Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)
1934-05-15 / 109. szám
193 4. május 15c Kedd XIII, évfolyam 109, szám, ára 10 fillér Felelős szerkesztő s H e r b o í y Ferenc. SzerKesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. : Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Szépen sikerült a jubileumi hangverseny. Az egyházi éneknek egyedüli bírálata c a hódolat« — mondotta Werner Alajos dr. a nagy egyházművész. A Zalaegerszegi Egyházi Énekés Zeneegyesület a Kőszegi Kát. Énekkar közreműködésével vasárnap délután nagy jubileumi hangversenyt rendezett a plébánia - templomban. — Ennyi volna a száraz tény, ha az esemény megbirálásánál lelkünk nem emelkednék arra a magaslatra, ahonnan elénk csillannak azok a célok, amelyeknek szolgálatában állott ez a hangverseny. A Szent Év alkalmából, amit a Megváltó szenvedésének és halálának 1900. évfordulóján rendelt el Krisztus helytartója, rendezték meg a hangversenyt, hogy a modern egyházi zene remek áriáiban és pompás harmóniáiban elmélyüiten irányítsuk lelki szemeinket a Golgota felé, ahol a magas keresztfán a halálra kinzott Messiás isteni mo- solygásu arcával türelemre int: imádkozik ellenségeiért . . . Délután fél 6 órára nagy számban gyűlt egybe a közönség a plébániatemplomban. Cserkészfiuk kalauzolták az érkezőket, akik között olyan sokan voltak vidékiek is. Feszüli figyelemmel várta mindenki a hangverseny kezdetét, amit kevéssel fél 6 után jeleztek. Megszólalt az orgona, s mélabús akkordjaival előkészített bennünket a 40 tagú kőszegi kar énekére. És következett egymásután a műsornak kilenc száma; minden szám után rövid, átvezető orgonajáték. Bár el voltunk arra készülve, hogy rendkívülit hallunk, mégis meglepett, lenyűgözött bennünket, a felhangzó kórus, melyben jól iskolázott, erő- I teljes, szép színezetű férfi és női j hangok virtuóz módon oldották \ meg a nagy föladatokat. A mu- \ zsika csodásán kifejező, érzelem- I és hangfestő, ámde szépségeit i csak kitünően fegyelmezett karból csiholhatja ki a hozzáértő karnagy. Éz a muzsika beszél. Énnek vannak egyszerű tőmondatai, de vannak remek körmön- datai is, melyeknek központozása is magas zenei intelligenciát és áhitatos elmélyülést tételez föl. És amit a szerzők ki akartak fejezni : csendes suttogást, zsivajt, lármát, sok fájdalmat és szenvedést, kevés örömet, azt hűen tükrözte vissza a Kőszegi Énekkar. Tizedik szám volt a „Consum- matum est“, melyet Werner Alajos dr. püspöki szertartónak, a kiváló egyházművésznek beszéde követett Arról szólott, hogy Krisztus mindenről lemondott, csak a muzsikáról, a zenéről nem. hiszen születésekor az angyalok énekeltek, az utolsó vacsora után pedig szent himnuszokat zengett, amikor az Olajfák hegyére ment. Az egyház, a legkiválóbb pedagógus is szereti a muzsikát, az éneket, amit a kegyelem szolgálatába állított, még pedig háro* vonatkozásban. Az éneknek ugyanis liturgikus, aszkétikus és misztikus vonatkozásai érvényesülnek a kegyelem elnyerésében. A liturgia maga a nyilvános istentisztelet. És ünnepélyes istentisztelet nincs ének nélkül. Ha a Szentatya bíborosok segédletével mond misét és azon nincs ének, az nem nagymise, nem ünnepélyes mise. De, ha a kis templomban a pap Glóriát, Sursum corda-t énekel és a hiveK, vagy azok képviseletében a kórus énekkel válaszol, akkor már ünnepélyes a mise. Aszkétikus vonatkozása azért van az éneknek, mert az ének maga az imádság, mely fölemel, a magasságba lendít. Jó lélekből jó ének fakad, rossz lélek pedig rossz éneket termel. Azért vigyázzunk lelkünk tisztaságára, hogy abból cs3k jó ének származzék. Misztikus vonatkozásában sz ének közelebb hozza a lelket a szent titkokhoz. Az egyházi zenének valóságos kincstára a gregoriárum, melyből fejlődtek a szólamok s az egyház kitermelte s kitermeli magából a népénekeket s legújabban a modern egyházi zenét, melynek szép bimbóit a mai hangversenyen csudálhatjuk. Az egyházi éneknek szépségei előtt meghajoltak a világ legnagyobb zenészei. Mozart azt mondotta, hogy összes szerzeményeit odaadná a prefációért. Befejezésül rátért arra, hogy a mai hangverseny nemcsak hangverseny, hanem istentisztelet. Istentisztelet az előadott müveknek megkomponálása, azoknak betanulása, műsorra tűzése, előadása és meghallgatása. Köszö netet mond a karnak, köszönetét a hivő seregnek ezen az istentiszteleten való megjelenésért s kívánja, hogy az lelkünk üdvösségére szolgáljon. A kitűnő szónoklat után még négy részletet adott elő a Kőszegi Énekkar, majd záradékul a Zalaegerszegi Egyházi vegyeskar a Move zenekarának kísérete mellett Händel : Allelujáját énekelte el. Amilyen kifejező volt a kőszegiek éneke a műsor előző számaiban, épen olyan kifejezésteljes volt az öröménekben, az Allelujában, a zalaegerszegieknek nagyszerű teljesítménye. Mély áhitat, igazi nagypénteki hangulat ülte meg a sziveket a Megváltó szenvedéseit festő énekszámok alatt, s a lelkesedés morajlása viharzott a szivekben az Allelujá-ra. Dicséretes munkát végzett mind' két Kar. A katolikus közönség pedig mély hálával eltelten mond köszönetét azért, hogy az Egyházi Ének- és Zeneegyesület ennek a pompás istentiszteletnek gyönyöreiben részesítette a Kőszegi Énekkarnak szerepeltetésével és a maga szereplésével. Szivünk nemesedett, lelkünk gazdagodott a jubileumi hangversenyen. A hangverseny után az egyházi énekkar vacsorán látta vendégül a kőszegieket a Kuiturházban. A vacsorát követőleg valóságos kis hangversenyt rendeztek a vala- egerszegiek és kőszegiek egymás szórakoztatására. A zalaegerszegi egyházi énekkar műserának legszebb számail mutatta be lelkes tetszésnyilvánítások mellett, a kőszegiek pedig szólószámokkal szerepeltek. Különösen Szmolyán Lászlóná aratott nagy sikert kellemes és nagyíerjedelmü hangjával. Végül Szmolyán László kőszegi városi főpénztáros mondod köszönetét a meleg fogadtatásért és a viszontlátás reményében búcsúzott a zalaegerszegiektől. Az egyházi énekkar nevében Pehm József apátplébános méltatta a kőszegiek művészi teljesítményét és mondott azért köszönetét. A kőszegiek éjjel 11 óra 21 perckor utaztak vissza. Keszthely — hol vagy? A Balaton a Nemzetközi Vásáron. Keszthely, május 11. Magyar Tenger, — Balaton ! Magyar kincseink e páratlan gyöngyszemének méltó jelzővel ki nem fejezhető értékét csak pár éve „fedezték,fi“ a Hortobáerytói, Lillafüredtől stb. megittasulí, mondhatnánk' elvakult hivatalos szemek! Elhanyagolt árvaságban, segítség hijján, a balatonparti községek ezelőtt hiába keresték a fejlődés fáradságot és áldozatot gyümöl- csöztető útját. Ma (végre !) máskép áll a helyzet. A Balaton propagálása, felvirágoztatása, megszerettetése, egyszóval a „Balaton- kullusz“ jegyében számottevő lépések történnek (és reméljük, hogy fagnak is történni!) úgy a kormány, mint az arra hivatott intézmények részéről! E jóindulatú, sokszor hathatós támogatás segítségével hatalmas propagandát fejtenek ki a balatoni községek is. A községek jelszava : először széppé, vonzóvá varázsolni, azután megismertetni, megszerettetni magunkat! E programmot tartva szem* előtt, a fejlődés szinte hiheseílen tempóban indult és fokozott mértékben halad előre mindenütt a Magyar Tenger partján ! Zsuppos kunyhók egészséges nyugalma és újonnan épített szállók, sokszáz penzió minden modern kényelme egyaránt sóvárogva várja a lüktető életet, jövedelmet jelentő idegenek jövetelét. Plakátok, újságcikkek, levelezőlapok stb. tömege harsogja mindenütt a Balaton- kultuszt. E minden leleményességet kihasználó propagandának fontos „eszköze“ volt: az idei Nemzetközi Vásár. A méreteiben, újszerűségében párját ritkító Vásárnak sokezer látogatója és külföldi fordul meg naponta az 5 ös számú pavilonban is, ahol a balatoni községek propaganda képeit, prospektusait stb. helyezték el. Sőt nemcsak a balatoni fürdőhelyek propaganda-kiállilását találják meg ebben az „idegenforgalmi pavilonban“ az idegenek, de más városok (Veszprém, Székesfehérvár, stb.) tájékoztató füzeteit, képsorozatait is. S most álljunk meg egy szóra ! A Balaton mellett van egy község, a legnagyobb az összes parti községek között. A Balaton fővárosa ! — hirdették pár éve (!) a plakátok. Kedves, virágos városka, természeti szépségekben tobzódó, csodás vidék. Keszthely. Ez a Keszthely nem kapott helyet az 5-ös pavilonban, de nincsen nyoma az egész Vásáron ! Kérdezzük : — miért ? !! Vájjon miért tarthat számot Székes- fehérvár, vagy Veszprém nagyobb idegenforgalomra, mint Kes?t- hely ? Miért mulasztotta el a város ezt a nagyszerű propaganda alkalmat ? ! Szép, hogy a város vezetősége olyan nagy súlyt helyez Keszthely szebbé, modernné tételére, de minek ezek az óriási befektetések, (szállodáknál, Balatoni Muzeum stb.), ha elfelejtik felhívni az idegenek figyelmét. Vagy talán nem ismerik a „néma gyermek“-ről szóló találó szálló igét, vagy várost kormányzó újabb programpont a „sültgalamb“ várása ? A Nemzetközi Vásárról hazajött sok-sok keszthelyi adófizető polgár jogos kérdését tömöritjük e szóban : miért ? ! E kérdéssel kerestük fel Reisehl Imre városbirót, aki lapunknak a következő nyilatkozatot tette: „Keszthely propagálása ^elmaradt a NKV-ról, mert ez sok pénzbe került volna és nincs is foganatja az ottani propagandának. A város különben minden erejével az őszi. kiállításra készül, melyet Keszthely a Balatoni Szövetséggel karöltve rendez s amely előreláthatóan meg fogja mo*gatnj
