Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)

1934-04-22 / 91. szám

Xlil éírlo?|®??i 91« szám Ars* 10 fillér 934. április 22. Vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. _ Telefonszám 128. Felelős szerkesztői Herboly Ferenc, POLITIK Aí NAPILAP Megjelenik'hétkőznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 penff/, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Fakultativ egyházi házasság ? A polgári házasság törvénybe­iktatásakor a Wekerle-kormány ennek legridegebb alakja, a köte­lező polgári házasság mellett fog­lalt állást s azt ország nagy több­ségének ellenkezése dacára erő­szakolta keresztül! Ez a törvény azóta elvégezte romboló munkáját a családi élet teljes felbomlasztásával. Ez a bomlási folyamat szörnyű gyü­mölcsöket termelt ki. A társada­lom megdöbbenve keresi a gyó­gyulás eszközeit s a családvéde­lem hatályosabb ellenőrzését kö­veteli. Azonban minden védelmi eszköz a romboló áradat feltar­tóztatására csak félmegoldás ma­rad, ha a bajt gyökerében nem orvosoljuk. Erre az egyetlen célravezető, helyes eszközre a győri Actio Catholica közgyűlésén mutattak rá a polgári házasság revíziójá­nak követelésével. Ezen a gyűlé­sen Kóródi Katona János ország­gyűlési képviselő bejelentette, hogy a parlamentben mozgalom indult meg a fakultativ egyházi házasság bevezetésére. A hírlapi közlés azonban bizonyára tévedé­sen alapul, mert fakultativ egy­házi házasság nincs. Az Egyház ugyanis csak egy, szentségi há­zasságot ismer, mely az egyház minden tagjára kötelező. Más a civil házasságjog. Ennek már há­romféle alakja ismeretes: a köte­lező, fakultativ és szükségbeli polgári házasság. Az a mozgalom, amire Kóródi Katona János, kép­viselő célzott, bizonyára a fakul­tativ polgári házasság bevezeté­sére vonatkozik. Az egyházi ál­lásponttal ugyan a polgári há­zasság mind a három alakja el­lenkezik s egyformán siralmas a hitéletre, mégis kevésbé sérelmes a fakultativ alak, mert az sza­badválasztást enged a feleknek, hogy az egyházi, vagy a polgári tisztviselő előtt akarják-e a házas­ságot megkötni. Egészen bizo­nyos, hogy a házasuló felek 99 százaléka csak az Egyház előtt akar esküdni. Természetesen a fakultativ forma (örvénybe ikta­tása is csak akkor jelenthet eny­hülést a rombolásban, ha az el­válásokat lehetővé tevő paragra­fust végkép törlik a törvényből s a felbonthatatlanságot iktatják be helyébe, mint legutóbb Olaszor­szágban is megtörtént! Minden mozgalomnak tehát, mely a polgári házasság reform­jára törekszik, legfőbb feladafá- naklkell lenni a felbonthatatlan- ság törvénybeiktatásának követe­lése. — A felbonthatóságot ki­mondó tétel mellett a forma csak másodrangu kérdés! A veszede­lem, a család és társadalombom- lasztás pont ebben rejtőzik! Ez a méregmag, mely a családi életet gyökerében támadja meg! — Ezt | kell sterilizálni a felbonthatatlan- ság kimondásával ! E nélkül a fakultativ alak bevezetése csak félmegoldás marad.! Egyébként is az egész házas* ságjog nemcsak vallási szempont­ból sérelmes ; vannak ennek szo­ciális, gazdasági és vexatorikus vonatkozásai is. Szociális vonat­kozásban annyiban káros, mert a családi béke és békés együttélés harmóniáját zavarja meg azzal, hogy megkönnyíti a felek szét­választását s ezzel a bomlasztás csiráját hinti el a társadalomban. Mert azok a házastársak, akik az első összetűzésre szétmennek, a társadalomban mint ellenségek állanak szemközt egymással. Sok ilyen ellenség pedig egyenesen veszedelme a lársadalmi békének. Pedig hány ezer ilyen szétváló, örökre meghasonlott ellenség sza­ladgál ma az országban ! ? Gazdasági vonatkozásban pedig teljesen felesleges költséget ro úgy a felekre, mint az államra. Az állami költségvetést évenként több millióval (5—6 m) terhe'i Az elválással kapcsolatos perkölt­ségek egyesekre nem egy eset­ben 5—600 pengő kiadást jelen­tenek. Van eset, hogy egyesek­nek teljes anyagi romlásával jár­nak ! Vexatórikus jellege pedig abban van, hogy a feleknek különösen kint a vidéken, sokszor 5—6, sőt enné! is több kilométert kell meg­tenniük az anyakönyvi hivatalig, sárban, vízben, fagyban. Mert na­gyon sok hely van, ahol külön van a plébánia és külön a kör­jegyzőség. Gyakori az az eset, hogy a felek minden előkészüle­tet megtettek a házasság megkö­tésére, megjelennek az anyaköny­vi hivatalban és pont akkor de­rül ki, hogy nem telt le az elő­irt 21 napos hirdetési idő, vagy esetleg nem volt beszerezhető va­lamely lényeges okirat. Az anya- könyvvezető kénytelen a polgári kötést megtagadni. Olyan viharos elégedetlenség, lárma és szitkozódás tör ki erre, mit nem volna jó hallaniok azok­nak a liberális uraknak, akik olyan jobbügyhöz méltó fáradozással buzgóikodtak a polgári házasság törvénybeiktatásán. Elég erre csak a zalabaksai esetre hivatkoznunk, mely a bíróság két fórumát fog­lalkoztatta, mig az érdekelt jegyző eljutott a felmentésig nagy keser­vesen. — Nem egyszer kényes dilemma elé állítja az ilyen pol­gári incidens a felek plébánosait is, mert az elutasított felek arra hivatkoznak, hogy a mennyegző- re már minden készen van, — a temérdek sok állat leölve, a la­kodalmas pecsenyék illata már ott párolog a lakodalmas házban, a romlás veszélyének kitéve, — nemcsak kérik a plébánost, de sok­szor követelik, néha fenyegetően is — az egházi házasság meg­kötését. A plébános igy kerül hi­báján kívül súlyos dilemma elé. Ha enged a követelésnek a 600 pengős, esetleg börtönös szank­cióval kerül szembe, ha elutasitja a büntetésre való hivatkozással, a felek haragját zúdítja magára ! — Az az eset is esedékes, hogy a felek ezek után — sem a civil fórumot, sem az egyházit nem A volt cs. és kir. 48. gyalog­ezred zalai ezred volt, mert zala- megyei fiukból egészítették azt ki. Es a zalai fiuk derekasan ál­lották helyüket a harctéren. Hő­sök voltak ők. Egytől-egyig . . . Több dicséretet talán fölösleges róluk, mondani . . . Az ezrednek keretében szolgált tartalékos tisztek és legénységi állománybeliek holnap, folyó hó 22-én, Zalaegerszegen gyűlnek egybe, hogy kifejezést adjanak a bajtársi együttérzésnek és áldoz­zanak hősi halált halt bajtársaik emlékének. A volt 48-asok reg­gel fél 9-kor a városháza előtt gyülekeznek s onnan a plébánia- templomba vonulnak a 9 órai szentmisére, 11 órakor pedig a vármegyeháza nagytermében volt I parancsnokaik bevonásával disz- gyülést tartanak. A diszgyülés műsora : Hiszek­egy. Énekli a Zalaegerszegi Iparos Dalárda. Mikula Szigfrid dr. e. e. hadnagy üdvözli a meg­jelent volt parancsnokokat. Meg­nyitó beszéd. Mondja Schöffl Bukarest, április 21. A hadbí­róság tegnap este folytatta az összeesküvési per vádlottainak ki­hallgatását. Dordea hadnagy visz- szavonta beismerő vallomását, mert kényszerrel vették ki belőle. A polgári vádlottak szintén ta­gadtak. A mai tárgyaláson a tanuk ki­hallgatását kezdték meg. Barbu csendőrezredes azt vallotta, hogy Precup annak idején követelte tőle, bocsássa rendelkezésére a bukaresti csendőrezredet. Barbu keresik fel többé, megtartják a lakodalmat s élnek tovább vad­házasságban, ami pedig a pol­gári rendre sem kívánatos ! A polgári házasság nyomában burjánzó bajokon csak a gyöke­res megoldás, a polgári házas­ságjog revíziója segíthet. Minden más megoldás csak félmegoldás maiad ! Rezső ny. ezredes. A volt cs. és kir. 48. gy. e. története és világ­háborús ténykedése dióhéjban. Elmondja: Finta József ny. őr­nagy Petőfi verset szaval: Ti­volt Ernő. A nagykanizsai szo­borbizottság ügyvezető elnökének beszámolója az eddigi munkáról. Tartja: Bremser Gusztáv ny. alezredes. A zalaegerszegi szo­borbizottság munkájáról beszá­molót tart Kakas Ágoston, Nagy lesz újra Magyarország. Énekli a Zalaegerszegi Iparos Dalárda. Záró beszédet mond Árvay László dr. e. e. hadnagy. A diszülés után levonulás a hősi szoborhoz, amelyre a volt cs. és kir. 48. gy. e. nevében Schöffl Rezső ny. ezredes koszo­rút helyez, majd az összes meg­jelentek közösen eléneklik a Him­nuszt. Ezután a MOVE sport­pályán társas ebéd. A rendező bizottság felkéri a város férfi- és hölgyközönségét, hogy az ünnepélyen minél na­gyobb számban megjelenni szí­veskedjenek. ezt elutasitotla, s ezért Precup revolverrel fenyegette meg. A töb­bi tanuk is sorra terhelő vallo­mást tettek Precup ellen. Precup több politikust és [katonatisztet hivott nagypéntekre Bukarestbe, s ezekkel a prefektusi tisztségek betöltéséről tanácskozott. Luca ezredes, a marosvásárhelyi hely­őrség parancsnoka elmondotta, hogy Precup neki a marosvásár­helyi prefektusi tisztséget ajánlot­ta fel, de nem fogadta el. Németh János. A volt 48-asok gyülekezése Zalaegerszegen. Diszgyülés a vármegyeházán s ünnepély a Hősük szobránál. A franciák Lengyelország közeledését várják Barthou utazásától.

Next

/
Thumbnails
Contents