Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-03-23 / 66. szám
ára 10 fillér XVII. é«r9ol|^n% 66. szám. 1634. március 23. Péntek. j4 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. rrr-----Telefonszóm 128. Fe lelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed« évre 6 pengő. — Hirdetések dijszabós szerin Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Ez a bölcs mondás fönnáll már ezer évnéi is régebb idő óta és még nem volt a világon tanító, vagy tanár, aki tanítványait erre a kö- rü!ményre ne figyelmeztette volna. Az utóbbi időkben a politika is magáévá tette ezt a rnegáliapí ást és a kultúrpolitika irányitói mostanában gyakran mondják, hogy meg keli változtatni az iskolák tanítási anyagát és tanítási mód ját, mert hát: item az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Alig mulsk et esztendő, hogy változás ne esnék a tanítási renden ; egyre bonyolultabb lesz a tanítási rend és a tanítási anyag és mindez csak megnehezíti a tanítóknak és a tanároknak azt a munkáját, hogy az életre neveljék a gondjaikra bízott ifjúságot. Évtizedeken át egyformán egy szabály szerint működtek az iskolák és akármit mondjanak is most róluk a kulturpolilikusok, ezek az iskolák az életre neveltek, akik ott tanultak, az életnek tanultak. Itt van bizonyítéknak, hogy, akik kikerültek az iskola padjaiból, azonnal megtalálták elhelyezkedésüket az éleiben, meg tudlak élni és úgy a társadalmi, mint a közéletben is megtalálták a helyöket. És az élet nem állott meg egy pillanatra sem azért, mert nem az életre nevelt ifjúság lepte el évről-évre új rétegekben az ösz- szes életpályákat, sőt: ez az ifjúság adott fokozatosan nagyobb lendületet az éleinek ; a technikának, irodalomnak, mindennek virágzása ezeknek az iskolából kikerült újabb tömegeknek a dicsérete. De emlékezhetünk arra is, hogy nem volt az életnek nagyobb próbatétele, mint a világháború és fessék visszagondolni arra az időre is, mikor az iskola padjaiból egyenesen a lövészárokba kerültek az ifjak, nehéz körülmények köré, felelősséggel teljes posztokra : mind megállta a helyét, mind bebizonyította, hogy az iskola előkészítette a legkeményebb életre is. Pedig a régi tanterv szerint ta nultak az iskolában . . . Lehet, hogy az élet alakulása megkívánja, hogy bizonyos változások essenek a régi, tanterven és tani tási renden. Ám hajtsák végre ezeket a változtatásokat, de egyszerre essünk (úi rajta s ne minden évben és minden miniszterváltozáskor készüljön új tanterv, meg tanítási rend. És mondják azt, hogy az idők változása, fejlődése teszi szükségessé a változtatásokat. Ne mondják, hogy az edd gi iskolák, tanítók és tanárok nem jól neveltek. Az iskolákban nincs hiba ; az életben van a hiba. Még s az az indokolása az új kőzépisko’ai törvénynek, hogy jobban az életnek akarják nevelni az ifjúságot. A szándék mindenesetre tiszteletreméltó, ha az indokolás nem is teljesen helytálló. A szakoktatást például nem viszik előbbre , . . Elmondottuk mindezeket, hogy egy kis igaz ságot szolgáltassunk az eddigi iskolának, mely bizony derekasan teljesítette kötelességét és ha az életnek kereke nem úgy forgott, hogy az m'ndenkit kielégített Budapest, márc. 22. A Szent István Társulat ma délelőtt tartotta évi közgyűlését, amelyen Serédi hercegprímás mondott megnyitó beszédet. Rámutatott, hogy a különben rohamosan fejlődő tudomány szubjekti értelemben kevésbé alapos tudást jelent. Ennek oka az általános elszegényedés, a rohanó élet, harmadik oka pedig, hogy az iskolai oktatás néha helytelen irányismeretes, hogy Bődy Zoltán alispán a múlt évben verseny- tárgyalást irt ki a Balaton part villamosítására, valamint a zalaegerszegi távvezeték üzembérletbe adására. Kezdetben öt cég is érdeklődött a vállalkozás iránt, végül azonban csak a tröszt adott be ajánlatot. Ezt a kereskedelmi Kozma Ferenc dr. párisi kát. I lelkész, aki pár évvel ezelőtt j Zalaegerszegen volt hitoktató, megjelent a P á r i s b a n tartózkodó Zita királyné és Ottó király elölt, hogy Sixtus bourbon-pármai herceg elhunyta al kalmával kifejezésre juttassa a Párisi Magyar Katolikus Misszió részvétét. Xavier de Bourbon herceg jelentést tett erről a királynénak, aki Kozma dr. hoz lépett és köszönetét mondott a részvétért. Franciául beszélt a királyné, de a végén tiszta magyarsággal mondta a kpszönő szavakat, — amint azt Kozma Ferenc dr. a Vasvármegye cimü szombathelyi laphoz intézett levelében írja. Levelét igy folytatja' Kozma dr.: Kézcsókom u'án a királyné letérdepel s ekkor nagy meglepetésem e a mellettem álló főhercegnő tiszta magyarsággal kezd velem beszélni arról, hogy mily nagy fájdalom volna, annak bizony nem az volt az oka, hogy az iskola — nem az életre neveit. Tartozunk eny- nyivel a régi iskolának, mely a nép széles rétegeit hazafias, vallásos, kötelességteljesítő, munkaszerető értelmes emberekké nevette. És, ha be is köszönt az új rend az iskolákba, nem szabad felejtenünk, mit végzett a régi iskola, amelyet most temetnek... ban halad. egyébként szükséges sportoktatást túlhajtják. A szubjektív értelemben vett tudomány hanyatlása átcsapott a vallás terére is, amit szomorúan keli megállapítania. A vallási tudatlanság sokszor szembetűnő. Ezen, az egyházon, mint tanítóhivatalon kivül segítenie kell az Ar-Mo Caíolicának és a Szent István Társulatnak is. Az embereket meg kell erősíteni a hitben. minisztériumban felülvizsgálták, s most megállapították a verseny- tárgyalás eredménytelenségét. Ezért az alispán rövidesen újabb, korlátozott (szükebbkörü) versenytárgyalást ir ki a villamosítás végrehajtására. Remélhetőleg a második ajánlati felhívás eredményesebb lesz. és veszteszég, ami a királynét érte a nagybátyjuk elhunytéval. Közben megérkezik a király is három főherceg öccsével s olyan tiszta magyarsággal, amilyet nem az iskolai nyelvtan, hanem csakis a gyakorlat ad meg, kitüntetett megszólításával. „Sokat, valóban nagyon sokat vesztettünk Sixtus nagybátyám elhunytával. Ismeri ugy-e az ő különbéke kísérletéi ? Ha sikerült volna, az integer Magyarországot is sikerült volna megmenteni“. „S rengeteg véráldozattól kímélte volna meg úgy a francia, mint a magyar s az összes népeket“, — teszem hozzá. „Úgy van, az egész emberiségre csak áldásos lett volna vállalkozásának sikere. Köszön m, hogy eljött és mondja meg mindazoknak, akiknek a nevében jö.t, hogy köszönöm nekik, hogy részt kívántak venni fájdalmunkból“. Kezet nyújt, mélyen meghajtom magam s kézfogással búcsúznak el tőlem a főhercegek is. Rövid táviratok. Amerikában tovább terjed a sztrájkmozgalom. Kevés remény van a munkaadók és a munkások megegyezésére. Newyorkban a sztrájkoló soffőrök összerombolták a sztrájktörők autóit és az opera előtt estélyi ruhás nőket hurcoltak ki a kocsikból. — A közgazdasági egyetemen és az állatorvosi főiskolán ma ismét sztrájkoltak a diákok, tiltakozásul a műegyetembe való beolvasztás ellen. — A cseh kormány kereskedelmi szerződés megkötésére tett ajánlatot a magyar kormánynak, amely megkezdi a tárgyalásokat. — A kanadai parlamentben Kanadának a Népszövetségből való kilépését javasolták. — Svédországban a lóverseny kivételével tilos lesz mindenféle fogadás, mivel a fogadási szenvedély igen nagy arányokat öltött. A külügyi bizottság ülése. Budapest, március 22. A képviselőház külügyi bizottsága ma ülést tartott, amelyen Gömbös min^zterelnök félórás beszédben tájékoztatta a bizottság tagjait a római tárgyalásokról és azoknak eredményéről. A tájékoztatás felett vita indult meg. Diszérmek az ipar kiváló munkásainak Az Országos Iparegyesület az idén is diszérmekkel tünteti ki azokat az iparosokat, akik jelességükkel kitűntek, a kor igényeinek és a külfölddel való verseny- képesség feltéleinek megfelelő ipartelepeket alapítottak, akik iparukat művészi irányban fejlesztik, végül kereskedőket, magánosokat, társulatokat, intézeteket, vagy más erkölcsi testületeket, amelyek a hazai számazásu iparcikkek pártolása és terjesztése terén szereztek érdemeket. Művezetők, alkalmazottak, munkások részére is ad érem formájában kitüntetéseket az Iparegyesület és jutalmazó elismerésben részesíti azokat a gyárigazgatókat, osztályvezetőket, gyári művezetőket, gyári munkásokat, alkalmazottakat, kézmüvessegédeket és kiváló gyári munkásokat, akik hosszabb ideig egy munkadónál dolgoznak, és tanulók oktatásával érdemeket szereztek. A hercegprímás a szubjektív tudomány hanyatlásáról. Uj versenytárgyalást írnak ki a zalai villamosításra. Zita királynéval és Ottó királlyal beszélt Sixtus herceg ravatalánál Kozma Ferenc, volt zalaegerszegi hitoktató.
