Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)

1934-04-10 / 80. szám

2 Zalamegyei Újság 1934 április 10. Szép fejlődésről számoltak be a Katolikus Kör közgyűlésén. A zalaegerszegi Katolikus Kör vasárnap délután tartotta évi köz­gyűlését élénk érdeklődés mellett. Hollós Ferenc dr. elnöki meg­nyitójában rámutatott arra, hogy a kör 12 esztendeje, — ha tar­tamra rövid is — de beszédes idő. Amely egyesület betöltötte tizenkettedik évét, az átesett a kezdet nehézségein és tanúságot tett életrevalóságáról. A 12. év, bár nehéz gazdasági viszonyok melett folyt le, tartalmas esztendő volt, mert ebben az évben sike­rült új otthont teremteni. Ezt az tette lehetővé, hogy a tizenkét év alatt az egyesület szerényen éit, takarékosan gazdálkodott. Több­féle elgondolás után a mai meg­oldást választották. Ez a megol­dás helyes volt, amit bizonyít, hogy az új otthon felavatása óta eltelt fél év alatt a régi tagok érdeklődése fokozódott, jött az uj tagok serege és mozgalmas élet indult meg a körben. A jövő fel­adata az otthont még melegebbé tenni és megvalósítani és az egyesületre váró kul­turális kötelezettségeket. Az élénk tetszéssel fogadott megnyitó után Fülöp László dr. főtitkár tett jelentést. Közölte, hogy az év végével a Körnek 201 tagja volt, azóta pedig ez a szám 73-al emelkedett. Elparentálta az elhunyt tagokat, majd jelentést tett az elmúlt év eseményeiről, valamint a könyvtár szép fejlődéséről. Vitéz Nyilassy Ferenc pénztá­ros ismertette a zárszámadást, a költségvetést és a vagyonmérle­get, amely szerint az egyesület tiszta készpénzvagyona — a be­rendezésre fordított beruházások után — 2.416 pengő. A költség- előirányzat gondoskodik a beren­dezés kiegészítéséről és a ház­alap növeléséről is. A közgyűlés egyhangúan elfogadta a jelenté­seket, majd a két évre választott elnök kivételével a tisztségek be­töltése következett. A jelölő bizottság javaslatának kihirdetése előtt Hollós Ferenc dr. elnök ismertette a jelölés inten­cióit. A jelölő bizottság arra töre­kedett, hogy a tisztségek betöl­tésénél egészséges csere legyen, s helyet akart adni azoknak, akik a kör élete iránt különösen érdek­lődnek. Ezután a választást a következőkép ejtelték meg: Ügyvezető elnök Németh János dr., alelnökök Fülöp László dr., Moldoványi Béla, Siposs Dezső és Róhn Ernő, főtitkár Csáka Gyula dr., titkár Zsidegh Elemér, háznagyok André Béla és Schmidt János, ügyész Gerencsér Lajos dr., pénztáros vitéz Nyilassy Fe­renc, könyvtárosok Lendvay La­jos és Farkas Sándor dr., ellen­őrök Holczer Jenő és Tivolt Fe­renc, számvizsgálók Catomio Já­nos, Schlemmer Ferenc és Zsup- pán István. A választmány tagjai: ifj. Árvay László dr., Bálint Béla, Bencze Imre dr., Boross Géza dr., Czobor ILászló, Fangler Gyula, Farkas Béla dr., Holczer Ernő, D. Horváth Imre, Kelemen János dr., Klosovszky Ernő, Köves Ist­ván dr., Lang Nándor, Lőrincz László, Lulich Albin, Mérő Géza, Mozsolics László dr., Nagy Gyula, Németh Kálmán, Németh József, Obitz Károly, Pirity Gábor, Rig- ler Mihály, Rigó János, Riedl- mayer János, Simonits Lajos, Zsidó Sándor dr. A választás után a közgyűlés Rigler Mihály indítványára kö­szönetét szavazott eredményes működéséért a vezetőségnek, kü­lönösen az elnöknek, ügyvezető elnöknek és a pénztárosnak. Este 8 órakor családias hangu­latú társasvacsora volt nagyszámú résztvevővel. Ezen Hollós Ferenc dr. mondott beszédet, aki arról szólt meggyőzően, hogy az egy­szerű egyesületi tagoknak önma­gukban ki kell alakitaniok az egyesületi embert, akit a szeretet, a szolidaritás, a közérdek szolgá­lata jellemez. Az egybegyűltek sokáig maradtak együtt közvetlen hangulatban. A Balatoni Társaság keszthelyi A Balatoni Társaság országos elnökének vitéz József Ferenc dr. kir. hercegnek vezetésével április 8-án tartotta Keszthelyen a kir. gazdasági akadémia dísztermében igen látogatott és nagyértékü vándorgyűlését. A kir. herceg autón szárny­segédje kíséretében érkezett meg. A feljáratnál az akadémia 5 női hallgatója fogadta a kir. her­ceget, akinek piros szegfücsok- rőt nyújtottak át, majd az akad. ifjúság sorfala közt az intézet dísztermébe ment a fenség, ahol már elfoglalták helyeiket a nagy­számban megjelent előkelőségek, akiknek sorában voltak többek közt: Rakovszky Iván v. belügy­miniszter orsz. képviselő, Mádi Kovács József tábornok, Mala­tinszky Ferenc felsőházi tag, Berkes Ottó premontrei kanonok, c. főigazgató és a premontrei gimnázium tanárai, Pesthy Béla akad. igazgató és a tanári kar, Stefaits Aladár apátplébános, Németh Károly ref. lelkész Reischl Imre városbiró, Reischl Richard v. orsz. képviselő, Huszár Pál főszolgabíró, Jekelfalussy alez­redes, térparancsnok, Koncz Elekné áll. polg. isk. igazgató és az iskola tanárnői, azonkívül igen nagyszámú előkelő hölgyközönség. A Hiszekegy elmondása után vitéz József Ferenc dr. kir. herceg mondott bevezető beszédet, kifejezve a Balatonnak, különö­sen Keszthelynek nagy idegen- j forgalmi jelentőségét, rámutatott I nagy, de ma kiaknázatlanul álló értékeire, s azokra a teendőkre, amelyekkel a Balatont, különösen a külföld felé értékessé tudjuk tenni. Hivatkozott arra, hogy őt igen mélységes kötelékek fűzik a Balatonhoz, amelyet rajongással szeret. A beszéd nagy és mély hatást váltott ki a hallgatóság­ban. Reischl Imre városbiró igen mélyen szántó költői lendü­letű beszédben mutatott rá arra, hogy a Balatoni Társaság és an­nak keszthelyi fiókja mennyire felkarolta Keszthelyt, a Balaton emporiumát. És, hogy az ma már külföldi vonatkozásban is annyira ismert és rohamos fej lődésnek indult, abban igen nagy része van az épen elnöklő kir. hercegnek, akit a város és az itteni Fiók nevében a legmele­gebben üdvözöl. Nem véletlen — mondá, — hogy a kir. fenség dédatyja volt az, aki a hires Georgicon megalapítójával, Fes- tetich gróffal, elsőnek fogta meg épen Keszthely városában az eke szarvát és mutatta meg a kül­földnek, mint kell a tudományos mezőgazdaság mellett azt gya­korlatilag is alkalmazni. Örömmel emlékezik meg, hogy a kir. her­ceg hathatós támogatása tette lehetővé, hogy Keszthelynek egyik legnagyobb kultúrintézménye, amely hivatott lesz igen sok kül­földit ide vonzani, -— a Balatoni Muzeum, végre hivatásának lesz átadható. Üdvözli a kir. herceget és Isten áldását kívánja további munkájára. Utána Pesthy Béla akad. igazgató, mint házigazda üdvö­zölte a kir. herceget, hivatkozva a régi magyar szokásra, hogy, a magyar ember, ha vendéget fo­gad, igyekszik annak háza táját, állatjait stb. megmutatni, ő is meg akarja mutatni a hírneves ősi tradíciókkal rendelkező aka­démiának kincseit stb. Ez alapon ismertette rövid tömör előadásban az akad. teljes szervezetéi, gra­fikonokon mulatta be a tanszé kék munkáját. Megkérte a kir. herceget s a Balatoni Társaságot, hogy kisérjék továbbra is szere­tettel és figyelemmel ennek a világhírű intézetnek a működését és azt épen a balatoni kultusz érdekében támogassák jó indu­lattal. Ezután Lendl Adolf dr. nyug. állatkerti igazgató a világ­hírű zoologus tartott igen szines, végig lenyűgöző érdekes előadást a balatoni pquariumról. Fejtege­tései során rámutatott arra, mit jelentene a Balatoni Múzeumnak szuterénjében felállítandó pl. 6 drb. nagy aquarium, amelyeknek egyikében bemutatnák a zalai rá­kokat, amelyeket a Zala szónak helytelen német kiejtésből kifo­lyóan, különösen Ausztriában, ahol igen szeretik, Szoló Krebs- nek neveznek. Rámutat arra, mint kerültek egyes fajok a Balatonba, mint vesztek ki egyes fajok. E j u r y Lajos dr. nyug. akad. tanár költői szárnyalásu beszében nagy rajongással beszélt a Bala­ton téli éleiéről, festői szavakban mutatott rá, hogy a Balatonnak beszédje van, mikor rianik, mikor susog, mikor hullámzik, mikor olvad, mindenkoron mond vala­mit, amit a balatoni rajongó meg­ért. Festőién ecsetelte, hogy a Balaton vizét az isteni adomány egy gyönyörű koszorúval, a he­gyekkel vette körül. Részletesen foglalkozik a téli Balatonnal. Keszthelynek arra kell törekednie, hogy ezzel a téli sportélettel édes­gessük ide a külföldet. Kijelen­tette, hogy ezen a téren eddig nagy mulasztások történtek, azon­ban a Keszthelyi Yacht Klub a város társadalmával karöltve ki akarja építeni ezt, megfelelő pro­pagandát fog kifejteni és ehez kéri a fenség és a Balatoni Tár­saság, Keszthely társadalmának támogatását. S a s s Gábor akad. r. tanár mély tanulmányok alapján rámu­tat a főiskolai ifjúság sportéleté­nek jelentőségére, különösen a nemzetnevelés terén, hogy az igazi sportoló nem hajszol egyéni érdekeket, a köznek, csapatjának, testületének dicsőségét igyekszik gyarapítani és minden egyes győ­zelmet nem a magáénak tudja, hanem csapatjának. Elmondta, hogy Keszthelyen mennyire épült ki a sportélet és ugyancsak ő is kéri a kir. herceg jóindulatú támogatását, mert ő mint sport­ember és katona, tudja, mit jelent az ifjúság sportélete és készsége, kéri a társadalom támogatását is. Izéri Izsák Gyula a Balatoni Társaság ügyvezető elnöke köszö­netét mondott, az előadóknak igen értékes előadásaikért, az azok­ban felvetett eszmékért, irányel­vekért. Beszámolójában rámutatott azokra a munkákra* amelyeket a kir. fenség és a Társaság á Bala­ton, de legutóbb különösen Keszt­hely érdekeiért tett. Szükségesnek tartaná, különösen angol kapcso­latok szempontjából a balatoni horgászásnak megszervezését, mert az angoloknak ez rendkívül ked­velt sportja és szívesen jönnének, ha nem túlsókat kellene erre ál- dozniok. A mintegy három óráig tartó igen értékes gyűlés befejezése- képen a közgyűlés résztvevőit az akadémia kapuja előtt lefényké­pezték. § Weinbergen Hermann ée Fia cég üzletét április 1-től kezdve a vásártér melletti gSzfür észtelepére helyezi át. Veszünk mindennemű rönköt, tűzifát, kitermelésre erdőt. Bérfürészelés Nyári tüzelésre kiválóan alkalmas fürészhulladék kapható. Telefon: 61. Kávé Kakaó legolcsóbb. legjobb Telefon 81 Telefon 81

Next

/
Thumbnails
Contents