Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-01-19 / 14. szám
fti-aa 10 fillér sÖS?4, Január* 19. Péntek. goBjaas^felelős szerkesztő: Herboly Ferenc» L-crKesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. . ..Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a koraidélutáni órákban.^ Előfizetési! árak : egy hónapra 2 pengő, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A fővárosi törvény reformja abban a formában, amilyenben azt a kormány tervezi, mindenkinek te1,síheiik, csak épen magának a fővárosnak nem. A kormány — mint hirdeti, — megakarja szabadítani a fővárost a párturalomtól, „igazi“ autonómiát kíván adni a fővárosnak ezzel a reformmal, amely — egyelőre — két esztendeig nélkülözné az önkormányzatot, mert ez alatt az idő alatt kormánybiztos gyakorolná az összes autonom szervek jogait. A kormány lapjai természetesen elragadtatással írnak a tervbevett reformok felől és beharangozzák az egész országot azzal, mennyire örül a főváros apraja-nagyja ennek az újításnak. Hivatalokban, szalonokban, kereskedésekben, gyárakban, mühe lyekben, kávéházakban, piacon, nyomortanyákon másról sem beszélnek az emberek, mint arról, hogy Budapest népe csak akkor lehet boldog, ha ezeket a reformokat megcsinálják. A nagy újongással szemben pedig a valóság az, hogy Budapest népét egyszerűen megrémítették a kormánynak eme boldogító tervei. Ellenzék, kormánypárt egy táborba tömörül, egyé oivad ezekkel a reformokkal szemben megindítandó harcban, aminek pro- vokálása a legnagyobb hiba volt a kormány részéről. Budapest nem érdemelte meg a2t a boldo- gitást, amit a kormány neki szánt és amit minden áron bele is akar tömni. Már a nyugdíjtörvény tárgyalásakor tapasztalhatta a miniszterelnök, hogy pártját nem lehet minden futamra megnyer- gelni, hiszen a szavazásnál még a százat sem érte el a kormány- párti képviselők száma. Pedig ott nem csak szavazni, hanem tüntetni, áilást foglalni, bizalmat kifejezni kellett a kormány iránt! Vájjon akkor, amikor a kormány- párti lapok megállapításával ellentétben az egész főváros ellenzi a tervezett reformokat, amikor kormánypárt és ellenzék Bethlen Istvánhoz fordul közbenjárásért és Bethlen erre ígéretet is tesz : ragaszkodik-e Gömbös Gyula továbbra is tervéhez? Avagy revideálja- e^álláspontját, mint ahogyan revideálta például a hitle- rizmussal szemben ? Azt mondja a miniszterelnök, hogy a párt- uralomtól kívánja megszabadítani a fővárost. Helyes. De az nem párturalom, ha a kormánypárt uralkodik ? Úgy látszik, hogy a miniszterelnök szerint csak az pártoskodik, aki nem a kormány szekerét tolja. Aki pedig a kormánypárt mellett tüzzel-vassal harcol, aki éjjel-nappal egységespártot szervez, az nem pártoskodik ! Lehetséges, hogy a miniszterelnök új szótárakat is gyárttat, csakhogy amig azok elkészülnek, addig igen szépei elkészülhet a kormány is, meg a rendszere is. Az olyan injekciók, mint a nyugdijtörvényjavaslat tár- tagyalásánál volt a névaláírás, nem válnak be mindig. A fővárosi törvényjavaslat tárgyalása alkalmával minden bizonnyal szükség lesz ilyesmire, de, hogy lesz-e annak sikere, nagyon kétséges. De talán nem is kerül sor erre, meri föltételezzük, hogy, ha a miniszterelnök nem lapjai utján, hanem közvetlen tapasztalatai alapján szerez tudomást a főváros igazi hangulatáról, — gaval lérosan visszavonja a javaslatot. Ellenkező esetben annak reá nézve igen kellemetlen következményei lehetnek. Nem tartjuk érdektelennek idézni Wolff Károly országgyűlési képviselőnek az üggyel kapcsolatosan teli nyilatkozatának eme szakaszát : „Figyelmeztetem előre a vármegyéket és mindazokat, akik az ősi alkotmány hívei, hogy Budapest után ők következnek. Ha Budapestnek, a legelőkelőbb municipiumnak az autonómiáját lefejezik, akkor ez olyan hadjárat kezdete, amely a diktatúrát magával a parlamenttel akarja előkészíteni.“ — Ebkői a nyilatkozatból kitűnik az, hogy a fővárosi javaslat ellen nemcsak a fővárosnak, hanem a vidéknek, az egész országnak teljes erővel küzdeni kell. A fővárosi reformok nem csak magát a fővárost, de az egész országot közvetlen közelről érdeklik. A hafármenti birtokosok és a zalai események a képviselőház előtt. Budapest, január 18. A képviselőház tegnapi ülésén elfogadta a nyugdijjavaslatot a felsőház által módosított formájában. A napirendi viia alkalmával felszólalt Festetics Sándor gróf és Meskó Zoltán, akiknek beszédét viharos közbekiáltások fogadták. Különösen a szociáldemokratákkal tűztek össze a nemzeti szocialista képviselők. A szünetben Meskó és Reisinger Ferenc szociáldemokrata között tetííegességre is került sor a folyosón. Az interpellációk során Kőródi Katona János szóvátette, hogy a jugoszláv kormány mindenképen megnehezíteni igyekszik a határ- menti kettős birtokosok helyzetét. Nem engedj, hogy terményeiket magyar területre szállítsák és súlyos adókat vdí ki rájuk. Követelte, hogy a kormány lépjen közbe, s ha nem kap orvoslást, hívja vissza belgrádi követét és forduljon a Népszövetséghez. Kánya Kálmán külügyminiszter válaszában megerősítette az interpelláló adatait. Kijelentette, hogy a kettős birtokosok helyzete válságosra fordult. A kormány elleniníézkedésképen megtagadta a magyar-jugoszláv fürdőegyezmény meghosszabbítását és a jugoszláv optánsok határátlépési engedélyét. A jugoszláv kormány merev magatartásával a határbirtokosokat földjük eladására akarja kényszeríteni. A kormány ismét lépéseket tesz és ha azok nem vezetnek eredményre, akkor a Népszövetséghez fordul. Fábián Béla a nyilaskereszles mozgalom ügyében interpellált. Szóvátette, hogy Zalaegerszegen és Zalalövőn szilveszterkor büz- bombákat dobáltak, majd aggályát fejezte ki, hogy a szélsőséges propaganda zavarokra vezet. Keresztes belügyminiszter válaszában kijelentette, hogy ha, kilengések történnek, a megtorlás soha sem marad el. A politikai szervezkedés szabadságát nem akarja korlátozni, de, ha valamely párt gyűléseivel kapcsolatban törvényellenesség történnék, kénytelen lesz bizonyos korlátozásokat életbeléptetni. Hangsúlyozta, hogy az ország társadalmi rendje sehol sincs veszélyeztetve. A gazdasági válság miatt megcsappant a pecek száma. A zalai bíróságok kimutatása. A zalaegerszegi törvényszéken elkészüt a muliévi ügyforgalomról szóló kimutatás, amely ismét csak a gazdasági helyzet romlására mutat. Általában megcsappant az ügyek száma, még pedig a pénztelenség miatt: egyrészt a gazdasági élet ellanyhulása miatt kevesebb vitás ügy adódik, másrészt a sok költség miatt mindenki igyekszik kerülni a pereket. Emelkedés jóformán csak a jövedéki ügyeknél és a polgári felebbvitt pereknél van a törvényszéken. Az elsőnek oka gazdasági: Az állam törekszik bevételeinek jobb kimunkálására, s ennek során sok jövedéki kihágás derül ki. Á felebbvitt ügyek azért emelkedtek, meri legutóbb felemelték a járásbirósági ügyek értékhatárát, s igy több per került a második fórum elé. Érdekes, hogy a házassági perek száma a múlt évben ugyanannyi volt, mint 1932-ben, vagyis egyaránt 61. A törvényszéken a váltófizetési meghagyások száma az előző évben 24, a múlt évben 2i volt, a váltópereké 6, illetőleg 5. Vagyonjogi pert beadtak 69-et, azelőtt 110-et. Felebbvitt polgári per volt az előző évben 378, a múlt évben 426, perenkivüli ügy (telekkönyvi, végrehajtási, stb.) az előző évben 210, a múlt évben 226. Csődöt kértek 1932-ben 8, a múlt évben 4 esetben, kényszeregyezséget az előző évben 16, a múlt évben 13 esetben. (Az idén ismét erősen emelkedik a kényszeregyezségek száma, eddig már öt esetben kérlek.) Büntető ügyek száma : vizsgálati ügy 51 (azelőtt 60), elsőfokú bünügy 391 (azelőtt 459), felebbvitt bünügy 202 (242), fiatalkorú bünügy 198 (222), jövedéki kihágás 607 (583), Ítélet polgári ügyben 392, büntető ügyben 358. A járásbíróságok ügyforgalma a következőkép alakult (A zárójelben az előző évi forgalom) : A sümegi járásbíróságnál volt 226 (251) vagyonjogi per, 36 (59) váltófizetési meghagyás, 1017 (1001) fizetési meghagyás, 283 (428) végrehajtási ügy, 5351 (5002) telekkönyvi ügy, 328 (423) bünügy. Feljelentett egyének száma 457 (634). A tapolcai járásbíróságnál volt 366 (409) vagyonjogi per, 122 (246) válíófizetési meghagyás, 1616 (2201) fizetési meghagyás, 526 (694) végrehajtási ügy, 10.587 (10.703) telekkönyvi ügy, 800 (794) bünügy. A feljelentett személyek száma 987 (964). A zalaegerszegi járásbíróságnál volt 9 i 1 (964) vagyonjogi ügy, 239 (248) válíófizetési meghagyás, 3825 (4339) fizetési meghagyás, 1567 (2396) végrehajtási ügy, 19.247 (20.100) telekkönyvi ügy, 1658 (1665) bünügy. A feljelentések száma 2137 (2265). A zalaszentgróti járásbíróságnál volt 226 (282) vagyonjogi ügy, 67 (69) váltófizetési meghagyás, 795 (1.104) fizetési meghagyás, 316 (449) végrehajtási ügy, 5772 (4880) telekkönyvi ügy, 248 (462) bünügy. Feljelentett személyek száma 727 (769). A telekkönyvi ügyek száma a védetté nyilvánítások miatt emelkedett, s ehez a zalaegerszegi járásbíróságnál még hozzájárult a beíétszerkesztés. A népssavazás idejére meg akarják szállni a Saar-vidéket. Páris, jan. 18. A Saar-vidéki kormánybiztosság elnöke a népszavazás idejére kérni akarja a Saar-viaék katonai megszállását, ahogy az annak idején Felsősziléziával is történt.
