Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-01-05 / 3. szám

XIII, évfalyem 3. szám Äl1^ Í0 flllGf «934. Január 5. Péntek. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. : Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik’hétköznap^a kora délutáni órákban... Előfizetési árak : egy hónapra 2 penge1, negyed­évre 6 pengő. )— Hirdetések díjszabás szerint Yisszakivánkoznak a tótok Magyarországhoz. Nekik nem elég az, hogy csak a magyar­lakta területeket csatolják vissza, hanem, hogy az egész Felföld ismét Magyarországé legyen. Ezt a tótoknak életérdeke követeli. Jehlicska Ferenc dr., a Genfben megalakul! tót nemzeti tanács elnöke mondotta ezt, amikor a napokban Budapestre érkezett. A „felszabadító“ csehek jobbsorsoí, boldogságot ígértek tót „testvé­reiknek“, ha elszakadnak a ma­gyaroktól. És most, tizenöt esz­tendő után azon veszik magukat észre a tótok, hogy agyonboldo- gították őket a csehek, Ami azt jelenti, hogy megfosztották őket életlehetőségeiktől s most olyan nyomorban sínylődnek, ami­lyenre soha még csak gondolni sem mertek volna. A csehek el­tiltották a tótvidéken a magyar nyelvet; ott ma csak csehül, vagy „csehszlovákul“ szabad be­szélni. Ezt a seszinü csehszlovák nyelvet természetesen csak a le pénzelt tótok beszélik, akik sápot húznak a csehekíői. A derék tót atyafiak erre a íiialomra azzal válaszolnak, hogy, ahol és ami­kor csak lehet, magyarul beszél­nek. A Felvidéken ma több ma­gyar szó hangzik el, mint hang­zott akkor, amikor a hivatalok­ban, iskolákban magyarul beszél­tek. Hiszen a kirendelt cseh tiszt­viselők is szorgalmasan tanulnak magyarul a magyar vidékeken, még olyan helyen is, ahol — szerintük — nincs kvalifikált magyarság, vagyis, aho! a nép­számlálás adatai szerint nem éri el a magyarság arányszáma a 20 százalékot. Kassán, — tudjuk — milyen gálád módon csökkentették le a magyarság arányszámát és mégis minden otílakó cseh tiszt­viselő tanul magyarul. A kiüldö­zött magyarok helyett tehát terem- nek „uj magyarok“; csoda-e, ha a tótok — már csak azért is, mert erre a csehek mutatnak pél­dát, — tüntetőén beszélnek ma­gyarul. Egyik ilyen, magyarul tanuló kassai cseh tisztviselő mon­dotta a napokban, hogy : ki tudja, hogyan fordul a világ, hát — tanul magyarul. Talán csak nem számit a szegény baiga cseh arra, hogy, amikor majd futniok kell, ő itt maradhat, mint maradtak a 67-es kiegyezés után itt százával a csehek. — Szóval a tótok visz- szavágyakoznak. Még pedig a maguk teljességében. Tartanak ugyanis attól, hogy ha csak a ma­gyar és vegyesnyelvü vidékek kerül­nek vissza Magyarországhoz, a cse­hek uralma alatt maradókat el- . csehesitik. Már pedig a tót akármi lesz inkább, de cseh — az hát nem lesz. De, ha csak a magyar­lakta vidékek kerülnének vissza, arról szó sem lehetne, hogy a többbi rész véglegesen a cseheké maradjon. Hiszen akkor olyan hosszú, vékony sáv maradna a cseheknél, hogy azt Európa sem tűrné meg. Még szörnyűbb képe lenne a cseh köztársaságnak a térképen, mint amilyen most van. Olyan alakulatot nem engedhetne Európa. Maguk a csehek ijedtek meg attól a tervtől, amit 1918 végén az ő első budapesti „kö vetük“, Hodzsa M Ján a hazaáruló tót megrajzolt, amikor a magyar- cseh határ Pozsony—Nyitra—Lo­sonc—Rimaszombat—K a s s a — Ungvár irányában futott volna úgy, hogy ezek a városok Pozsony kivételével — Magyarországban maradtak volna. Ungvárnál az Ung folyó mentén az országha­tárig ment volna az új határ és azontúl keletre Bereg, Ugocsa és Mármaros megyék is megmarad­tak volna a magyaroknak. Ha ez akkor lehetetlenség volt, lehetet­lenség lesz most is, amikor a revízió megtörténik, így tehát a revízió e! sem képzelhető máskép, mint az egész Felföld visszacsa­tolásával. Tudja ezt mindenki, azért feleslegesnek tartják ennek hangoztatását. Zalaegerszeg lakóssága 1933-ban 41 lélekkel szaporodott A zalaegerszegi áll. anyakönyvi hivatal kimutatása szerint 1933, év folyamán Zalaegerszegen 246 volt a születések száma. Ebből azonban le kell számítani a kór­házban született vidékieket, akik­nek száma 46, továbbá a 7 zala­egerszegi halvaszül esettet és 1 utólagos bejegyzést és igy a tény­leges zalaegerszegi születések szá­ma 192. A 245 születésből vallás szerint: rom. kát. 217, ág. h. ev. 3, ref. 2, izr. 6. A 245 születésből tör­vénytelen 23. Az 1932. évi szü­letés száma 269 volt. Halálozások száma 273, ezek közül a kórházban elhunyt vidé­kiek száma 120, utólagos bejegy­zés 2, a tényleges zalaegerszegi halálozások száma 151. Halálozások vallás szerint: rom. kát. 244, ref. 10, izr. 17. Az egy éven aluli csecsemők ha­lálozási száma a 271 halálozás­ból 22. A tényleges zalaegerszegi 192 születésből a tényle­ges zalaegerszegi halálo­zásokat levonva, a termé­szetes szaporulat 41. Az 1932. évi halálozások száma 348. Házasságot kötött 1933-ban 77 pár; ezek között vegyes vallásu volt 6, akik kÖ2ü! 2 reverszálist adott a róm. kát. vallás javára. 1932-ben 74 volt a házasságkö­tések száma. Még ma megalakul az új oláh kormány. Bukarest, január 4. Mivel a kormányon levő liberális párt többsége nem helyeselte Angelescu miniszterelnöki megbízatását, An­gelescu lemondott és a király az ifjú liberálisok vezérét, Tatarescu György minisztert nevezte ki mi­niszterelnökké. Az új miniszter- elnök haladéktalanul megkezdte tárgyalásait kormányának meg­alakítása céljából. A tanácskozá­sokat éjfélkor megszakította és ma reggel folytatta. Hir sze­rint a kormány még ma megala­kul. Valószinü, hogy Titulescu, aki Géniből útban van hazafelé, > vállalja a külügyi tárcái. Belügy­miniszter előreláthatóan Inculez, hadügyminiszter Puka tábornok, hadfelszerelési miniszter Angelescu, erdélyi miniszter Pap Valér lesz. Bukarest, január 4. Dúca hagya­tékában megtalálták Cantacuzino herceg levelét, amelyben a herceg kijelenti, hogy hajlandó elárulni a vasgárda terveit, ha Dúca meg- választtatja képviselőnek és bizto­sítja számára a parlament alelnöki tisztét. Dúca a levélre nem vá­laszolt. Cantacuzino a vasgárda egyik vezére, aki jelenleg latar- tóztatásban van. Mussolini a nagyhatalmak állandó bizottságát kívánja a Népszövetség mellé. Páris, január 4. Megerősítik azt a hirt, hogy a római tanács­kozások során Mussolini konkrét javaslatokat terjesztett Simons angol külügyminiszter elé a le­szerelés és a népszövetségi alap­okmány módosítása ügyében. Mussolininak az a javaslata a népszövetségi kérdésben, hogy a négy hatalom megbízottai állandó bizottságot képezzenek, amely a közgyűlések előtt összeül tanács­kozásra. Az egyes kérdések meg­vitatásába esetenként bele lehetne vonni az érdekelt állam megbí­zottját. Az áilandó bizottság ja­vaslatait ajánlás formájában ter­jesztené a népszövetségi gyűlés elé. London, január 4. Mussolini és Simons tanácskozásáról azt jelen­jelentik, hogy a két államférfi be­hatóan megvizsgálta a leszerelés kérdését, de határozatot még nem hoztak. A Népszövetség újjászer­vezése ügyében sem alakult még ki a végleges álláspont. A Reuter iroda jelentése szerint a fegyver­kezések ügyében az angol és olasz álláspont közeláil egymás­hoz. A római tanácskozások során hangoztatták, hogy nem arrói van szó, hogy Németországnak enge­délyezik e a 300 ezer főnyi had­sereget, hanem arról, hogy ki kell küszöbölni a békeszerződések igazságtalanságait. Egyetértenek az angol és olasz államférfiak abban, hogy a Négszövetséget hatásosabb szervezetté kell kifej­leszteni. Rövid táviratok. Az egyetemi kérdésben Hó­man kultuszminiszternél ma fon­tos tanácskozás kezdődött, ame­lyen az egyetemek vezetői és az ifjúsági egyesületek tanárelnökei vettek részt. — Stahremberg herceg osztrák Heimwehr vezér állítólag német fogságba került. Mikor repülőgépen Londonból hazautazott, a nemzeti szociálista gépvezető német területen leszál­lóit vele és ott elfogták. — Andorra köztársaság hadsereget szervezett, amelynek élén 3 tiszt áll. A katonák gombjukon ezt a felírást viselik : „Támadj meg, ha mersz“. Feltalálták az adó­kivető gépet. A községi jegyzőknek mindig legfáradtságosabb munkáját ké­pezte az adókivetési és százalék- számítási tételek megállapítása, illetve kiszámítása. Sokszor éjjel nappal dolgoztak a jegyzők, hogy ezeket a kivetéseket meg­állapíthassák. Most két sopron- megyei tisztviselő olyan elmés gépet talált fel, melynek segítsé­gével a hosszas számítások pil­lanatok alatt végezhetők. A hasznos gépet, az ugyneve- vett „Rábaköz“ nevű adó- és százalékkivető gépet Povázsay László szárföldi jegyző és vitéz Szalay Gyula községi irodatiszt találta fel, kik már szabadalomra is bejelentették. Tudomást szer­zett a gépről az alispán és a vármegyei számvevőség főnöke, kik azt nélkülözhetetlennek talál­ták. A kapuvári járás jegyző! már is 1—2 darabot megrendel­tek és a szomszéd megyékből is sokan érdeklődnek. Az elmés gép, mely minden adót, kamatot szoroz és oszt, 14x38 centiméter nagyságú, fém­lappal ellátott, sárgaréz gombbal egyszerűen kezelhető fadoboz.

Next

/
Thumbnails
Contents