Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-03-30 / 73. szám

2 Zaiamegyei Újság 1934 március 30. lizáliabb földrészen. Beláthatná már Európa, hogy meggondolat­lanságában másfél évtizeddel eze­lőtt éretlen gyerekek kezébe adott kést. És erre a belátásra aligha­nem a lengyelek bátor föllépése birja majd a Nyugatot. Elpattant az a vékonyka húr, amelyen az európai koncertben a cseh-len- gyel barátság nótáját játszották — néha. Most azután a csehek nagy igyekezettel iparkodnak össze­kötni az elszakadt húrt, ami egyéb­ként nagyon sürgős a franciák­nak is, akik a nagy művelet vég­rehajtására elküldik külügymi- niszteröket a lengyelekhez és esetiekhez. Hát, ami azt illeti, a húrt össze lehet kötni, de azt már senki sem hiheti, ho_y az a húr a nagy csombékkal terhelten tiszta hangot is adjon. A csehek felfuvalkodottságukban itt aiapo san elhibázták a dolgot. Egyet­len nép sem mer olyan fönhé- jazóan viselkedni, mint a cseh, egyetlen nép sem meri magát az elsőnél is elsőbbnek tartani, mint a cseh. Ez a zsebrákfajzat azt hiszi, hogy ő kiválasztott népe az Istennek, neki tehát minden szabad, ő körülötte forog az egész világ. Az utolsó másfél évtized alatt megismerhettük elég­gé a természetrajzukat. Azt gon­dolták, hogy, ha a védtelen tó­tokkal és még védtelenebb felvi­déki magyarokkal szemben min­den kigondolható kinzóeszközt alkalmazhatnak, ha kivehetik szá­jukból a falatot, megfoszthatják nyelvüktől őket, a hatalmuk alá került csekélyszámu lengyelség­gel ugyanúgy bánhatnak. Elva- kultságukban azt is megcsele- kedíék, hogy bebörtönöztek egy lengyelországi irói, aki pedig épen a cseh-lengyel barátság megszilárdításán dplgozott. De a lengyelekben emberökre találtak a csehek. Most azután futnak a franciákhoz, hogy ezeknek köz­belépésével simíthassák el az „ellentéteket“. Lehetséges, hogy ezalkalommai minden nagyobb veszedelem elkerülhető lesz, vagyis a lengyelek most nem nadrágot- ják el a cseheket, de az kizárt dolog, hogy közöttük valaha is igaz barátság fejlődjék ki A cse­hek azzal, hogy „kikezdték“ a lengyelekkel, teljesen elvesztették a jogcímet arra, hogy a lengyelek barátjai legyenek. Olyan durva kezekkel tépték szét a barátság­nak, a „szláv testvériségnek“ nem is valami erős kötelékeit, hogy azt a lengyelek soha meg nem bocsáthatják nekik. Hiába verik a mellüket bűnbánóan Benesék, hiába utazik a francia külügymi­niszter Warsóba, meg Prágába, — a kirobbanást taián megaka­dályozhatja, vagy a lengyelek még a teivbevett látogatás előtt — úgy látszatra — megbékélnek, de örök ellenségeik maradnak a cseheknek. Most tehát már sike rült ennek az ugorkafára fölka­paszkodott nációnak minden szom­szédját ellenségévé tenni. Ezzel a tettével maga sietteti a revíziót, aminek csak a hallatára is — jól tudjuk — vacog a foga. Igen, sietteti a revíziót, meri nem tűr­heti Európa, hogy egy, négymil­liós nemzet, mely egyébként csak árulásért kapott önállósá­got és nyolc millió idegen nem ­zetiségűt uralma alá, ilyen gyil­Páris, március 29. A parla­mentnek az utcai zavargások ügyében kiküldött bizottsága teg­napi ülésén a szociáldemokraták tiikos fegyverkezésével foglalko­zott. Felolvasták egy gimnáziumi igazgató levelét, amely szerint egy ismeretlen ember fegyvereket árult a diákok között is. A ható­ságoknak sikerült kinyomozni az Pár évvel ezelőtt Zalaegerszeg város vezetőségét is élénken fog­lalkoztatta az Angliába irányuló bacongyártás kérdése. Hetenkint több száz fiatal sertés került volna levágásra a vágóhídon. Olyan sertések, amelyeket nem zsírra, hanem csak húsra hizlalnak és súlyuk nem haladja meg a 80 kilogrammot. A terv azonban du­gába dőlt. Ellenben 1930-ban Pápán megalakult a Dunántúli Hússertés Kiviteli rí., mely altru­ista alapon álló tiszta gazdaala­kulás, A részvénytársaság szer­ződéses viszonyba lépett a Poeís et Co. bacongyáros világcéggel, mely Magyarországon megalapí­totta az első komoly bacongyáraT. A részvénytársaság moss tette közzé első üzleti jelentését a le­folyt öt hónapról s ebből meg­tudjuk, hogy 1933 november 1- töl 7800 darab hússertést 510 ezer pengő értékben szállított fel­A balatonkörnyéki sütők Tapol­cán nagygyűlést tartottak Kramer Dezső elnöklete alatt, melyen az IPOK-ot Papp József elnök és Lippay István dr. igazgatóheiyet tes képviselték. A nagygyűlés kö­vetelte a kenyér árának és minő ségének egységes megállapítását, állástfoglalt az idegen községek­be való szállítás ellen. A sütő ipari munka megkezdésnél az eddigi törvényes állapot fentar- tását követelték, azonban a Bala- tonkörnyék speciális helyzetére való tekintettel a nyári szezon alatt megfelelő változásokat kér­ügynököt egy szociáldemokrata személyében. A hatóságok meg­vizsgálják a Párisba érkező autó­kat. Az egyik iiyen autón gép­fegyvert találtak. Á'landóan ellen­őrzik a hatóságok a Francia- országba irányuló fegyverszállí­tásokat, amelynek ügyében a kor­mány széleskörű vizsgálatot ren­delt el. dolgozott állapotban a londoni és a husii piacra. Ez a szám an­nál is inkább említésre méltó, mert ez az egész Ausztriába irá­nyuló sertéskivitelünknek körül­belül egyharmad részének felei meg. A Pápán hetenkint feldol­gozásra kerülő 400 darab sertés bevásárlásával a társaságnak mód­jában áll a belföldi sertésáralaku- lásrá döntő befolyást gyakorolni. A gyár működése révén a hus- sertéstenyésziés lett a magyar gazda legjövedelmezőbb üzletága s ez a kérdés az angliai kivitel­lel egyelőre megoldotinak tekint­hető. A vállalkozás a Külkereske­delmi Hivatal erkölcsi támogatá­sa mellett tisztán magántőkéből létesült és nem élvez semminemű állami anyagi támogatást. Ezt kellett volna valamiképen Zala­egerszegnek megszereznie ! tek. Követelték a bolettabüntetések felfüggesztését és hatósági vé­delmet követeltek az á:rombolók ellen. A sütemények visszacseré- lásének betiltását kérik a jövőben egészségi szempontok miatt. A nagygyűlésen felszólaltak Papp József, az IPOK elnöke, Lauer Miklós (Újpest), Galamb Ferenc (Debrecen), Ruzicska Ede ipar- testületi elnök (Budapest), Moli- toris Gyula (Mezőtúr), Dr. Soor- gevits Béla (Budapest), Szabó Menyhért (Keszthely) Keszler Aladár (Tapolca). A zalaegerszegi lelkigyakorlatok. Vértesi Frigyes dr. teológiai tanár szerdán este tartotta a Kulturhaz egészen megtelt nagy­termében második lelkigyakorla- tos beszédét az értelmiségi pályán működő férfiak számára. Ezúttal a halálról, az örök üdvösségről, az örök kárhozatról, a Megvál­tásban gyökerező bünbocsánatról és ennek eszközéről, a gyónásról szó t. A bűn eredményéi, a halált az emberi lélek berendezéséből kiindulva vizsgálta. Rámutatott, hogy a halál az emberi lélekben mennyire összekapcsolt a fele­déssel. Ezért a halál arra tanít, hogy nem érdemes az Urat meg­bántani földi élvezetek, földi cé­lok kedvéért. A halált követi az ítélet, amely nagy szembesítés Isten és ember között, s ennél a lélek önmaga mondja ki az Ítéle­tet maga felett. Pompásan dön­tötte meg a mennyország és a pokol elten felhozható érveket. Utal arra, hogy a keiíő közül aszerint jut az egyik osztályrészül az embernek, amint az Isten ál­tal egész éleién át nyújtóit ke­gyelmekkel élt. Nem lehet a po­kollal kapcsolatban Isten kegyet­lenségéről beszélni, mert hiszen, ha az ember eldobta magától a bőséges kegyelmeket, akkor ön­magát ítélte pokolra. A mennyor­szág mibenlétét az emberi érte­lemmel is felfoghaióan — aiapos érvek feleml itesével — abban jelölte meg, hogy ez az értelem számára a végtelen teljes meg­ismerése, a végtelen jó, az ab­szolút kielégülés Isten révén. Majd azt fejtegette, hogy a bűn­től való megtisztulás utáni vágy mennyire lényege az emberi ter­mészetnek. A lélek éhes és ezt csak Istennel lehet kielégíteni. Megbocsátás van, ennek útja a gyónás, amelynek isteni eredetét kéíségbevonní nem lehet. Krisz tus, mikor elrendelte, csodálatos mély pszichológiává! járt el. Szólt a gyóntató papról, ennek viszonyáról a hívekhez, a bánat­ról, erősfogadásrói. Végül meg- kapóan fejtette ki, hogy Krisztus emberrélevésének, a megválás­nak milyen fontossága voíi abból a szempontból, hogy az emberi értelem és érzékek számára köny- nyebbé leit a megtisztulás, az Istenhez közeledés útja Este fél 9 órakor a plébánia­templomban Ádám László szalézi igazgató harmadik beszédét mon­dotta az iparosok és kereskedők számára. Szólt a kegyelemről, az Oltáriszentségről, a szent­áldozásról megkapóan, példákkal világítva meg fejtegetéseit. Csütörtökön reggel 8 órakor Vértesi Frigyes dr. a plébánia- templomban mondóit mélyen járó beszédet az Oltáriszentség­ről, arról, hogy Krisztus jelen van az ostyában. Ezt bizonyítja Krisztus kijelentésén kívül az a körülmény is, hogy 1900 eszten­dőn keresztül az Oltáriszentség volt a keresztény élet központja, ez indította a legnagyobb áldo­zatokra a vértanuk, misszionáriu­saira WBsa Óriási választék szövetekben és nyakkendőkben TÓTH szabónál Kossuth Lajos utca 4. Ami nem sikerült Zalaegerszeg­nek, az sikerült Pápának. A balatonkörnyéki sütők nagygyűlése. kos kegyetlenséggel üldözze a nemzetiségeket. A kisántánt má­sik két államában is hasonló kegyetlenségekkel bánnak a „ki­sebbségekkel“, amit egyszer már meg kell unnia, meg kell jjszün- tetnie Európának. Ilyen garáz­dálkodás nem tűrhető a legcivi­Ifjabb adatok a szociáldemo­kraták fegyverkezéséről. Még a diákokat is feifegyverezték.

Next

/
Thumbnails
Contents