyel jártak. A földrniyelési miniszter 30 liter szérumot teljesen ingyen utalt ki. Az áilaívásárok forgalma élén- kebb volt, mint az előző évne­gyedben. A szarvasmarhák árá­ban kisfoku javulás volt észlel­hető. Külföldre kivitelre került januárban: Ausztriába le­vágásra 82 sertés, továbbtartásra 12 ló; Olaszországba levágásra 486 szarvasmarha, továbbtartásra 11 ló ; Németországba továbbtar­tásra 87 ló. Februárban: Ausztriába levágásra 10 szarvas- marha, 42 sertés, továbbtartásra 9 ló ; Olaszországba levágásra 455 szarvasmarha, továbbtartásra 15 ló; Németországba továbbtar­tásra 80 ló ; Franciaországba le­vágásra 120 juh. Márciusban: Ausztriába levágásra 15 szarvas- marha, 54 sertés, 76 juh, tovább­tartásra 26 ló; Olaszországba le­vágásra 503 szarvasmarha, to­vábbtartásra 27 ló; Németország­ba levágásra 10 szarvasmarha, továbbtartásra 26 ló. A mezőgazdasági állapotokról a jelentés azt tartal­mazza, amit a közigazgatási bi­zottság üléseivel kapcsolatosan már közöltünk. Ezenkívül meg­említi, hogy a vármegye gazda­közönségében nagy mértékben hiányzik a társulási hajlandóság a tejnek szövetkezeti utón való értékesítésére. Hatósági utón összeírást készítet­tek a vármegye különböző közsé­geiben fizetett tejüzemi tejárakról, teljesen egységes képet alkotni azonban nem lehet. Hogy a tej­nek szövetkezeti utón való érté­kesítésére kevés a hajlandóság, ebben igen nagy szerep jut he­lyenként a gazdáknak egymás iránt megnyilvániíó nagyfokú bi­zalmatlanságának és — sajnos — nagyfokú nemtörődömségének is, pedig a szövetkezetek utján való tejértékesitésnél még a mai nyo­mott tejárak mellett is legalább egy, esetleg másfél fillérrel többet kapnak a termelők. A gyümölcs kultúra a hatósági szervek és főként a megyei gyümölcstermelő és érté­s kesiíő egyesület nagyjelentőségű, fáradhatatlan és hathaiós közre­működése mellett az utóbbi évek­ben igen jelentékenyen fejlődött. Sajnos azonban, a gazdaközönség nagy részénél a gyümölcsterme­lés ma sem olyan jelentős, mint amilyennek Zala megyében lennie kellene. A tűzifa rendelettel is részletesen foglal­kozik a jelentés. A földművelési miniszter 1937. juüus 31-ig a tűzifa értékesítésével az „Erdő­birtokosok és Fakereskedők For­galmi Részvénytársaságát“ bízta meg. A rendelet szerint csak az értékesítheti fáját e szerven ke­resztül, aki azt neki felajánlja. A kormányt ennek az intézkedés kedésnek megtételére az a cél indította, hogy megakadályozza a hazai termelésű tűzifának árle­morzsolódását és lehetővé tegye, hogy a hazai erdő termékei nor­mális áron áríékesüljenek. Mint minden, ilyen természetű intézkedésnél, így ennél is, a meginduláskor számtalan nehéz­ség támadt. Azok a termelők, — akik fájukat nem az említett szerv utján óhajtják értékesíteni, nem kapták meg kellő időben a szál­lítási igazolzolványt s így a ren­delet éleibe léptetése alkalmával hosszabb időn keresztül teljesen megakadt a íüzifaforgaiom. Eb­ből a termelőkön kívül nagy hát­ránya származott a Máv-nak is. Tagadhatatlan, hogy a tűzifa ára lényegesen fel- emelkedett, ennek hátrá­nyát azonban az egész vonalon a fogyasztó kö­zönség viseli. Sajnos, azok az erdőbirtokosok, akik rá vannak szorulva a ter­melési előlegre, a legkisebb mér­tékben élvezik ennek az intézke­désnek előnyeit, mert fájukat még a rendelet életbeléptetése előtt évekre előre értékesítették, az előnyt ebből tehát nem a terme-, lök, hanem a közvetítő vevők fogják élvezni. Bár maga az elő­leg nem nyújt különösebb előnyt, mert a normális bankkamat-láb utólag megtérítendő. A szállítási igazolványkényszer miatt a termelő szabadon nem értékesítheti a fáját, mert szállí­tási igazolványt mindenki csak a bejelentett fakészlete után kap, még pedig előre megállapított havi százalékos arányban, ez alatt értve azt, hogy például az 1933— 34 év telén termelt fának utolsó részletére 1935. május, illetve június havában kapja meg az igazolványt. Ez az intézkedés különösen a kisebb birtokosokat és a termelőket sújtja, aki eddig hozzá voltak szokva, hogy fájuk legnagyobb részét még a terme­lési évben értékesítették. A földművelési miniszter a fent említett szervnek biztosította a külföldről behozandó tűzifa értékesítésének egyedárusitását is. Ezeknek ismertetése után meg­jegyzi a jelentés, hogy a kédés- sel foglalkozott a közigazgatási bizottság és a földmivelési mi­niszterhez intézett feliratban a helyzet orvosolását kérte. Végül az útépítésekről, útja­vításokról és a megyei hivatalok ügyforgalmáról emlékezik meg a jelentés. Rövid táviratok. Az oláh kormány 2 ezer új adóvégrehajtót küldött ki Erdély­be, s ezeknek kötelességük az adóbevételnek 200 százalékkal való fokozása. — A miniszter- elnök táviratilag üdvözölte az 50 éves Serédi hercegprímást. — Gömbös Gyula vállalta a Honsz júniusi ünnepségének fővédnök­ségét. — Elgázolt Budapesten egy részeg taxisoffőr két tanon- cot. — Ausztriában kiújultak a nemzeti szocialista terrorcselek­mények. Japán hivatalosan kimondotta a sárga „Monroe elvei“ Tókió, április 24. A japán kor­mány jóváhagyta az április 18*i nem hivatalos nyilatkozatban le­fektetett új politikáját, amely elő­ször nyilvánítja ki a Kínára vonat­kozó sárga „Monroe elvet“, amely szerint Kína ügyeibe csak az ázsiaiaknak van beleszólásuk. A kormány elhatározta 144 millió yen költségekkel 500 új hadire­pülőgép építését. Newyork, április 24. Japán ve­szélyes haditervet dolgozott ki az Egyesültállamok ellen. A terv tartalmazza a nyugati partvidék aláaknázását és a Panama csa­torna átvágását. Amerika most ellenakciót kezdett, s ennek ke­retébe tartozik a Panama csa­torna környékén az a nagyszabású flottagyakorlat, amelyről az újsá­goknak tilos irniok. ÜSarccn fúj találmányon dolgozik. Róma április 24. Marconi sze­nátor új nagyjelentőségű találmá­nyon dolgozik titokban. Kísérle­teit yachtján végzi, s csak fele­sége segédkezik neki. Marconi még legbizalmasabb barátjával, Mussolinival sem közölte titkát. Csak annyit mondott, hogy egy­kéi év múlva ép úgy meglepi a világot, mint 1901-ben, r amikor szikratáviratoí,küldött az Óceánon át.

Next

/
Thumbnails
Contents