Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)
1934-06-07 / 127. szám
Ára 10 fillér X IfII. évfolyam 127. számi. 1934. junius 7. Csütörtök. Felelős szerkesztő! Herboly Ferenc. Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, -------- Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.,. Előfizetési árak i egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Két beszéd. Vasárnap a fehérmegyei Lovas- berény községben egységespárti gyűlés volt, amelyen Sztranyav- sxky Sándor a NÉP országos elnöke is beszédet mondott. Érintette a királykérdést is és erre vonatkozóan a következő kijelentést tette: „Ha a magyar érdek a magyar király jövetelét teszi szükségessé, ám jöjjön a király, de a korona csak annak a fejét érintse, akié a magyar jövő“. Ugyancsak vasárnap mondott nagy beszédet Bethlen István gróf Debrecenben a Székely Társaság zászlóavatási ünnepélyét kővető banketten. Beszédében a többek között a következőket mondotta: „Az erdélyi, felvidéki és délvidéki magyarság sorsa válságra fordult, s ha nem sietünk idejében segitségükre, hiába lesz revízió, mert olyan területeket kapunk vissza, ahol többé nem lesz magyar“. Hogyan siethetünk az elszakított területeken élő magyar testvéreink segítségére? IJgy, hogy követeljük a békeszerződésekben biztosított jogaiknak tiszteletben tartását és siettetjük a revíziót. Figyelemmel kell lennünk természetesen arra is, hogy ezidősze- rinf „idegenben“ élő véreinknek, sót az elrabolt területek összla- kósságának óriási többsége legitimista érzelmű, akikben a visz- szacsatlakozás reményét csak úgy tudjuk életben tartani, ha nem taktikázunk, hanem nyilt állást foglalunk a legitimizmus mellett. Akkor hiábavaló minden elmagyartalanitási kísérlet, mert a lakósság körében apáról fiúra száll a visszacsatlakozási vággyal együtt a legitimista érzés is. Ennek szép példáját mutatták a tótok már akkor is, amikor a csehek még kedveztek nekik, amikor még üzemben voltak a felvidéki gyárak. Amikor ugyanis boldogult IV. Károly királyunk első ízben tért vissza, a tótok százával ezrével jelentek meg a felvidéki városokban azzal, hogy fizetni akarnak adót, be akarnak állani katonának, mert: itthon van a király. Ma kevesebb magyar van a Felvidéken, mint volt akkor, kevesebb a magyar iskola, több a cseh tanító, mint volt akkor és mégis az onnan érkező hírek szerint több a magyar dal, a magyar tánc, még a határtól távol fekvő helyeken is, mint akkoriban. Tehát akartak adózni, akartak katonáskodni, mert „itthon“ volt a király. Nem kell a tótnak a cseh demokrácia, nem kell neki a köztársaság, nem kell neki Csehszlovákia. A tótnak Magyarország kell magyar királlyal, azzal, akit a trón megillet. Hasonlóképen gondolkodik Erdély, a Bácska, a Bánát és Horvátország lakőssága. Nagy vonzóerő az elrabolt vidékek lakósságára a király személye, a Szent korona. Magyar érdek követeli tehát, hogy jöjjön minél előbb a magyar király, mert, ha itt van a király, akkor az elrabolt területek lakóssága magyar, tót, oláh nyelven követeli hangos szóval, sőt tettekkel is a revíziót. De ezek a régi testvérek csak az örökös királyt ismerik magyar királynak. Ők nem szabadkírály- válaszíók. Ne is osszuk meg őket, mert, ha ők is két pártra oszlanak a királykérdésben, a harmadik, ezidőszerinti uiuk fog csak örülni, de mi nem. A fönt említett két beszéd idézett szakaszaira ezekben válaszoltunk. A képviselőtestület a kormányhoz fordul a város háztartásának rendezése érdekében. X zárószámadások a képviselőtestület előtt.! Zalaegerszeg város képviselő- testületi Czobor Mátyás polgár- mester elnöklésével kedden délután közgyűlést tartott. A gyűlés megnyitása után Szilágyi Mihály főszámvevő ismertette az 1933. évi zárószámadást, amely szerint a múlt esztendőben a város bevétele 1,290.236, kiadása 1.295.931 pengő volt, vagyis a zárószámadás 5.695 pengő hiánynyal zárult. A jelentéshez Árvay László dr. szólt hozzá kimerítően. Aggályosnak tartja, hogy az előző évvel szemben a zárószámadás hiányt tüntet fel. Szükségesnek tartja ezért, hogy a polgármester legalább fél évenként tájékoztassa a pénzügyi bizottságot a helyzetről, hogy a szükséges intézkedéseket idejében megtegyék. Rámutatott arra, hogya hiány fedezését a város lakosságára hárítani nem lehet, mert további terheket el nem bir. Elismeri, hogy a város fejlesztése és a jövő generáció érdekében áldó zatokat kell hozni, de ezek az áldozatok odáig nem terjedhetnek, hogy a jelenlegi generáció tönkre menjen. Megállapítja, hogy a súlyos terheket részben az okozza, hogy kizáróan a városnak kell fentartania olyan intézményeket, melyek nem pusztán városi érdekeket szolgálnak. Jórészt vidéki érdekeket szolgálnak. Jórészt vidéki érdekeket szolgál az iskolák egy része, a szépen kifejleszteti tűzoltóság, a kórház. A hiány eltüntetésére nem szabad újabb pótadót igénybe venni, mert máris megsemmisül naponta egy-egy adóalany. Ehelyett meg kell találni a kiadások csökkentésének módját ki kell erőszakolni a kormánynál a kamatterhek csökkentését, továbbá államsegélyt kell kérni. Annál inkább indokolt, hogy az állam segítséget nyújtson a városnak, mert a szociális teihek formájábn olyan kötelezettségeket is vállalt, amelyekről gondoskodni magasabb közületek feladata volna. Hisz a városnak részben azokat a néprétegeket kell eltartania, amelyek a falvakból tódulnak a városba. Utalt arra, hogy a kiadások csökkentése érdekében legutóbb felmerült a városi adóhivatalnak beolvasztása az állami adóhivatalba. Czobor Mátyás polgármester válaszában helyesnek mondotta ázt az álláspontot, hogy az államiak is segítenie kell a várost a terhek viselésében. Kérte is már az államsegélyt, s reméli, hogy — mint más városok — Zalaegerszeg is megkapja. Kérte már a belügyminiszter közbenjárását a kamatterhek mérséklése érdekében is. Fontolóra kell venni az adóhivatal beolvasztását az állami adóhivatalba, mert ez 40 ezer pengő megtakarítást jelentene és csak a javadalmi hivatalt kellene fentartani 2—3 személlyel. Bejelentette, hogy a jövőben negyed évenként tájékoztatja a képviselőtestület a városi háztartás helyzetéről. A közgyűlés ezután elfogadta a zárószámadást a felvetett indítványokkal együtt és utasította a polgármestert a negyed évenként való jelentéstételre. Egymásután elfogadták az üzemek és alapok számadását is. Vita csak a villamos üzem számadásánál volt, amely 32 ezer pengő leirást javasol, továbbá a helyzet javítására a küntlevősé- gek szigorú behajtását. Ebből lehetne fedezni a kölcsöntörlesztést és a levont nyugdijjárulékok visz- szafizetését. A pénzügyi bizottság azt javasolta, hogy a villamos üzem üzletét és a szerelést adják bérbe. A műszaki rész ma radjon Wassermann Frigyes tanácsos irányítása alatt. Az irodai munkát 2 ember elvégezhetné, akiket a számvevőséghez osztanának be. Czobor Mátyás polgármester közölte, hogy eljárt már a kereskedelmi minisztériumban az annuitások csökkentése érdekében s reméli, hogy sikerül eredményt elérni. A közgyűlés ezután a zárószámadást a javaslatokkal együtt elfogadta. Fitos Jenő dr. felajánlotta a városnak a Tüttősy-utcában levő házát és a Biró Márton utcára kinyúló 1.360 négyszögöl telkét megvételre. A megvétel esetén a város megnyithatná a Kisfaludy- utca meghosszabbítását. A házért 14 ezer pengőt, a földért négyszögölenként 13 pengőt kért. A pénzügyi bizottság javaslata az volt, hogy egyelőre vegyék le az ügyet a napirendről, s az alatt a polgármester kezdjen új tárgyalásokat az ár leszállítására. Briglevics Károly dr. felszólalásában megjegyezte, hogy ha utcát akarnak nyilam', még több érdekeltei is kelt tárgyalni. Udvardy jenő dr. közölte, hogy tárgyalt Fitos Jenő dr.-ral, aki a földek egységárát leengedte 10 pengőre, de a ház árával nem mehet le, mivel a szakértők 14 ezer pengőre becsülték a házat, így a telek és a ház mintegy 27 ezer pengőbe kerülne. A közgyűlés elhatározta, hogy végleg leveszi az ügyet a napirendről, mivel a városnak belátható időn belül úgy sincs pénze a vásárlásra. A tárggyal kapcsolatban Varga Mihály megsürgette az Erzsébet királyné utca folytatásának megnyitását, A Biró Márton utcai sorompót áthelyezik, s ebből a célból kisebb terület megvásárlása vált szükségessé. Az erre vonatkozó szerződést a közgyűlés elfogadta. A 48-as hősi szobor költségeihez 2oO pengővel járul hozzá a város. A Budapesten tanuló zalai egyetemi hallgatók azt kérték, hogy a város őket is részesítse támogatásban, amint ezt a pécsiekkel is tette. A közgyűlés úgy határozott, hogy a rendelkezésre álló évi 360 pengőből a polgármester mind a budapestieket, mind a pécsieket támogassa. Majd utasítást adott a közgyűlés, hogy a Stefánia Szövetségnek utalják ki az évi 300 pengő tejkonyhasegélyt. Teljesítették Németh János dr. tisztiorvos kérelmét és elengedték az 1933. évi különmunkadijak befizetését, Kucsera István aljegyző magánmunkálaíi dijait pedig visz- szautalták. Majd fontos háziipari kérdéssel foglalkozott a közgyűlés. Zalai Kendő és Kötő Háziipari Vállalat nevén Szász Sándor vezetése alatt új üzem alakult a megyében, 8 ez mintegy 400 embert foglalkoztat a háziiparban. A vállalat felkeltette mind a kereskedelmi miniszter, mind a budapesti kereskedelmi körök figyelmét, úgy hogy máris értékes munkát végezhet. A Vállalat most további fejlődése érdekében a zalai háziipari alapból 8 ezer pengőt igényel. A közgyűlés elhatározta, hogy javasolja az alispánnak, mint az alap kezelőjének, a 8 ezer pengő kiutalását.
