Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-03-26 / 70. szám

Zalamegyei Újság 1934 március 27. Zalavármegye állattenyész­tésének vezető szerepe az ez évi tenyészállatkiállitáson. egész kórusnak válasza, melynek refrainje: Vérzik a Krisztus . . . A közönség mozdulatlan. Sehol egy megmozdulás, sehol egy suttogó hang. Minden szem és fül figyelmes arra, ami a színpadon történik. A kórus szinte az egész világot varázsolja elénk, fölötte a megdicsőülés fényében ragyog a Kereszt. Vége a megindító jelenetnek. Megint máé fényben ragyog a Kereszt, hogy maga köré gyűjtse a vegyeskart, melyből most Rákóczi imája csendül föl. Németh József karnagy az ő mesteri dirigálásá­val csiholja ki annak rejtett szép­ségeit. Összezárul a függöny. Az elő­adói emelvényre Horváth Irén prefekta lép, hogy ismert szónoki felkészülségével foglalja össze a Virágvasárnap nagy jelentőségét, rámutasson arra a sok-sok „mo­dern Jeruzsálem“-re, mely nem akarja időben meghallani az Üd­vözítő szavát és hogy megkö­szönje a szereplők fáradozásait s a közönségnek nagy megértéséről, a krisztusi igazság követéséről tanúskodó megjelenését. Ezzel a nagy böjti est be is fejeződött. Mi pedig kötelességszerüen köszönetét mondunk a Leány­kongregációnak nemes elhatáro­zásáért, a szép gondolatért és annak valóraváltásáért. Kitünően választotta meg az alkalmat és a szereplőket. De a legnagyobb elismerés és a legteljesebb dicsé­ret hangján kell megemlékeznünk Turcsányi Sipos Margit tanárnő- ral, aki a hatalmas szavalókórus­nak betanításával és zökkenés nélküli vezetésével csodás mun­kát végzett. Az ő lelkes buzgalmának, fáradtságot nem ismerő tevékenységének, áldoza­tos odaadásának és kiváló hozzá­értésének köszönhető, hogy a szavalókórus bemutatkozásával teljes sikert aratott és ezzel a pá­ratlan; sikerrel biztosította a böjti estnek fenségesen magas nívóját. Bevezető szavait és a szavalókó­rust kisérő, szűnni nem akaró tetszésnyilvánítások tükrözték vissza a hallgatóság megelége­dését. Reméljük, hogy a szavalókórus­nak szereplésében ezután is mi­nél többször gyönyörködhetünk. H. Weinberger Hermann és Fia cég üzletét április 1-től kezdve a vásártér melletti gőzfii- részteiepére helyezi át. Veszünk mindennemű rönköt, tüzifatermelesre erdőt Bérfiirészelés. Nyári tüzelésre kiválóan alkalmas fflrészhulladék kapható. Telefon: 61. Egy szobás lakást keresek augusztus l-re. 174) Címeket a kiadóba kérek. Orvosi továbbképző tanfolyam a pécsi ni. kir. Erzsébet Tu­dományegyetemen. 1934. április hó 7, 14,21, 28 án, május 5, 12,19 és 26 án,szombaton d.u. fé!3- fél 7 óráig. Jelentke­zési határidő április hó 5-ig A tanfolyam célja néhány fon­tosabb betegségi kör áttekintése a gyakorlat szempontjából. Elő­adások : Április. 7. Gyakorlati fel­adatok a szénhydrátanyagcsere zavarában. Április 14. A |choleli thiasis. Április 21. A fertőző be­tegségek néhány fontosabb gya­korlati kérdése. Április 28. A fáj­dalom csillapítása. Május 5. Az extrapulmonalis tuberkulosis né­hány kérdése. Május 12. A lues gyógyításának néhány gyakorlati kérdése. Május 19. A mandula- gyuladás. Május 29 Az allergiás megbetegedések gyakorlati kér­dése. Azok az orvosok, akik a To­vábbképző Tanfolyam nyomtatott programmját valamely oknál fog­va nem kapták meg, forduljanak az orvosi Továbbképzés pécsi helyi bizottsága elnökéhez (Garay utca 3) aki az orvosok eihelye zése és ellátása ügyében is kész­séggel nyújt segítséget. Jelent­kezni ugyanitt lehet. ,VILLÁM* tisztító szappanpor. Legjobb! Legolcsóbb! Versenytárgyalási hirdetmény. A csatári r. kát. Egyházközség Gondnoksága a csatári kántorta- nitói lakás átalakítási munkála­taira versenytárgyalást hirdet, a következő feltételek mellett: 1. Ajánlati űrlapok Ruis János zalabesenyői körjegyző, egyház községi Gondnok Urnái, oldalan­ként 50 filléres árban beszerezhe­tők. Az ajánlat boritéka a követ­kező felírással látandó el: .Aján­lat a csatári kántoríaniíói lakás átalakítási munkálataira“. Ajánla­tok 1934. április 1-én déli 12 óráig Főtisztelendő Káuzli Gyula esperes plébános egyházközségi gondnoksági elnök ur Csatár címre küldendők. 2. Ajánlat az összes építés munkálataira egyben, de az egyes munkálatokra, nevezetesen: a kő- mives, asztalos, lakatos; ács és bádogos munkákra külön külön is adható be. 3. Ajánlatok a csatári r. kát. elemi népiskolában 1934. évi április hó 5-én délután 3 órakor bontatnak fel. 4. A gondnokság fentarlja ma­gának azt a jogot, hogy az árakra való tekintet nélkül szabadon vá­laszthasson s hogy az ajánlatok­ból esetleg részmunkát Ítéljen oda az ajánlattevőknek. 5. Ajánlattevők ajánlataikkal a versenytárgyalás napjától számított 20 napig maradnak kötelezettség­ben. Csatár, 1934. évi március 15. Káuzli Gyula gondnoksági elnök. ■■mmhvhhmml:vhm Szivszorongva várta az egész ; ország, a vezető körök és tenyész­tők az idei tenyészállatvásárt és mezőgazdasági kiállítást, mert a nyomott és lerongyolódott gaz­dasági viszonyok közepette senki se merte hinni azt, ami ténnyé vált, hogy országunk állattenyész­tése minden poklon keresztül megállja helyét, sőt ennél még többet, teljesen hihetetlent fog produkálni, hogy felülmúlja az évtizedek óta lefolyt kiállításokat és nemcsak magát az országot, hanem még fokozottabb mérték­ben a külföldet is bámulatba fogja ejteni. Hogy az idei tenyészállatvásár mit produkált, arról csak az al­kothat magának fogaimat, aki azt látta. Mert nemcsak tömegileg produkált nagyot, hanem még nagyobbat a minőség és a classis térén is. Valljuk be őszintén, nem nazabeszélés, hanem ebben a ve­zető és azt mondhatnám, világra szóló diadalban, vezető szerep­ben Zala megye vezetett a maga áliatieny észtésével. Minden fajt figyelembe véve, ebben a veze­tésben tradíciók, légi patinás, év­százados tenyésztői nevek érvé­nyesültek és mutattak fel olyan eredményt, mely előtt külföldiek is hódolattal emeltek kalapot, de maguk az ország tenyésztői is. Ilyen eredményeket csak szaktu­dással, kitartó munkával, áldozat és tegyük hozzá nem utolsó sor­ban az állatok őszinte ^szereteté- vei lehet csak felmutatni. De talán ne beszéljünk általá­nosságban, álljanak itt mindenki okulására a nevek, a hires nevek a követendő példák és követendő áldozatok is, mert enéikül ered­mény sincs. Mindjárt a legnemesebb állat­fajnál a magyar földön, magyar rögön nőtt lónál egy hires zala­megyei uradalom vezet nem is egy, hanem 6 lóval, az első cso- portdijjal, a már ezeréve lóte­nyésztéssel foglalkozó zalavári bencés apátság. Egy, a közel jövőben megjelenő, a pannon­halmi főapátság zalavári apát­ságának lebuji hires angol fél­vér ménesét tárgyaló tudományos munka, mely hosszú és beható tanulmány folyománya, állapítja meg régi oklevelek nyomán, hogy ezt a ménest már Szt. István király adományozásu, a királyi ménesből származó lo­vak alapították meg és bár a későbbi századok nyomán fonala szakadt e hires ménesnek, az 1860-ban újra életre kelt és azóta elindult hóditó útjára, úgy, hogy a most kiállított és első csoport­dijat nyert 6 ló Ráró, Jambó, Kacér, Nemes, Remény, Csinos, már nem is jönnek haza többet, hanem azok már nyomban az állam tulajdonába mentek. Oly egyöntetű remek állatok, mintha szobrász mintázta volna, elő is vezettette a jugoszláv földmivelési minisztérium kiküldöttje többször is azokat és meg is akarta venni a magyar államtól, mint új tulaj­donostól. Büszke lehet a Rend, de büszke a vármegye is erre a hires ménesre, melynek hírét a külföld is elvitte. Az angol félvé­rek csoportjában a nagydijat ugyancsak Zala vármegye hires tenyészete, gróf Teleki) Tibor pölőskei anyagja vitte el, de ju­tott ugyancsak gróf Teleki Ti- bornénak is e csoportban I. díja. A szarvasmarha csoportban is az első nagy dijat a szimmentháli telivér csoportban zalai uradalom, az ugyancsak patinás nevű herceg Festetics György keszthelyi Sár­kány bikája vilié, amely uralta az egész kiállítási anyagot és ame­lyen a sok ezer látogató, tenyész­tő szeme azonnal megakadt, pe­dig hát nem is állt feltűnő he­lyen, hanem istálója egy szerény helyen húzódott meg. Csodájára jártak a szakértők. Itt is a kiváló tenyésztői szem és érzék juttatta diadalra a tenyészetet. Dijat nyer­tek I-őt még többen e tenyé­szetből. Ugyancsak a sertések csoport­jában is vezető szerepet visz a herceg Festetics György tenyé­szete, de nagy előretörést muta­tott és igy a Dunántúlon vezető szerephez jutott a Premontrei Rend türjei prépostságának york tenyészete, mely ma a legelső- rendübb törzskönyvezett tenyé­szetek közé tartozik, mely úgy belföldön, mint külföldön ismert sonkasüldőiről. Azt mondhatnánk, e téren úgyszólván az első, kár, hogy az ugyanolyan értékű ben­cés (zalavári) tenyészet is nem áilitott ki, igy a pálmát ez évben két zalai tenyészet vitte volna el. A juhászat terén a tradíciók érvényesültek és itt is az ország legelső husmerinó tenyészete, a keszthelyi kir. gazd. akadémia juhászata vitte el ismét úgy, mint a múltban az első dijat, állomá­nyával annyira kivált, hogy min- mindenki ezt a kollekciót cso­dálta, sőt az akadémia jelenlevő igazgatóját és tanárokat kérlelték, hogy kosbárányokat adjanak el, mert a tenyészkosok már' első nap elfogytak az utolsó szálig. Minden fajnál a rendkívüli te­nyészeti tudás, szeretet, odaadó munka eredményezte ezt a vár­megye állattenyésztését annyira fellendítő és hírnevessé tevő ered­ményt. Ne csüggedjünk, dolgoz­zunk tovább e téren teljes oda­adással, mert érdemes dolgozni és erkölcsi kötelességünk a régi dicsőséget, hírnevet öregbíteni, ezek a tények visznek majd nagy Magyarország feltámadásához. Dr. K—c. Vizvezef ékszerelés, minden rendszerű ■x i vatty u k éstdz o I tó# e o s ken dö k szakszerű szerelése és javitása, minden­nemű lakatos munkák. Széoheny iné I, Nagykanizsa Fő-ut 3. (87

Next

/
Thumbnails
Contents