Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)
1934-06-12 / 131. szám
Kifli. ówfelyam 131, szám Ira 10 fillér ÍIS4. junius 12. Kedd. Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc, Szerkesztőség és Széch«nyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ki . .... Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Vita nélkül folyt le a kisgyülés mai ülése. A törvényhatósági kisgyülés ma délelőtt fél 10 órai kezdettel rendes ülést tartott Qyömörey György főispán elnöklete mellett. A tárgy- sorozaton nagyobbára községi ügyek szerepeltek. Zalaegerszeg város határozatai között legérdekesebb a Pénzintézeti Központtól felvett beruházási kölcsönök meg- h Dsszabbitási ügye. A 80 ezer pengőst, melyből 37 ezer áll fönn, 10 helyett 15, a 240 ezerest, melyből 172 ezer maradt még, 16 év helyett 20 év alatt törleszti. A határozatot a kisgyülés jóváhagyta. Nagykanizsának az a határozata, hogy az iparostanonc- iskolánál főhivatású igazgatót alkalmaz a X. fiz. osztályba sorozva, heti 10 órai tanítási kötelezettséggel, — szintén elnyerte a jóváhagyást, valamint a „Nagyma- gyarország“ emlékmű létesítésével kapcsolatos határozata és a többi határozat is. Keszthely és Cser- szegtomaj szétválasztását a két község határozata alapján a kisgyülés is javasolja. Gombosszeg községnek a petrikereszturi körjegyzőséghez való csatolását a kisgyülés kimondotta. Grassano- vits Géza zalabaksai adóügyi jegyzőt julius 1-től, Paulin József alsóbagodi körjegyzőt saját kérelmére és Veszély Gyula rendelkezési állományba helyezett jegyzőt augusztus 1-től nyugdíjazzák. Paulin Józsefnek hosszú időn át teljesitett lelkiismeretes, buzgó munkásságáért a kisgyülés el ismerését is kifejezi. A keszthelyi cserkészeknek bulgáriai regős körútra 100, a nagy- kanizsai Torna Egyletnek és a nagykanizsai Zrínyi Tornaegyletnek 50—50, a Magyar Külügyi Társaságnak 200 pengő segélyt szavaznak meg. Káptalantóti és Salfőld községek a lóm. kát. iskolát a f. évi költségvetés keretében segélyezhetik, Kékkút községnek a róm. kát. iskola segé iyezése tárgyában hozott határozatát azzal hagyták jóvá, hogy a folyó évre a fölvett segélyt megadhatja, a következő évekre pedig gondoskodjanak fedezetről. Balatonfüred a ref. egyháznak 3200 pengő segélyt szavazott meg s azt 1935 és 1936 években két egyenlő részletben fizeti. A határozatot jóváhagyták. Nemesvita községnek a r. kát. hitközség tartozásának átvállalása tárgyában hozott határozatát azzal hagyták jóvá, hogy az összeget több évre ossza el. Galambok község székhellyel új közegészségügyi kör feláilitása iránt beadott kérelmet a kisgyülés teljesíthetőnek nem találta. Végül Zalaegerszegnek az OTI-val a volt szanatórium bérletére vonatkozóan fennállott szerződésnek fölbontása tárgyában hozott határozatát a kisgyülés jóváhagyta. A többi tárgyban is minden hozzászólás nélkül az előadók javaslatai alapján határozott a kisgyülés. Búcsúzkodás a pénzügyigazgatótól a közigazgatási bizottság ülésén. A vármegyében 116 százalékos az adóhátralék. — Küldöttség megy a kereskedelmi, felirat a főldmiveléai miniszterhez. A vármegye közigazgatási bizottsága a kisgyülés után ülésezett. Az ülés megnyitása után Gyömörey György főispán bejelentette, hogy Brand Sándor dr. főjegyző akadályoztatása miatt az eseményjelentést Tomka János dr. másodfőjegyző terjeszti elő. Május folyamán a vármegyében a közbiztonsági állapotok kielégítők voltak. Nyolc tüzeset fordult elő. Az állategészségügy terén rosszabbodás volt tapasztalható. A közegészségügyi állapotok kielégítőknek mondhatók. Néhány községben fordult elő enyhébb lefolyású vörheny. Búcsúzás a pénzügyigazgatótól. Mielölt Bruzsa Gyula dr. min. tanácsos pénzügyigazgató megtelte volna jelentését, Gyömörey György főispán mély sajnálkozással emlékezett meg arról, hogy Bruzsa Gyula dr. ez alkalommal jelent meg utoljára a közigazgatási bizottságban, mert folyó hó végével nyugdíjaztatását kérte. Benne egy szimpatikus, kedves egyént, egy mindenki által tisztelt, jószivü fináncembert veszítünk, aki azokban a nehéz időkben, amelyek fölöttünk elvonullak és még ma sem múltak el, mindig összeegyeztetni iparkodott a kincstár érdekeit az adózók érdekeivel. Úgy véli, hogy a bizottság minden egyes tagjának érzelmeit tolmácsolja, amikor távozása fölött mély sajnálkozását fejezi ki. Kéri a távozó pénzügyigazgatót, hogy tartsa meg jó emlékezetében a bizottságot. Reméli azonban, hogy csak hivatalosan búcsúzkodnak egymástól, mert Bruzsa Gyula továbbra is Zalaegerszegen marad s Így az ő ismert kedves egyéniségével még sokszor lesz alkalmunk találkozni. Bruzsa Gyula dr. hálásan köszöni a főispán szives szavait és elismerését. Megjegyi azonban, hogy eredményes munkát csak úgy tudott kifejteni, hogy őt úgy a főispán, mint a bizottságnak minden egyes tagja támogatta, amiért szintén hálás köszönetét mond. Elnézést kér azért, ha esetleg a kincstár érdekének védelmében az adózók éraekeit nem sikerült azzal olyan mértékben összeegyeztetni, amint azt kívánta volna, de ennek oka nem ő volt hanem a gazdasági viszonyok. Ismételten köszöni a szives támogatást és elismerést. A bizottság lelkesen ünnepelte a távozó pénzügyigazgatót, aki ezután megtette a jelentését az adózásról. A ténylegesen esedékessé vált adóhátralék 5,736 213 P ami 116 százaléknak felel meg. A hátralék adóhivatali kerületenként: Balatonfüred 120, Keszthely 128, Letenye 120, Nagykanizsa 94, Nova 123, Sümeg 100, Tapolca 182, Zalaegerszeg 114, Zalaszentgrót 92 százalék. 150 százaléknál nagyobb adóhátralék van 115 községben. Utügyek. A közigazgatási bizottság a jelentésekkel együtt tudomásul yeíte Bereczkv Vilmosnak, az állam- építészeti hivatal főnökének az útépítésekről szóló jelentését. Ezzel kapcsolatban Farkas Tibor dr. szóvátette a grác—szent- goííhárd—Sümeg—tapolcai ut kiépítését és kívánta, hogy ragaszkodjék a megye ahoz a tervhez, hogy az Ausztriából a Balatonhoz vezető ut haladjon Körmendről kiindulva Zalaegerszegen át Keszthelyre és Hévízre s igy a Balaton nyugati része is kapjon megfelelő utat. Ez ügyben a bizottság határozata alapján a főispán vezetésével a kereskedelmi miniszterhez küldöttség megy, melyben résztvesznek a megye országgyűlési képviselői és felsőházi tagjai. A mezőgazdaság állapotára vonatkozó jelentést Kristály Aladár dr. gazdasági segédfelügyelő terjesztette elő. Farkas Tibor dr. a repülőüszög elleni védekezésre hivta fel a figyelmet, majd az aranka pusztításairól beszélt. Hozzászóltak még Gyömörey Sándor és Plihál Viktor dr., valamint Kristály Aladár dr. is. Gyömörey György főispán itt utalt arra, milyen eredményeket értek el a gyümölcsfáknak nikotinpermete- zésével és szükségesnek jelezte a növényi kártevők ellen való védekezésről szóló szabályrendelet szigorú végrehajtását. A bizottság tudomásul vette a jelentést s elhatározta, hogy föliratban kéri a földművelési minisztert, tiltsa be a lóher- és lucernamagvak piaci árusítását. Népoktatásügy. Vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő jelentése szerint a kultuszminiszter Kleber Lóránt oki. tanítót a pórszombati áll. iskolánál helyettesi minőségben alkalmazta, Horváth János II. o. altisztet a zalalövői áll. iskolánál nyugalomba helyezte. Beszámol a tanfelügyelő iskolalátogatásról és az óvónői kongresszusról. Végül Kiss Dénes dr. a kir. ügyész telte meg jelentését s ezzel az ülés befejeződött. Anyák-ünnepe a vármegyeházán Suiziar Oszkár a társadalom és az állam feladatairól. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének zalaegerszegi szervezete vasárnap délben a várme gyeházán ünnepséget rendezett az anyák tiszteletére, amelyen — sajnos — kevésszámú közönség jelent meg. Az ünnepséget a Hiszekegy vezette be, amelyet Fürtös Lajos vezényletével a kereskedelmi iskola énekkara énekelt, majd Gyömörey György főispán mondott megnyitó beszédet. Azt a gondolatot vetette fel, hogy a zalaegerszegi társadalmi nőegyesületeknek közös szövetséget kellene alakita- niok a közös célok jobb munká- lása érdekében. Ezt a közös szervezetet férfi vezetés alá kell helyezni, s az arra alkalmas személyt meg fogja nevezni, ha az egyesületek maguk között megindítják a komoly mozgalmat. Kaszaházy Évike szavalta ezután Tábori Piroskának „Anyákról“ cimü versét annyi bájjal, tehetséggel, hogy lelkes taps volt a jutalma. Kiemelkedő eseménye volt az ünnepélyek Suszter Oszkár c. igazgató felolvasása az anyákról. Bevezetésül a Niobe szoborról szólt, mint amely minden idők anyai fájdalmának örök emlékezete. Utalt arra, hogy a magyar történelem tragédiáiban mindig benne volt az anyák tragédiája is, majd megkapóan szólt arról a gyönyörű emlékről, melyet a költészet, a művészet állított és állít most is az édesanyának. A költö, a művész nemcsak saját édesanyjára emlékezik. Minden csengő vers minden édesanyának szól; az ismeretlen édesanyák sírjára is ráhull a költészetnek, a művé-
