Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-03-22 / 65. szám

2 Zalamegyei Újság 1934 március 22. A Duca-per tárgyalása. Bukarest, március 21. A Duca- per mai tárgyalásán megkezdték Zelea Codreanunak, a vasgárda vezérének kihallgatását. Constan- tinescu fővádlott tegnap este még elmondotta, hogy többször ké­szültek a merényletre, s ha meg­hiúsult volna, sor került volna a megismétlésre. Parancsuk volt, hogy január 1-ig a merényletet végre kell hajtani. Márciusi ünnepségek A bocföldei rk. iskola a levente egyesülettel karöltve tartotta meg a március 15-iki ünnepséget. Az ünnepély a Himnusz eléneklésével kezdődött. Majd egypár kedves szavalat után Mészáros Jenő kán- tortanitó szép ünnepi beszédében a márciusi magyarokat állifotía példaképül. Ezután Horváth Imre és Tóth Bertalan levente segéd­oktatók szavaltak. Befejezésül „Ha majd a Kárpátok megindul­nak“ cimü irredenta színdarabot adták elő, melyben Fülöp Kálmán és Bangó Sárika tűntek ki, mélyen átérzett játékukkal. A rendezés fárasztó munkájában] Kiss Pál leventeoktató segédkezett a tőle megszokott buzgósággal. Csatárban 18-án, vasárnap tar­tották a március 15-iki ünnepélyt az eddigieket meghaladó keretek között. A 21 programmszámból álló ünnepély méltó volt március 15-ikéhez. Paál Gergely kántor- tanitó ünnepi beszédében a kép mutatás nélküli, őszinte szeretetet és összefogást állította a hallga­tóság elé. A talpraesett szavalato­kon kívül meg kell emlékeznünk a gyönyörű énekszámokról, me­lyeket a férfi- és a gyermekkarok adtak elő. A szép énekszámok mind azt bizonyítják, hogy vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelü­gyelő előadása nem pusztába ki­áltó szó volt, hanem az vissz­hangra talált úgy Paál Gergely kántortanitó, mint a csatáriak lel­kében, akik a magyar nóta cso­dálatos erejében valósággal újjá­születtek. Befejezésül a „Jóslat“ cimü irredenta színdarabot adták elő. A kis I—II. osztályú tanutók a törpéket élethűen alakították. A díszítés és színpadi ruhák Kele­men Matild tanítónő ügyességét dicsérik. - M. Alsópáhokon folyó hó 18-án, vasárnap tar­totta a község lakossága március 15-iki hazafias ünnepélyét az is­kola nagytermében. Az ünnepség két részletben folyt le, délután és este. Az első előadás délután 3 órakor kezdődött. A nézőteret szép­számú közönség töltötte meg. Az előadás kezdete és egyben fény­pontja a 25 tagból álló szavaló­gárda versenye volt hármas cso­portban. (Iskolások, isméllősök és felnőttek csoportja.) A szavaiók mind szépen, hatásosan tudásuk legjavát mutatták be. Szép mun­kájukért a közönség és a vezető­ség elismerését és dicséretét ér­demelték ki. A kiválóbbak könyv jutalomban részesültek. Előadásra került még délután „Hungária“ cimü egyfelvonásos színdarab, mely a hazaszeretet mélységes érzelmét ébresztette föl minden hallgató lelkében. A nagyobb ünnepség este V28 órakor kezdő­dött. Első száma a délután már nagysikerrel előadott „Hungária“ cimü egyfelvonásos színdarab volt. Ezt a délutáni kiválóbb sza- valók szavalatai követték. Az ün­nepi beszédet Takács Mihály kör­jegyző mondta, ki szeretettel em­lékezett meg a világháború elesett hőseiről is. Az ünnepélyt „Múlt, Ma, szerdán délelőtt 10 óra­kor a zalaegerszegi Kulturházban a zalamegyei hitelszövetkezetek értekezletet tartottak a gazdavé­delmi rendelettel kapcsolatos kér­dések megvitatása céljából. Az OKH központja részéről Both Dezső dr. kir. gazdasági főtaná­csos, gazdasági előadó és Lender Lajos, a központi ellenőrző osz­tály képviselője jelentek meg; to­vábbá : Pehm József apátplébá­nos, a Zalaegerszeg-vidéki Hitel­szövetkezett elnöke, Hollós Fe­renc dr, ügyvezető ügyész, a ne­mesapáti szövetkezet képviseleté­ben Boda Béla, a bagladi szö­vetkezet részéről Buchberger Jó­Ismeretes, hogy Zalaegerszeg városnak kisipari hitel céljaira a kormány 700 pengőt engedélye­zett azzal, hogy a városnak is ugyanilyen összeggel kell az ak­cióhoz járulnia. így 1400 pengő állott csak rendelkezésre, ami a bejelentett igények kielégítésére nem bizonyult elegendőnek s a város is, az ipartestület is az összegnek fölemelését kérte. Ezt a kérelmet a kereskedelmi minisz ter most teljesítette is, habár nem olyan mértékben, amint azt vár­tuk volna. A soproni kereske­Nagyon kevesen ismerik még Zalaegerszegen is a Movenak munkakörét, teljesítményét, Igaz, hogy a vezetőség teljes csendben, feltűnés nélkül dolgozik, de an nál inkább meglátszik az ered­ménye. Állítani merjük, hogy országunkban azok közé taztozik a zalaegerszegi Move, mely arány­lag a leggazdagabb eredményt tudja felmutatni az elmúlt esz­tendőben. De, ha visszatekintünk az alakulásig, ameiy'ől mindösz- sze még két évtized sem választ el és tudva azt, hogy veritékes munkával, mondhatni napiól napra filléres bevételekkel, de Iegaltruisztikusabb felfogással és takarékossággal fejlődhetett, azt látjuk, hogy ma már szigou jelen, jövő“ cimü gyönyörű élő­képek és a „Himnusz“ hangjai zárták be. A lelkes, hazafias han­gulatban a közönség elhatározta, hogy a világháború elesett hősei emlékére emlékoszlopot állít. A szereplők mind kitünően alakí­tották szerepüket szép magyar­ruhájukban, melyeket gondos női kezek készítettek. Az ünnepély rendezése Szabó Pál kántortanitó érdeme. zsef és még mintegy 20 szövet­kezet képviselője. A központi kiküldőd értékes előadást tartott a gazdavádelmi rendeletről a szövetkezeti vezetők nagy érdeklődése mellett. Kime­rítő felvilágosítást nyújtott a rendelet kevésbé érthető és magyarázatra szoruló pontjairól. Hangsúlyozta, hogy legyenek a szövetkezetek vezetői figyelemmel a méltányosságra, s különös te­kintettel a köz-, valamint a ma­gánérdekekre. Fejtegette a ren­delet alapeszmét és a gyakor­lati alkalmazásra is tájékoztatást nyújtott. delmi és iparkamara értesítette a várost, hogy a miniszter hajlandó még 700 pengőt adni, ha a város is megadja azt. Semmi kétségünk sem lehet az iránt, hogy a város a második 700 pengőt is meg­adja és igy 2800 pengőre emel­kedik az az összeg, amit a város kisiparosai kaphatnak. Mihelyt a város az újabb összeget bef zefi s erről a kamara utján a minisz­ter értesül, folyósítja az összeget kis iparosaink részére s az igény­lés arányában ki is fizetik azt. becslés szerint 52 ezer pengő befektetett vagyona van. Ez nagy eredmény, dicséret illeti a Move helybeli vezérkarát. Átlag éven­ként 10.000 pengőt forgat. Pedig nem bank, hanem társadalmi és sportaiakulat. Éhez ciak őszintén gratulálhatunk. Az elmúlt év gaz­daságilag a legsilányabb volt és mégis mily nagy és sokoldalú teljesítményt végzett a Move. Élvezettel hallgattuk Mikula Szigfrid dr. városi főjegyzőnek főtitkári beszámolóját, amelyet a köz érdekében [szükségesnek lá­tunk közölni, hisz Egerszeg leg­nagyobb egyesületével foglalkozik. Feltünhetik az a szélesvonalu, minden ágazatra kiterjedő munka, amely legkevésbé^ a „brid.s“ játékban merül ki, mint azt egy­két rosszmájú, vagy félreismerő gondolná. Átadjuk a szót a lendületes és tartalmas főtitkári beszámolónak, amely tettekről és számról beszél. Tekintetes Közgyűlés! Egy, nehéz gondokkal .tele év­ről kell most beszámolnom, egy évről, amikor az általános rossz gazdasági helyzet következtében az egyesület jövedelmei annyira megcsappantak, hogy csak a leg­nagyobb takarékosság mellett vol­tunk képesek apénzügyijegyensúlyt fentaríani és kötelezettségeinknek megfelelni. Azonban a nehéz vi­szonyok ellenére mégis mindent elkövettünk egyesületünk fejlesz­tésére és racionális gazdálkodással sikerült elérnünk, hogy sporttele­pünk fokozatos kiépítése az el- mu!t évben is folytatódott. Az g 1933. év eseményeiről rész­letes jelentésemet a következők­ben terjesztem elő: Egyesületünk sporttelepének ki­építése 1933-ban is rohamos léptekkel haladt előre. Futball- pályánkat végre sikerült 110x60 méteres méretűvé kiépíteni. A fut­ball pályát övező vaskorlát újabb 60 m. hosszúságban készült el. A fulballpálya^ bővítésének ked­véért kénytelenek voltunk az egyik (singl) teniszpályát felál­dozni, de ennek viszont megvan az az előnye, hogy végre a 2 verseny teniszpálya szabályos mé- reiü oldalkifuióhoz jutott. Ezt a két pályát vascsövekre épített végleges sodronykeritéssel vá­lasztottuk el a sporttelep többi részeitől. Megszűnt végre a ten­iszpályák mellett folyó bűzös árok is, amennyiben azt Zalaeger­szeg városa betoncsövekkel csa­tornáztad. Sporttelepünket! bő­vítettük is, amennyiben az észak- nyugati oldalon a Máv tói egy 80 m. hosszú és 2 m. széles területet béreltünk hozzá, amely a jövőben lehetővé fogja tenni az állóhely kényelmes megköze- zeütését. A már roskadozó szolga lakást áfépítettük s annak fenn­állását hosszú évekre biztosítottuk. Nagyobb tatarozási munkát vé­geztettünk a főbejáraton s a ke ritést mintegy 50 m. hosszban új- jáépi éltük. Nyári fedett helyisé­günket s az előtte lévő tért csi­nosítottuk, fásitottuk, villanybe­rendezéssel láttuk e), a tribün­épületet csatornáztattuk s amiről elsősorban kellett volna megem­lékeznem, a lövöldében a célzá­sok részére vasbeton fedezéket iétesiteítünk. Ezen építkezések ja­varészét az Országos Testnevelési Tanács 2.000 pengős nagylelkű adománya tette lehetővé. Áttérve a szakkosztályok mű­ködésére : Atlétikai szakosztályunk Hajba Kálmán és Helmeczi István dr. vezetése alatt ez évben is elisme­résre méltó eredményeket ért el. A Mansz által 10 napra idekül- dött tréner munkájának eredmé­nyeit azonban csak a jövő évben fogja 20 főnyi atléta gárdánk le­aratni. Egyesületünk Zalaegersze­gen 3 atlétikai versenzt rendezett és 5 dunántu’i kerületi versenyre A zalavármegyei hitelszövet­kezetek értekezlete. A miniszter újabb 700 pengőt ad Zalaegerszegnek kisipari hiteli célokra. A zalaegerszegi Move 1933-ik évi működése.

Next

/
Thumbnails
Contents