Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)
1934-06-10 / 130. szám
6. Zalamegyei Újság t934 junius 10. Gazdaság. Rovatvezető : a kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. Miképen védekezzünk a nyári nagy szárazság ellen. Irta: Orincsay Miklós gazd. s. tanár. Ma a nagy szárazság mialt panaszkodik minden gazda, mert növényei az eső hiánya következtében fejlődésükben visszamaradtak. A heteken és hónapokon keresztül tartó nagy szárazság a gazda egész évi reményét és munkáját teljesen tönkre teheti s igen gyakran országos katasztrófává is válhat. Nálunk nem is annyira az évi csapadék mennyiségének csekélysége, mmt inkább a csapadék eloszlásának rendszertelensége, az időjárás szeszélyessége idézi elő a sok bajt. Igen gyakran hetekig nincsen eső, amikor a növényeknek erre a legnagyobb szükségük lenne, máskor pedig, amikor a növények nagyobb mennyiségű vizet már nem kívánnak, se vége se hossza az esőzésnek. Igen gyakran tapasztalhatjuk azonban, hogy két szomszédos gazda közül míg az egyiknek a nagy szárazság dacára a vetése még tűrhetően fejlődik, addig a másik gazda vetése már teljesen tönkrement. Hogyan lehetséges tehát ez, a két vetés közötti óriási különbség, amikor a talajuk teljesen azonos, sőt trágyázás tekintetében is egyformán járnak el. Ennek magyarázata a talaj megművelésében keresendő. A gazdának már előre el keil készülnie a nyári nagy szárazságra és oda kell törekednie, hogy az ősszel és a tél folyamán leesett csapadékot megfelelő talajműve léssel a talajába elraktározza és azt megőrizze a növényei részére. Ha a szárazság ellen védekezni akarunk, akkor első főkövetelmény, hogy aratás után azonnal törjük fel a tarlóinkat. A feltört tarló jól magába tudja szívni az esőt, mig a tarlótörésben nem részesített talaj annyira kiszárad, megkeményedik, hogy róla az eső lefut s igy a talaj részére veszendőbe megy. A talajtörés után tartsuk földünket állandóan por- hanyós állapotban, tehát, ha annak ielsőrésze egy nagyobb esőzés után megkeményedik, azonnal boronáljuk el. A talajnak megbo- ronálásával elérjük azt, hogy a benne levő viz a nagy melegség következtében nem tud elpárologni, mert a porhanyós földréteg azt megakadályozza. Második követelmény, hogy a tavasziak alá őszi mélyszántást adjunk. Minél mélyebben végezzük az őszi mélyszántást, annál mélyebben lazítjuk meg a talajainkat és annál több csapadékot képes az ilyen talaj magába- szivni. Minden szántás után azonnal boronáljuk el a talajt, kivéve az őszi szántást, amelyet nem kell elboronálni, mert az ilyen hullámos talajon a hó jobban meg tud kapaszkooni s igy a szél sem tudja olyan könnyen lefújni. Az ősz és té! folyamán gyüjtheti össze a gazda a legtöbb csapadékot a talajába s aki ezt e mulasztja, annak földjéről a viz lefolyik az árkokba, patakokba és az ilyen talajba vetett növények a nyári szárazság alatt szomjan- vesznek. Tavasszal a vetések megkezdése előtt az ősszel megszántok talajokat boronáljuk el, hogy a tavaszi száritó szelek ki ne száríthassák. Az ősszel megszántott talajt tavasszal megszántani nem szabad, mert ezzel a szántás mélységéig kiszárítjuk. Az őszi szántásokat a tavaszi vetésre bo rónával vagy más porhanyitó eszközzel készítsük elő, ameiy a talajt nem fogja meg, hanem csak porhanyója. A henger a talajt kiszárítja s ezért leginkább csak az apró magvak elvetésénél használjuk, de a kikelés után a hengerrel összetömött földet azonnal meg kell porhanyitani. Az őszi és tavaszi gabona és takarmány vetéseket szárbaindu- lás eiőtt boronáljuk meg. Ezen munkává! irtjuk a gyomokat, melyek a termesztéit növények elől a vizet elszívják, de még meg- porhanyilja a tataj felsőrészét is, mely a víz elpárolgását megaka dályozza. A kapás növényeket a kikelésük után azonnal saiaboljuk meg s mikor a növények már jó! megerősödtek, akkor annak rendes mély-kapálást adjunk. Több mély kapálás nem szűk-égés a növényeknek, meri ez száritja a földet. A kapálások u'án, ha a talaj felső része az eső következtében megcserepesedett, akkor saiaboljuk meg s igy a talajban levő vizet a növényeink részére meg tudjuk őrizni. Sok gazda szárazságban nem meri elővenni a ka pát, mert attól tart, hogy a földjét vele még jobban kiszárítja. Saraboljuk meg tehát földjeinket minél gyakrabban, mert a kapa a gazda öntöző kannája. Ha az elmondottak szerint elraktároztuk a csapadékot és azt meg is őrizzük a növényeink részére, akkor az ilyen vetés sokáig kibirja a nagy szárazságot. Kiadja : a „ZRÍNYI“ Nyomdaipar és Könyvkereskedés Rt. Zalaegerszeg. Felelős Ínadó: ARASSY KÁROLY. Fiókszerkesztőség és kiadóhivatal; Nagykanizsa, Petőfi utca 24. Keszthely, Kossuth Lajos u. Pénzt, Hitelt, Kölcsön folyósítunk 3—20 évi időtartamr 6% kamatalapon, földbirtokra bérletekre, terményleköíéssel; há zakra, telkekre, építkezésekre valamint Személyi Hiteleke váltóra 12—24 havi törlesztéssel Házbérhozam-előlegek. Keret kölcsönök 5—10 évre hitközségeknek, közületeknek, egyleteknek Finanszírozunk gyárakat, vállalatokat. Ipari áruhitelek. Beruhá zási kölcsönök. Óvadékok bizalmi állásokhoz, házfelügyeiősé gekhez sib. Áruértékesítés, exporl Értékpapírokra, keresk. árukra, értéktárgyakra magasösszegü kölcsönök. Magyar Gazdasági éí Áruforgalmi R. T. Budapest, Rákóczi ut 57/B. (Válaszbélyeg küldendő . Üzletszerzőket díjazunk. Or. Ills Siiiilirin TeEefon 66 KESZTHELY Telefon 66 Sebészeti, belgyógyászati, nő- gyógyászati betegek és üdülők részére. Diétás étrend. Elsőrendű budapesti szakorvosok. Eítátmáftyi fli.i négyöt,3 5 pgngő. iCöíonfearoba 7 peng». Műtéti dijak a mai gazdasági viszonyoknak megfelelően LEGJUTÁNYOSABB ÁRAKON. Kabin és szénsavas fürdők. I pengőért lolvasháljái naponta cserélheti a legújabb Esőnpeket megjelenésük napján. fi magyar- és világirodalom szin© javát a legérdekfeszitebb detektív és kalandortürténeteket ZALAEGERSZEG LORD ROTH£RM£RE-u4. Hf'tva hétköznap d. e. 9 — l-ig, d. u. 3-7-ig. ig. i Nagy választék kerékpárokban, varrógépekben és azok alkatrészeiben. Raktáron összes építési anyagok. Kühne mezőgazdasági gépgyár bizományi lerakata. D U#hMMd«Jila fl mrnrn mmjrc. műszaki vas- és szerszámkereskedőnél ■ ■ BOrVlilll IBII» © Zalaegerszeg9 Rákóczi u. Telefon 54 sz.
