Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)

1934-06-27 / 144. szám

Ära iO fillér *934. junius 27. Szerda. Xtflfl évfolf«!« 144 «z4am Felelős szerkesztő; H e tb o l y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. as = Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak : egy hónapra 2 peng*?, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin A magyar társadalom most mutatja meg, mennyire egy­séges, amikor választ ad a fran­cia külügyminiszternek arra a történelemhamisitó beszédjére, amit az oláh parlamentben el­mondott. Amint tudomásunkra jutott Baríhou beszédje, a magyar sajtó minden rétegében, pártállásra való tekintet nélkül visszautasi tották a történelemhamisitó meg­állapításokat. De íj Lakozik elle­nük és visszautasítja azokat a magyar országgyűlés, minden egyesület, kör, társaság, minden magyar ember. A francia kül­ügyminiszter durván belegázolt az igazságba, a magyar történelembe, az egész világ előtt bebizonyított tényeket tagadott le, csak hogy a mi revíziós mozgalmunkat lesze­relje. Ellenünk támadott tehát és mi tanúságot tettünk arról, hogy ha a haza és nemzet érdekeit éri támadás, vagy fenyegeti vesze­delem, akkor egységesen lépünk föl, akkor egy táborban van az egész magyar társadalom. Senki sem vádolhat tehát bennünket azzal, hogy széthúzunk, hogy nem egyesitjük erőinket a haza és nemzet becsületének oltalmára, védelmére. Akad-e csak egyeben ember is ebben az országban, aki ne követelné a revíziót, ne követelné régi határaink vissza­állítását, aki lemondana a szent hazának csak egy talpalatnyi te­rületéről is, aki ne volna kész minden pillanatban a legsúlyo­sabb áldozatra a hazáért és nem­zetért ? ! Tiltakozik is minden magyar a francia külügyminiszter megállapításai ellen és a leghatá­rozottabban visszautasítja azokat, mit sem törődve azzal a kard- csörteíésse), mely Barthou báto­rítására és biztatására onnan túl­ról áthallatszik. Tekintsünk végig ezen a csonka országon. Látunk-e mást, mint egységes magyar tár­sadalmat, mely egy test, egy lé­lekként áll igazsága és jogai mel­lett. Mondhaija-e valaki erre a társadalomra, hogy széttagolt, hogy szervezetien, amelyet meg kell szervezni? Nem. Amíg min­den magyarnak szive az ősök vérével megszentelt hazáért do­bog, amíg minden támadás a nemzetnek egységes felháboro­dását váltja s egységes tiltako­zásra, védekezésre, ellenállásra készteti, addig nincs szükség azon a címen, hogy nagy harcát egységesen vívja meg, politikai pártba szervezni. A pártokban irányit, dolgozik a pártfegyelem, minden irányú pártmegmozdulás tehát elsősorban pártérdekeket szolgál. Az egész magyar nem­zetet nem szervezték még be az egységespártba, nincs még min­den faluban szervezet és mégis egységesen tiltakozik a nemzet a francia külügyminiszter hazug ki­szólásai ellen, amiket még saját hazájának sajtója is elitéi. É?, ha a haza és a nemzet érdeke töb­bet követel, vájjon nem leszünk-e akkor is mindnyájan egy táborban? Elképzelhető-e, hogy akad magyar aki ne sietne hazájának védel­mére bármely pillanatban ? A nagy országos páriszervezést épen azért tartottuk már kezdettől elhibázodnak, mert azt hangoz­tatták a szervezők, hogy a ma gyár nemzetet arra a nagy harcra kell megszervezni, amelyet még meg keli vívnunk és ezzel a kül­föld előtt olyan színben tűnhetett föl a magyar társadalom, amely még akkor sem egységes, amikor nagy események küszöbén áll és csakis politikai pártba való tömörülés- j sei lehet harcba indítani. Mikor azuíán az a párt, amely ezt a szervezést végrehajtotta, megbu­kik akkor megbukik a — nem­zeti egység is. Ez az alkalom most aDposan rácáfolt azokra, akik az azt hirdették, hogy a nemzet egységes föllépésének biz­tosítására keli a NÉP. A nemzet egységes föllépését biztosítja a magyar becsület, a magyar szív a S/.ent István koronájával éke­síted magyar alkotmány, nem ped'g a kortesbeszédek tömege. A nemzet most bizonyságát szol­gáltatta annak, hogy egységes és bármely pillanatban harcba indul­hat pártzászió nélkül. FesteticsSándoi*g**ófof kizárták a ejfiiaskeresztes pártból. Az utóbbi időben súlyos ellen­tétek merültek fel a nyiiaskeresz- íes párt egyik vezére, Fesietics Sándor gróf és az országos ve­zetőség között. Az ellentéteket ki- rnélyiíeíie Festetics lapjának, a Mezőföldnek iegutóbbi cikke, amelyben a lap erős kifejezéseket használ a mozgalommal szemben. Többek között csodálkozását fe­jezi ki, hogy „Festetics még nem dobta oda az egész vacakot“. Ezt a cikket a nemzeti szocialisták ve­zetősége általában Festeticsnek tulajdonította, s ezért most a gró­fot a pártból kizárta. A határozat, melyet Meskó Zoltán és Páiffy Fidél gróf országos vezérek Írtak alá, a következő indokolást tar­talmazza : Festetics Sándor gróf lapjában oly közlemények jelentek meg, amelyek a mozgalom egyik vezé­rére, Festetics Sándor grófra sú­lyosan kompromittálók, s amelyek alapot adtak a sajtónak, hogy Festeticcsel és rajta keresztül a párttal szemben súlyos kritikát gyakoroljon. Mivel a mozgalmat sértő kitételek a magát vezéror- ganumnak tekintő, tehát hivata­los jellegű lapban jelentek meg, Festeres Sándor gróf felelőssége feltétlen megállapítható, s igy ki kellett zárni a pártból. E kizáró határozat ulán érde­kesnek ígérkezik a vasárnap déí- előtt 11 órára Tapolcára és dél­után 3 órára Zalabérre kitűzött nemzeti szocialista gyűlés, mivel az eddigiek szerint e két gyűlé­sen hivatalos szónokokként sze­repeinek : Meskó Zoltán, Páiffy Fidél gróf és Festetics Sándor gróf. A gyűléseken bizonyára szóbakerülnek a kizárással kap­csolatos kérdések. Budapest, junius 26. Festetics Sándor gróf kijelentette, hogy Meskóéknak nem volt joguk őt kizárni. Egyelőre mozgalmát Ma­gyar Nemzeti Szocialista Földmű­ves- és Munkáspárt név alatt folytatja. A Gerle 13 is meglátogatta Zalaegerszeget. Pompás légi felvételeket készített Serényi árpád ® városból. fel lehet ismerni a képeken a város minden részét. Több felvétel annyira ügyes beállítású, hogy rajtuk Zalaegerszeg valóságos nagy városnak hat. A repüíőnap általában meg­nyerte a közönség tetszéséi, akad­tak azonban egyesek, akiket nem elégített ki teljes mértékben. Ezért rámutatunk arra, hogy a körülmények miatt a repülők nem mutathattak be mindent, bár vé­leményünk szerint igy is sokat nyújtottak. Az egyik gép megsé­rült, egy másik kifáradt, igy vol- taképen egy gépnek keilett min­dent elvégezni, mivel a Gerle 13 vasárnap még Budapesten javí­tás alatt állott és nem érkezhe­tett meg idejében. A repülést erősen befolyásolta a hőség miatt ritkává vált levegő, valamint a szél. Ez okok miatt a Karakán sem mutathatott be mindent. Az utasrepülés, mint már jeleztük, azért maradt el, mert részben a légiviszonyok nem kedveztek, másrészt mert a repülőtér talaja egyenlőtlen volt és a pilóták nem vállalhatták a göröngyös terepen esetleg előfordulható balesetekért a felelősséget. A repülőpósíának óriási sikere volt. Értesülésünk szerint kevés városból vittek még annyi légi- póstái egyetlen napon, mint Za­laegerszegről. Skublics Imre meghalt. A vármegyeházán gyászlobogó jelentette ma délelőtt, hogy meg­halt Skublics Imre zalaegerszegi ny. közjegyző. A 86 éves köz­jegyzővel ősi zalai nemes család­nak értékes tagja távozott az élők sorából. Skublics Imre fiatal korában Alsólendván volt közjegyző, s onnét nevezték ki 1885 ben zala­egerszegi közjegyzővé, s ebben a minőségben közel 50 esztendeig működött a megyeszékhelyen. A múlt évben vonult nyugalomba, s azóta felváltva Budapesten és Máriaíelepen élt. Az utóbbi he­lyen hunyta le örök álomra sze­mét az éjszaka. Ismeretes, hogy a műegyete­miek egyik gépe vasárnap dél­előtt keréktörést szenvedett, s igy nem is vehetett részt a délutáni bemutatókban. Hétfőn délután megérkezett a pótkerék. A kereket a műegyetemiek leghíresebb gépe, a Gerle 13 hozta, amely nagy­szerű teljesítményeiről Eurójpa- szerte ismert. Bánbidi Antal ezzel géppel érte el rekordjait. A Gerle 13 megérkezése után többször körülrepült Zalaegerszeg felett. A pótkereket ma szerelték rá a tö­rést szenvedett gépre és a pilóták utána elhagyták Zalegerszeget. Az egerszegi repülőnap nem­csak a közönségnek, de a piló­táknak is igen kedves élményük volt. Kijelentették, hogy egy he­lyen sem részesültek olyan meleg vendégszeretetben, mint Zalaeger­szegen, A város is tetszett nekik. A géptörés miatt itt maradi piió ták hétfőn be is barangolták a várost. Ellátogattak Serényi Árpád műtermébe is, ahol megszemlél­ték a repülőnap fényképfelvételeit. A képekről, különösen azokról, amelyek a levegőben, az egyik gépről készültek, elragadtatással nyilatkoztak. Jogosan, mert Seré­ny! Árpád ezúttal is valóban mes­teri, helyesebben művészi munkát végzett. A városról készített légi felvételei tökéletesek. Pompásan Az elhunyt végtelenül kedves, lekötelező modorú egyéniség volt, s típusa az igazi magyar urnák, mintaképe a jó embernek. Aki hozzá kérni ment, soha üres kézzel nem távozott, sokszor erején felül is segített. A zalai közéletben, mint a törvényható­ság viriiis tagja, fiatal korában élénk tevékenységet fejtett ki és vezető szerepet vitt háza a zalai társadalmi éleiben. Kedvelte a sportot, s ő volt az első Zala­egerszegen, akit biciklizni láttak. Halálát hat gyermeke és kiter­jedt rokonság gyászolja. Temeté­séről lapunk zártáig még nem történt intézkedés.

Next

/
Thumbnails
Contents