Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-03-24 / 67. szám
X#ir ávtetyam 67. szám. Ára 10 fillér «634. március 24. Szombat. 54 UsxW P'ébán°S útnak Zalacsánv SYEI ÚJSÁG Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. asseaESBSsssi Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed« évre 6 pengő. — Hirdetések dijszabás szerin Már a 10 évasek is?... A 14 évesek után már a 10 évesek is megjelentek a bűnözés utján. Egyik zalai községben a tanító megbüntetett két elemi iskolást, akik most töltik majd csak be tizedik életévüket. A két vásott gyerek a büntetés nyomán támadt haragjukban bosszúra határozták el magukat. A tanitó úr erős ember, rajta nem állhatták bosszút. Gondoltak egyet. Kimentek a temetőbe, ott egy keresztvassal neki támadtak egy, a múlt nyáron emelt síremléknek, mert annyit tudtak, hogy annak kezében nincs se vessző, se bot s nem üthet vissza. A síremlék sarkait leverték, a kripta sarkaival is hasonlókép cselekedtek. Szóval a siremíéket megrongálták s azon tetemes kárt okoztak ! Az ismeretlen tettesek ellen lefolytatott csendőri nyomozás a tetteseket két 10 éves iskolás gyermek személyében megállapította s a járási főszolgabirónak bejelentette. Iskolás gyermekek máskor és máshol is követnek el fegyelmi vétségnek minősülő kisebb-nagyobb csinytevéseket, amiket a tanitó ur pálcája el is szokott intézni azonnal, melegében. De ennek a két 10 éves gyereknek cselekedete már kiemelkedik a közönséges iskolai rakoncátlan- ság, vagy csinytevés sorából s mint kegyeletsértő és idegen vagyon megrongálásának bűnténye esik elbírálás alá, habár a 10 éves serdületlen kor miatt a be- számithatóság nem is esik ellenük a mérleg lapjára ! Mégis már egy 10 évesnek annyit tudnia kell, hogy az idegen vagyont megrongálni nem szabad! Ha mégis megtették ezt, valahol hiba van. Még pedig abban, hogy a családi élet nem szentély már többé, hogy a családi élet a mai kor káros és veszélyes eszméitől megfertőzött s a családi nevelés is ennek a fertőző szellemnek hatása alatt ól), ami azután a templom és az iskola munkáját is megnehezíti! Ha már 10 évesek „haragjukban“ ilyenre vetemednek, kell, hogy gondolkodóba ejtsenek, — mert a szellem, mely már falun is ilyen kis lápvirágokat termel ki, veszedelme magának a társadalomnak is ! A kommünből íit maradt szellem vadvirágai ezek. Ami arra vall, ami bent a családon belül történik ! A gyermek, a 10 éves is már figyel minden szóra, s amit a felnőttektől hall, megjegyzi magának s alkalom adtán a hallottak szerint cselekszik is ! Trágár, erkölcsöt, szemérmet sértő beszédeket, káromló, duhaj kitöréseket gyakran van alkalma hallani a gyermeknek igen sok családban. Mindezek a gyermekietekbe ivódnak, amikről a nevelők s a lelkek gondviselői sokat mondhatnának. Á segítség módja ? A keresztény munkás családok szociálisabb gondozása lenne. Ha az állam és társadalom megértéssel karolná fel a családok gondozását. Sajnos, idáig még nem érkeztünk el. Mintha szegénység, gazdasági nyomor, lelki elme- rültség nem is lenne, ma is csak nagyméretű elgondolások megvalósítása foglalkoztatja az államot, közüleíeket és társadalmat. Sehol az országban nem sínylődnek nagyobb, elképesztőbb nyomorban egyesek és családok, mint a főváros munkásnegyedeiben és a környékbeli falvakban, amiket csak mint a főváros va- donát szokás emlegetni. Mégis ahelyett, hogy az ott tapasztalt nyomor megszüntetésére, vagy csak enyhítésére is gondolnának az illetők, arról tanácskoznak és vitatkoznak, milyen méretű legyen a Nemzeti Stadion és melyik városrészben építsék azt fel éj ki Bécs, március 23. Stahremberg herceg, a Heimwehr vezére feltűnést keltő beszédet mondott. Kijelentette, hogy a Habsburgok visszatérését Ausztria becsületbeli kötelességének tartja, amit be kell váltani. Rámutatott, hogy a monarchia hive, de a restauráció A Magyar Statisztikai Szemle legutóbbi száma érdekes adatokat közöl a magyar főiskolai hallgatók helyzetéről. Az egyik cikkben Asztalos József dr. megállapítja, hogy a főiskolai hallgatók száma az 1930. évtől kezdve lassan csökken, ami három tényezőre vezethető vissza. Az egyik az a meggondolás, hogy a főiskolai végzettség még nem jelent állást, igy sok érettségizett már nem törekszik a főiskolákra. Ez a meggondolás azonban aránylag még kevéssé hat, annál inkább a gazdasági helyzet, az általános elszegényedés, amely lehetetlenné teszi sok ifjú számára a tanulást. A harmadik ok demográfiai, ugyanis a háború alatti születéscsökkenések hatása most mutatkozik az egyetemeken. Érdekes, hogy más államokhoz viszonyítva a magyar főiskolai hallgatók száma nálunk nem magas, sőt a nemzetközi átlagnál is alacsonyabb (Legtöbb az egyetemi hallgató Ausztriában, legkevesebb Olaszvagy mi, állam vagy főváros viselje e a 24 milliós építési költségeket, mikor közvetlen közelükben, barlangokban, kavernák- bai; laknak az emberek s rongyokkal sem rendelkeznek, mikkel didergő testüket befedhetnék! A szociális gondolkodás ilyen megdöbbentő hiánya kommün és forradalmak után, szinte érthetetlen ! Nem gondolják meg, hogy a nyomor a legnagyobb lázitó a világon és a kommunizmus igazi előőrse! — Hogy azok a 10 éves, síremlék-rombolók is ebből a nyomormocsárból termelődnek ki! ? Gondolja meg állam és társadalom, hogy a 14 évesek bűntettei után már a . 10 évesek is akcióba léptek s haragjuk már is rombolásban tör ki; — hogy mi tör ki belőlük majd ha felnőnek, arra nem is jó gondolni ! Szociális gondoskodás és családi nevelés, mikor jön el a te országod ? Csak addig jönne el, mig majd nem lesz már késő! Mert már a tíz évesek is ! . . . Németh János. idejét még nem látja elérkezettnek. Majd fejtegette, hogy a demokratikus gondolat az új fascista rendszerben abban jut kifejezésre, hogy a kormány tevékenységét utólagos ellenőrzéssel jóváhagyják. országban). Önmagában tehát nem is volna szükséges az egyetemi hallgatók számának csökkenése, csupán az ország, főleg pedig az értelmiség válságos helyzete követeli meg. A magyar egyetemeken legtöbb a jogász, azután a bölcsészek és orvosok következnek. A hallgatók között állandóan nő a fiatalabbak (18—22 évesek) korosztálya. A nőhallgatók száma fokozatos emelkedés uíán legutóbb visszaesett. Vallási tekintetben az a helyzet, hogy az izraelita vallásu hallgatók arányának emelkedésével szemben az összes többi vallásfelekezetnek aránya visszaesett. Az összes hallgatók 587 százaléka róm. kát., 17 6 százaléka református, 7 8 százaléka evangélikus, 13 6 százaléka zsidó. A magyar anyanyelvű hallgatóknak fele vallotta, hogyr tud valamilyen idegen nyelvet. Érdekes, hogy mig a férfiak között 42*9 százalék beszél más nyelven, addig a nők közül 63'6 százalék. A nőhallgatóknál a kedvezőbb eredmény jobb társadalmi és tanulmányi viszonyaiknak tulajdonítható, valamint annak, hogy nagyobb részük épen a nyelvtanítással is foglalkozó bölcsészeti karnak hallgatója. A hallgatók 3’2 százaléka teljes árva, 183 százaléka félárva. A hadiárvák száma növekvőben van az egyetemeken. Szociális viszonylatban érdekes, mert a mai nehéz viszonyokra mutat rá, hogy a több testvérrel biró hallgatók száma évről évre csökken. Jelenleg egyáltalán nincs testvére a hallgatók 17 százalékának, csak egy vagy két testvére van 52’4 százalékának, 3—4 testvére van 20 8 százalékának. Különösen az ujonan felvett hallgatók közé kerülnek egyre nagyobb számmal a kevésbé népes családból származók, jelezve a gazdasági okokon kívül azt a sajnálatos tényt is, hogy az értelmiségi osztály körében fogy a népes családok száma. A hallgatók körében egyre növekszik az alsóbb társadalmi osztályokból felkerülök száma, de nem túl jelentékenyen. A hallgatók szülei 64 százalékban értelmi* ségi pályákon működő emberek. A hallgatók 854 százalékát teljesen a szülők és a rokonok tartják el, 7.2 százaléka részben saját keresményéből él, 7*4 százalék pedig teljesen saját erejére van utalva. A szociális viszonyokkal függ össze, hogy évenként mintegy 500 joghallgató az egyetem látogatása nélkül végzi tanulmányait.- t — —‘rrnm— a—r~—"r~~r —n~n~n~ri_rrr n mnunnr ~ Me gveHék az újdonsült milliomost. Páris, márc. 23. Az állami sorsjátékon az ötmillió frankos főnyereményt egy vidéki zöldségkereskedő nyerte. El akarta titkolni a nevét, de az újságírók kinyomozták. A kereskedő a nyerés után visszament a piacra zöldséget árulni, mintha mi sem történt volna. A városka lakói tudomást szerezve az esetről, körülvették és azt kívánták, hogy szokás szerint vendégelje meg őket. A zöldségkereskedő ekkor is úgy tett, mintha most is szegény ember volna, mire a lakosság megtámadta és alaposan elverte úgy, hogy menekülnie kellett. Nagy tűzvész egy sopeonmegyei fatubsn. Csorna, márc, 23. Az éjszaka nagy tűzvész pusztított Láb községben. Hét község tűzoltósága dolgozott megfesziteit erővel, de igy is leégett 3 ház, 17 pajta, sok takarmány és baromfi. A kár 30 ezer pengő. Stahremberg herceg a Habsburgok visszatérése mellett. Érdekes adatok a magyar főiskolai hallgatókról.
