Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-01-13 / 9. szám

X fiit 9, szám. Äff*«» SO fii lér ^4. Január 13. Szombat. mzaaamm fta w* 7 XV • , 4„\ó plébános «'■■“•• Főtisxtelendö G°sztony’ ..... acsány 54 S zerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128 Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenib^hétkőznap.'a kora délutáni órákban, IMH—I Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengf, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Az ifjúság megsegítésének szükségességét mindenki elismeri, mindenki sür- geti, de nincs senki, aki ezen iulmenne és tényleg segítene is. Tízezrekre rúg azoknak az ifjak­nak a száma, akik megszerezték maguknak a különféle életpályák hoz szükséges ismereteket és ügyességeket s ha közülük eset­leg százst-kétszázat elhelyeznek, ez épenségge! nem mondható megsegítésnek. Néhány ifjú kap valamit, de az a néhány még nem — az ifjúság. Az állam és más közüíetek anyagiak hijján nem képesek az ifjúságnak eilá tásáí biztosítani, most tehát is­mételten megkeresik a különféle nagyobb ipari, kereskedelmi válla­latokat, gazdaságokat, — melyek épen a kormányok tanácsára eszközöiiek leépítést, létszámcsök­kentést, — hogy adjanak munkát, kenyeret az ifjúságnak. Éhez a segítő akcióhoz nagy reményeket természetesen nem fűzhetünk. Ugyan hány olyan vállalat van az országban, mely uj munkaerő­ket tud beállítani ? ! Igaz, 50—60 ifjú talán kap ezen a réven fog­lalkozást, — néhány hónapra, de a sok ezreket számoló tömeg továbbra is megmarad. Ez tehát nem megoldás. Ahoz pedig, ami igazán megoldás lenne, nem mernek nyúlni, holott úgy egy­szerre lehetne szó ezeknek az elhelyezéséről és nem kellene a kormányférfiaknak lehetetlennél lehetetlenebb terveken törni a fe- jüket. így nem kellett volna ha­jánál fogva eiöráneigálni az olyan középiskolai reformot sem, «mi­lyent most akar megcsinálni Hó- mann Bálint kultuszminiszter. Ez a reform ugyanis azt a célt szol­gálja, hogy minél kevesebb ifjú mehessen a középiskolák felsőbb osztályaiba és az érettségizettek- közül minél kevesebb juthasson az egyetemre. Mintha bizony középiskolai, vagy egyetemi kép­zettség hiján kevesebb ifjú kérne enni, kevesebb ifjúnak lenne joga az élethez! A ki válogatási mód --* szer egyébként, amint azt a-mi niszter tervezi, szintén elhibázott lenne. Az élet ugyanis sok eset­ben rácáfol az iskolára. Nem ritka eset például az, hogy egy- egy diák a felsőbb osztályokban jobb előmenetelt tanúsít, mint az alsókban, vagy, hogy a középis­kolát középszerű eredménnyel végzeit egyén az egyetemen nagy­szerű eredményeket ér el s az életben kimagaslik a társai közül. Ha egyetemre csak az mehet, aki az érettségi vizsgán a leg­több pontegységnek legalább há­romötödét eléri, akkor nagyon elnéptelenednek egyetemeink, mert hiszen nem minden ifjú megy az egyetemre, aki igy vé­gez. És lenézik majd azokat a főiskolákat, amelyeknek hallga­tói lehelnek a gyengébb érettsé­givel rendelkezők is. Végtelenül csodálkozunk, hogy Hómann mi niszler, a pedagógus, aki ismeri jói a fiatalságot, a gyermeket, a gyermeki leiket, a fejlődésnek kü lönféie lehetőségeit, mozzanatait, — csak azért, mert a kormány nem tud segíteni a? ifjúságon, ilyenformán próbálkozik egy ha­talmas problémát megoldani. Pe­dig ő is látott má sok tudóst (nem csak diplomást), akiket kár leff vo!na akár a negyedik osz­tályban, akár az érettségin kapott pontozással megállítani utjokban. Sok nagynevű emberünk kapott „egyszerűen érett“ minősítést, sok tudósunk kapott egy-egy szekundát, sőt ismételt is ősz tályt. Azután meg: ha valaki „amolyan másodosztályú“ érett ségií kap, amivel csak „más“ főiskolái«, vagy a minősítési tör­vényben meghatározott tisztvise­lői pályára léphet, — évek múlva bizonyos tanulmányokba méiyed- ve egyetemi képzettséget kivan elárm, nem mehet, mert a pon tozása nem engedi 1 Valaki ki­tünően érti a fizikát, matemati­kát, de a nyelvekben gyenge s nem kapja meg a pontegységek háromötödét, nem képezheti ki magát fizikusnak, matematikusnak és viszont. — Ez a íeform, ha meglesz, senkinek az érdekét nem szolgálja, legkevésbé az — ifjúságét. Egész éjjel folytak a tüntetések Parisban a Stavisky-botrány miatt. Páris, január 12. A kamara tegnap1 ülésén élénk vi a folyt a Siavisky botrányról. A jobboldali ellenzék élesen támadia a kor­mányt. Chautemps miniszterelnök is felszólalt, aki hangoztatta, hogy a kormánynak nincs titkolni va­lója. A vizsgálatot egyáltalán nem gátolják, sőt teljesen szabadkezet engednek a hatóságoknak, bárki­ről is van szó a botrányban. A miniszterelnök határozott kijelen­tése jó hatást keltett úgy, hogy ma délután a kamara elöreláíha tóan bizalmai szavaz a kormány­nak. Az ülés ideje alatt az Action Francaise és más szervezetek tagjai heves tüntetéseket rendez­tek a parlament körül, de a par­lamentbe nem tudtak bejutni, mert a rend fentartására 1200 rendőrt vezényeltek ki. Este 10 órakor a rendőrség ideiglenesen megtisztította a parlament kör­nyékét. Éjfélkor a tüntetések ki- ujultak'és egészen hajnalig tartottak. A zavargás különösen a köruta­kon volt heves. A tüntetők több­ször összeütköztek a rendőrséggel, s több sebesülés történt. A tün­tetők a rendőröket fadarabokkal, székekkel dobálták. A körúti káváházak csatatérhez hasonlítot­tak a tüntetés után, mert minden berendezésüket összetörték. A rendőrség 700 embert letartóz­tatott. Kisebb tüntetések voltak vidé­ken is. A nagykanizsai villanykoncesz- szié ügye. Nagykanizsa város képviselő­testülete közgyűlési tartott, ame­lyen a villanykoncesszióval kap­csolatos kérdésekkel foglalkozott. A belügyminiszter, mint ismere­tes, a Drávavölgyinek ítélte oda a koncessziót, de a döntést még nem foglalták Írásba, tekintette! azokra a tárgyalásokra, melyek a két vállalat és a város között folynak. A tárgyalázok alkalmával a Transdanubia azt ajánlotta, hogy a Drávavőlgyi vegye bérbe tele­pét 15 esztendőre. Hét évre évi 37’500 pengő bérért mint üzem- centrálét, 8 évre évi 20 ezer pengő bérért mint tartaléktelepet. Ezenkívül kívánta, hogy a Drá- vavölgyi a Transdanubia-ma- lomnak 10 filléres önköltségi áron adja az áramot. A Transda­nubia ajánlatávál szemben a Drá- vavölgyi csak arra „ .mutatkozott hajlandónak, hogy 12 évre veszi bérbe a Transdanubia telepét, még pedig 7 éven át 35 ezer pengőért, öt évre pedig évi 20 ezer pengőért. Az áramot pedig a malomnak 12 filléres egység­áron hajlandó adni. Krátky István dr. polgármester azt az indítványt tette, hogy a 12 és 10 filléres áramár közti küíönbözetet viselje a város. Ez körülbelül 8 ezer pengőt tenne ki. Hangsúlyozta a közgyűlésen a polgármester, hogy ezt az áldo­zatot a városnak meg kell hoznia a malom fenmaradása érdekében, mert 60 család (300 ember) ke­nyeréről van szó. Annál is fon­tosabb ez az áldozat, mert a két vállalat ajánlata között levő kü­lönbségek egyéb vonatkozásokban áthidalhatók, ha a város vállalja a 8 ezer pengőt. A kérdéshez többen szóltak hozzá és hangsúlyozták, hogy a malmot meg kell tartani. A pol­gármester ezután közölte, hogy szombatig remélhetően létrejön a megegyezés. A közgyűlés a pol­gármester indítványát elfogadta. Kun» P. András meghalt. Kunszentmárton, január 12. Kuna P. András országgyűlési képviselő, aki 7 cikluson keresz­tül volt a kerület képviselője, meghalt. Kuna P. András decem­ber első felében meghűlt, s be­tegsége január elején tüdőgyula- dásba ment át. Ma hajnalban sziv- gyengeség lépett fel és ennek kö­vetkeztében meghalt. Kuna P. András 1886-ban született Kunszentmáríonban. Hat elemiiskolát végzett. Tevékeny részt vett a község katolikus mozgalmaiban, s beszédeket mondott a Katolikus Népszövet­ség budapesti gyűlésein is. Eleinte a néppárt tagja volt, majd az országos földmüvespárí alakításában vett részt. A kom­mun alatt menekülnie kellett. A forradalmak után isméi megvá. lasztották képviselőnek és halá­láig az egységespártnak volt kis­gazda- tagja. Nagy számba ti jelentkeznek a kiállítók az országos mező- gazdasági kiállításra. A múlt évi mezőgazdasági ki­állításnak a rossz viszonyok el­lenére elért nagy sikere alapján a magyar gazdák bíznak abban, hog az idei kiállítás is teljes mértében be fogja váltani vára­kozásaikat és ezért, bár a tenyész- álíatcsoport jelentkezési határideje még csak január 15-én jár le, tömegesen jelentkeznek máris a kiállításra való részvételre úgy, hogy a megszabott kereteknek gazdag anyaggal való kitöltése már most biztosítottnak tekinthető. A kiállítás és vásár időpontját a rendezőbizoííság a tenyésztők egyhangú óhajának megfelelően az eddigi bevált időpontban* március 22 és 26. között állapí­totta meg, mert tapasztalás sze­rint a korai tenyészállatvásárok sikerültek mindig a legjobban. Ez évben is megrendezik a tenyészáliatkiáliiíás kiegészítése­ként a díjazott lovak és szarvas- marhák elővezetését, valamint a nagysikerű loyasmérkőzéseket, kü­lönböző látványos lovasmutat­ványok bemutatását és fogatok előhajtását. A hizottállat- kiállítást, amely mull évben — első alka­lommal — nagy érdeklődést kel­tett, az idén szélesebb keretekben kívánják megrendezni. A kiállítás bejelentési határide­jét a rendezőbizottság (Cime: Budapest, IX., Köztelek u. 8., telefon : 886—85, 866—01 és 866—05) a tenyészállatoknál ja­nuár 15-ében, a többi csoportok­nál pedig február 1—6-ban álla­pította meg.

Next

/
Thumbnails
Contents