Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-03-15 / 60. szám
X VII- évfolyam 60, szám. Ár« 30 filiér <684. március 15. Csütörtök, Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. m 1SBSS5SE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. @8 POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések dijszabás szerin Március Idusán zászlódiszbe öltözik a trianoni Magyarországnak minden faluja, minden városa, a nemzetnek ap- raja-nagyja nemzeti szinti kokárdával ékesíti gúnyáját, a temp lomokban ünnepi istentiszteleteket tartanak, iskolákban, egyesületekben, körökben hazafias ünnepélyeket rendeznek, amelyek megújítják a szent fogadalmat: Rabok tovább nem leszünk! Ünnepelünk. Ünnepeljük 1848. március tizenötödikét, melynek emléke immáron kilenc évtizednek távolából ragyog felénk mind fényesebben. Március az ébredésnek, a szabadulásnak hónapja az emberi lélekben ép úgy, mint a természetben. A föld fagya a márciusi enyhe fuvalomra enged föl, a föld kérgét övező jégpáncél a márciusi szellőre málik szét, hogy megjelenhessék a fejlődő életnek első jele, az ártatlanságnak színébe öltözött hóvirág s nyomon követhesse a szerény, illatos ibolya. A történelem tanúsága szerint márciusban indultak meg a nemzeteknél a szabadságmozgalmak. A magyarok szabadságmozgalma is 1848. márciusában, annak is jelentős napján, a hó Idusán indult meg. A nagy mozgalmat az ifjúság indította meg, amikor a nemzet jogainak védelme érdekében szavát fölemelte és nemes elhatározását tettekkel is megpecsételte. A sajtóra rakott bilincseket egyik percről a másikra leverte, s a szabad sajtó első termékével lob- bántotta lángra a szabadságharc csodásielkü költője, Petőfi Sándor, minden igaz magyar szivében a szabadságszeretetnek szuny- nyadó tázét. A magyar szabadság életre éledt 1848. március tizenötödikén. Megtermetté első szép virágait is, amelyek azonban gyümölcsöt már nem hozhattak, mert az ármánynak dermesztő fagya megölte azt. A magyar nemzetnek erejét ismét megtörték ugyan, de elismerték, hogy ez az erő meg nem szüntethető. Amikor a Gondviselés erre a földre vezette őseinket, nem a pusztulást szánta a magyarnak osztályrészül, hanem a fejlődést, a virágzást és, hogy kultúrát teremtsen ott, ahol eddig még senki nem tudott egységes államot alkotni. Ám voltak bűnei, hibái a nemzetnek, melyekért lakolnia kellett. A magyar lélek azonban a megpróbáltatások idején mindig új erőre kapott és lerázta magáról a bilincseket. Clio, a történelem Múzsája, aranylapot nyitott 1848. március tizenötödikének a magyar történelemben, de ezt a lapot gyászkeretbe vonták a szabadságharcot követő idők. Ám ez a gyászkeret mihamar letörlődött s úgy látszott, többé folt nem éri az aranylapot. De jött a világháború. A magyar vitézség megint ismertté lett a világ előtt; arra azonban gyengének bizonyult, hogy az egész világgal szemben győzedelmeskedjék. Megtört a magyar erő. A „győztes“ ellenség nem méltányolta vitézségünket, a ránk erőszakolt háborúért minket tett felelősekké és iszonyú büntetést mért reánk. Történelmünk aranylapja megint gyászkeretet kapott. De csalódtak, amikor azt hitték, hogy leáldozott dicsőségünk napja. A rettenetes „béke“ megfosztott ugyan bennünket az életlehetőségtől, de a magyar erő nem pusztult el. Másfél évtizednek szenvedései után is él s most ismét tördeli azokat a bi Róma, március 14. Mussolini és Gömbös magyar miniszterelnök tegnap délben másíéiór^s szívélyes megbeszélést folytattak a középeurópai problémáról, előké- szitéseképen a hármas tanácskozásnak, amelyben Dollfuss vesz részt osztrák részéről. Gömbös Gyula délután felkereste Sincero bíborost, aki a S ?ent Imreév alkalmával a pápa követe volt. A bíboros magyar nyelven köszöntötte a miniszterelnököt. Este 7 órakor Gömbös a Vatikánban jelent meg, ahol egyházi és világi méltóságok fogadták és a pápa szobájába kisérték. XI. Pius pápa félórás kihallgatáson fogadta a magyar miniszterelnököt a könyvtárszobában. A kihallgatás után a vatikáni követ bemutatta Őszentségének a miniszter- elnök kíséretében levő urakat. A pápa szívből jövő szavakkal áláldását adta a magyar delegációra és az egész magyar nemzetre. A pápai kihallgatás után a miniszterelnök Paceili bíboros államtitkárnál tett látogatást. Este 10 óra tájban megérkezett Rómába Dollfuss osztrák kancellár is, akinek fogadására megjelent a pályaudvaron Mussolini és Gömbös. Róma, március 14. Mussolini, Gömbös és Dollfuss ma ülnek össze a hármas tanácskozásra. Megállapítható, hogy a tanácskozások egyik főtárgya a magyar gazdasági élet fellendítése Olaszország és Ausztria együttműködésével. A három ország gazdasági megegyezése megszüntetheti azt a gazdasági elnyomást, amelyet a kisintant állandó ellenséges magatartása Magyarországra nézve jelent. Bécs, március 14. A Reichspost jelentése szerint Franciaország és Csehország már nyugod- tabban ítélik meg a római tanácskozásokat, s remélik, hogy lincseld, amelyeket reánk raktak. 1934. március 15-én Róma felől fújnak a jeget olvasztó szelek s amilyen mértékben enged ezeknek nyomán a bennünket szorító vasgyűrü, olyan mértékben fogy ellenségeink ereje. Az idei márciustól várjuk szabadulásunkat. Imánk egyesül a triánoni határokon túl lakó testvéreink imájával és a hő imát meghallgatja Isten, ki nem engedheti, hogy igazságunkat továbbra is lenyűgözve tartsa a gonoszság. A 48 as hősök emlékezetében ünnepeljük Március Idusát és abban a reményben, hogy a jövő március 15 én már ünnepelhet az ismét egységessé vált magyar nemzet Szent István helyreállított birodalmában. a talál .ózó alkalmas lesz a középeurópai újjáépítés előmozdítására ^ , Úgy tudják, hogy rövidesen Neurath német külügyminiszter is Rómába utazik, hogy találkozzék Mussolinival. Róma, március 14. Ma délben Mussolini fogadta Dollfuss osztrák kancellárt, akivel hosszasan tárgyalt. Este vacsorát és fogadást rendez Gömbös és Mussolini tiszteletére. A Popolo di Róma rámutat, hogy helytelen Prága gyanakvása a római tanácskozások miatt. Olaszország teljes jóakarattal akarja rendezni a dunai kérdést. London, március 14. A Daily Mail szerint Mussolini terveinek főcélja Ausztria és Magyarország függetlenségének megszilárdítása, ami azonban nem zárná ki a kis- antanttal való gazdasági megegyezéseket. Szerbia és Románia inkább a német, mint az olasz befolyás erősödését kívánják, mig Csehország inkább hajlandó belenyugodni az olasz befolyás növekedésébe. A Daily Telegraph megállapítja, hogy Ausztria függetlenségére Olaszországnak védelmiszempontból van szüksége, mig Magyar- ország fügetlensége az aktiy olasz külpolitikára nézve jelent támogatást. Rövid táviratok. Sixtus herceg állapota továbbra is reménytelen. — Ausztriába ismét beengednek egyes német lapokat, mivel a feszültség enyhült. — A német leszerelési jegyzéket eljuttatták Párisba. — Az oroszok automatikusán mü ködő léggömböt engedtek fel a stratosférába, s ez 18 600 méter j magasságig emelkedett, ahol 55 ! fokos hideget mért. Hatsanórás alapismeretterjesztő tanfolyam befejezése Lickóiadaioson. Ünnepélyes keretek között, válogatott műsorral fejezte be a lickóvadamosi iskolánkivüli népművelési bizottság a 60 órás alapismeretterjesztő tanfolyamot. A zsúfolásig megtelt iskolában a leventék és a hallgatóság elsősorban a Himnuszt énekelték el. Majd Karmacsi Ilonka és Török Mihály levente hazafias szavalata következett. Utána a róm. kát. iskola énekesei énekelték a „Kárpátokban zokognak a fák“ c; éneket. Következett a hallgatóknak tuJajdonképeni vizsgázása, akik megmutatták, hogy a sötét téli estéken nem hiába jártak az iskolába. Tullér Antal levente mondotta el azután búcsúbeszédét, melyben megemlékezett a tanfolyam vezetőjéről, rendezőjéről, köszönetét fejezte ki azonban a vármegye vezetőinek is, akik sem anyagi, sem erkölcsi áldozatot nem kiraélíek azért, hogy ők, — t. i. a ieveniék — kik édes hazánk reménységei, minél jobban felkészülhessenek az eljövendő életre. — Szomorú sorsban telnek fiatal éveink — fűzi tovább beszédét, — de ha ezt az időt önmagunk művelésére fordítjuk, nem kárbaveszetí idő az, mert kicsiszolva, az élet nehéz csapásait kiegyensúlyozva állunk majd oda, hogy munkálkodjunk a boldog, nagy magyar jövőn. Szüksége van szegény megcsonkított hazánknak ilyen kiegyensúlyozott magyarokra, mert a leszámolásnál az fog győzni, aki többet tud, aki többet tanult. Ne szégyeljük tehát, hogy ebben a korban is tanulunk, mert, aki tanul az tud, aki pedig nem tanul, elmarad, s az eljövendő idő elsöpri az élet színpadáról. Kéri végül a vezetőséget, hogy más években is osztogassa a tudás gyümölcsét, mert belátják, hogy erre nagy szükségük van. Utána Nemes irma szavalata Következett, majd az iskola énekkara több szép irredenta éneket adott elő. Kőszeghy Ferenc tanító, a tanfolyam vezetője, ismertette ünnepi beszéde keretében a tanfolyam rövid történetét s megemlékezett arról is, mily sok gán- csoskodás történik egy ilyen tanfolyam megrendezésénél. „Mér menjek én oda, hiszen én is tudok számétani, irnya, meg olvas- nyi“, de mikor valahol a nevét kell aláírni, egyszerre szemüvegre van szüksége, mert rossz a szeme. Persze a szemüveg soha sincs kéznél stb. Hál* Isten — úgymond tovább, — a tanfolyam hallgatói az ilyen bölcs mondásokat figyelemre sem méltatták s a tanfolyam minden zökkenő nélkül eljutott a befejezéshez. S most örülnek igazán, Mussolini ma délben Dollfussal tanácskozott. A világsajtó m római találkozóról.
