Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)

1934-06-19 / 137. szám

2 Zalamegyei Újság 1934 junius 19. rekedjünk vizeink értékét emelni s ezzel kapcsolatosan idegenfor­galmunkat növelni. — E kicsinek látszó, de mégis fontos gazdasági cél érdekében a jelenlegi rákállomány szigorú óvásán és védelmén kivül fontos­nak tartom, hogy a ráktenyész­tésre alkalmas vizeinket benépe­sítsük. Az alispán a benépesitési mun­kálatok sikere érdekében a rákok­ról és a benépesítéssel kapcsola­tos teendőkről részletes útmutatást is mellékelt rendeletéhez. Tornaünnepélyek. A Notre Dame tanitónőkép­ző és polgári leányiskola tor­naünnepélye szombaton délután fél 5 órai kezdettel folyt le az intézet játékterén. A közönség már jóval előbb megtöltötte a nézőteret és élénk tapssal fogadta a hatalmas leánysereget, mely­nek már felvonulása is imponáló volt. A oszlopokba fejlődés ulán elénekelték a Himnuszt, majd a tanitónőjelöltek közös sza­badgyakorlata kezdődött, mely komplikáltságával és minden hi­bától ment bemutatásával meg­lepte a közönséget. Ezt követte a polgáriiskola III. IV. osztályának tagszabadgyakorlata, mely szintén teljes fegyelmezettséget tüntetett föl. A tanitónőképző IV. osztá­lyának kosáriabdajátéka nagyon ügyes volt. Igazi mulattató sport­játék. Igen tetszettek az I. II. éve­sek padgyakorlatai. Ez után a polgáriiskola vonult föl teljes létszámban és közös szabadgya­korlatokat mutatott be. A jól si­került számot a tanitónőképző I. II. osztályának zsinórlabdajátéka, majd a III. és IV. osztálynak pompás fabotgyakerlatai követ­ték. Általános érdeklődés előz­te meg a következő számot: a képző IV osztályának „medicina labdagyakorlat “-át, melynek meg- játszása igen nagy figyelmet és ügyességet követel. A közönség várakozása teljes kielégítést is nyert. A polgári iskola III. IV. osztályának magyar tánca, az I. és II, osztályok karikaversenye — a közönség élénk drukkolása közben, valamint a képzősök rit­mikus tánca, valósággal látvá­nyosságszámba ment. A gyakor­latokhoz és táncokhoz zongora­játék szolgáltatta a vezénylő ze nét, mig az utolsó előtti számot, az V. évesek mozgásgyakorlatait, zene nélkül mutatták be meglepő ügyességgel és fegyelmezettség­gel. A műsort irredenta kép zárta be, mely óriási hatást gyakorolt a közönségre. Először egy csa­pat sötétkék ruhás leányka jelent meg, kiformálták a csonka or­szágot s összetett kezekkel, (mint­ha bilincsekben lettek volna), térdre hullva énekeltek szomorú ma­gyar nótát. Azután felvonultak a magyar ruhás és fehér blúzos leánykák és elhelyezkedésükkel Nagymagyarország képét rajtol­ták meg, majd világoskék mel­lén) kés leányok lépték át a ha tárt s a Duna és a Tisza folyá­sát jelenítették meg. Közben éne kelték: „Ezer esztendeje annak“, „Árpád apánk“ és „Mi nem fe fejtünk“ hazafias nótákat. Könny- szökött mindenkinek a szemébe, amikor ezt a felejthetem lenül szép képet nézték és az édes bús ma gyár dalokat hallgatták. Végül felhangzóit a Hiszekegy g az ün­nepély befejeződött. A közönség minden egyes szá­A zalai méhészek a Méztermelők Szövetkezetéhez csatlakoznak. Ilysn irányban módosították alapszabályaikat. A Zalavármegyei Méhészegye­sület vásárnap, folyó hó 17-én közgyűlést tartott a Gazdasági Egyesület helyiségében ifj. Sztan- kovszky Imre elnök vezetésével. A nagyszámban megjelent ta­gok túlnyomó többségét az az óhaj hozta a közgyűlésre, hogy a mé­hészek egységbe tömörülésé­nek lehetőségét megteremtsék. Ez a törekvés eredménnyel is járt az alapszabályok olyan módosiíása révén, hogy az egyesület a Ma­gyar Méztermelők Szöve'kezete által kiadott munkatervet műkö­dése alapjául elfogadja és a Szö­vetkezetét a legmesszebbmenően támogatja. Remélhető, hogy az egyesület evvel a módosítással vállalt kötelezettségének meg fog felelni s mentesiti magát olyan hibától, amilyen a most lezajlott közgyűlésén is előfordult, hogy t. i. határozatot jogerőiség hiányé ban végrehajtott, ami törvényes­ség szempontjából kétes értékűvé teszi intézkedéseit. A bizonyos méhészköröktől eredő támadásokkal szemben azért nem foglallak állást s azért tekin­tettek el attól, hogy fölterjesztést intézzenek a belügyminiszterhez, mert a közgyűlés az alapszabályok módosításával a Szövetkezet iránti bizalmának adott kifejezést. De kifejezte azt a kívánságát is, hogy az Országos Egyesület je­lenlevő tagjai hassanak oda, hogy, a méhészek széthúzását eredményezhető támadások szűn­jenek meg, mert a Szövetkezet más alakulatok boldogulása elé soha akadályokat nem gördített. A napirend többi pontját simán tárgyalta le a közgyűlés. mot a legnagyobb érdeklődéssel és figyelemmel kisérte s amikor tetszésének és megelégedésének hatalmas tapsviharral adott kife­jezést, egyben lelkesen ünnepelte Turcsányi Sipos Mária tanárnőt, aki a gyakorlatoknak betanitásá val és zökkenéstől mentes leve­zetésével olyan munkát teljesi tett, amelyért csak elismerés és dicséret lehet a legméltóbb juta­lom. Ez az ünnepély fényes bi zonysága volt a tanárnő kiváló képességeinek, nagyszerű peda­gógiai érzékének s időt, fáradt­ságot nem ismerő buzgalmának. A reálgimnázium tornaünne­pély« vasárnap délután folyt le a Move pályán nagyszámú közönség jelenlétében hatalmas siker jegyé ben. A közönség tetszésnyilvání­tásai teljes mértékben megérde­meltek voltak, mert az összes számok a gimnáziumi testnevelés hatalmas fejlődését bizonyítják. Megmutatta ez az ünnepély, hogy Obitz Károly testnevelési tanár kiváló szaktudással és szeretettel foglalkozik az ifjúság testi ki­képzésével, s felhasználja a mo­dern torna minden újítását. Ennek eredménye az a fegyelmezett, könnyed mozgású diáktábor, me lyet vasárnap a közönség meg­csodált. A lornaünnepélyt tetszetős fel­vonulás és a Magyar Hiszekegy vezette be, s mindjárt utána az ünnepélynek talán legszebb száma következett. Az összes osztályok együttesen pompás zenés szabad- gyakorlatokat mutattak bs, amely­eknek szépsége és pompás egyön­tetűsége igen nagy hatást keltett. Értékes mutatványokat láttunk nyújtón és korláton; egyik-másik fiú teljesítménye különösen jó. A fiuk szépen kifejlődött ritmusérzé­két mutatta a sulygimnasztika és amegkapóan szép mozgásos gim­nasztika, ügyességét a talajtorna és a szebbnéi-szebb gúlák, ame­lyért nagy tapsot kaptak a gim názisták. Érdekes volt a kötél­húzás és a két staféta. Az összes számoknál szembetűnt, hogy nem kiválogatott tornászok mutatvá­nyairól van szó, hanem az egész diákság pompás átlagteljesítmé­nyéről. Az ünnepély végén Péterffy Béla igazgató mondott lelkesítő beszédet, majd kiosztották az év közben nyert dijakat. Himnusz és a közönség tapsától kisért kato­nás elvonulás fejezte be az ün­nepélyt. A polgári fiúiskola vasárnap délelőtt tartotta tornavizsgáját a gimnázium udvarán nagyszámú közönség jelenlétében. A diákok Gavallér Béla tanár vezetésével diszmenetben vonullak el a kö­zönség előtt, majd a Himnusz eléneklése után szebbnél szebb szabadgyakorlatok, gúlák, tréfás staféta bemutatása következeit nagy siker mellet1'. Az ügyes sza hadgyakorlatok betanításáért Ga vallér Béla tanárt illeti dicséret. Vasárnap tartotta évzáró tor­naünnepélyét a II. körzeii elemi­iskola is szépszámú közönség jelenlétében. Az egyes osztályo­kat a tornaszámokra az osztály- tanítók iinitották, a vizsgán pe­dig a gyak»rlatok:t Nika Ferenc és Kerekes Jolán vezették nagy hozzáértéssel. A tanulók szebb­nél szebb szabadgyakorlatokat niu attak be ügyesen A szép tel jesitményért a közönség sokat tapsolt. A vármegyei ßank jubiláris ülése. A Varmegyei Bank és Taka­rékpénztár R.T. igazgatósága és felügyelőbizottsága abból az alka­lomból, hogy most van tiz esz­tendeje a bank alapításának, szom baton délután jubiláris diszülést tartolt, amelyen a tisztviselők is részivettek. A diszülést B ő d y Zoltán alispán, elnök nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy a Vármegyei Bank megalapítása azoknak a célkitűzéseknek egyike, melyek Zala vármegye fejleszté­sét szolgáljak. Utalt arra, hogy az intézet mindenkor a közérde­ket szolgálta, majd hálával em­lékezett meg a Nemzeti Bankról és a Pénzintézeti Központról, me lyek tanácsaikkal mindig támo­gatták az intézetet. S z a 1 a y Gyula dr. vármegyei tisztifőügyész megállapította, hogy az alapítás gondolatának életre keltője az alispán volt, aki Pest vármegye hajdani nagy alispánjá­nak, Fáy Andrásnak nyomdokain haladva tűzte ki célul, hogy ilyen vármegyei jellegű intézet alapit- tassék, amelynek elsősorban az a hivatása, hogy a közületek pén­zét kedvezően kamato-classa és hiteligényeiket kielégítse. A bank az alapítók elgondolásait megva­lósította, mert midig segítségére volt a közületeknek, másrészt meg tudta teremteni a harmóniát az adósok és az intézet érdekei kö­zött. Megállta helyét az intézet társadalmi téren, a jótékonyság terén pedig vezető szerepet vitt s minden jótékonycélu megmozdu­lásban résztvettt. Ezekután remél­ni lehet, hogy ezzel az üzleti po­litikával sikerül a következő tiz évben újabb eredményeket elérni. Udvardy Jenő dr. kormányfő­tanácsos, tisztifőügyész hálával és kegyelettel emlékezett meg az el­hunyt igazgatósági és felügyelő­bizottsági tagokról, továbbá az elismerés hangján szóit a jelen­legi ügyvezető igazgató, Kovács Károly munkásságáról. Majd in­dítványára a gyűlés elhatározta, hogy halottak napján az elhunyt igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokért szentmisét mondatnak, sírjukat pedig megkoszorúzzák. Este a pályaudvari étteremben társasvacsora volt. Fővárosi nívójú Művészi fényképek I ey olcsóbb ■ n T Uttőnól NAGYKANIZSA, Csnfirl n. i. Vidékre is. ma a ^ V galiór % ^ v>* > S* $ 1) VST £ £ i9 *0 (9 | fillér L uháit csak szakiizletbe BIEL Széchenyi-tér

Next

/
Thumbnails
Contents