Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-03-01 / 48. szám

— üt. szám« ára 10 fillér SB34. március I. csütörtök. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. MBBBRBBi Előfizetési árak t egy hónapra 2 pengő, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Új császárság. Március 1-én Hsinkiingben, Mandzsukuo új fővárosában csá szárkoronázás lesz. A 30 milliós mandzsu nemzet a most huszon- kilencéves Pu Yi kormányzót, a köztársasági Kina állal annakide­jén trónjától megfosztott gyermek­császárt fogja az új császárság trónjára ültetni. Ötven évvel ezelőtt az európai közvélemény alig tudott valamit Mandzsúriáról, a kínai krónikában azonban már 2000 évvel ezelőtt szerepelt ez a terület, melyről azt jegyezték fel, hogy ezt a műve' letlen területet három barbár törzs lakta, a fajú, a kaoli (koreai) és a íunguz, kik minden bizonnyal a velünk rokon hunokkal voltak azonosok. Mandzsúria 1638 ban lett önálló tartomány, majd Aokaj, a Nusan-íörzs feje madzsu sere­gével elfoglalta Pekinget és miután az utolsó Ming császár elkesere­désében öngyilkosságot követett el, kinai császárrá koronáztatta magát. Ettől kezdve 1912-ig, a kinai köztársaság kikiáltásáig a mandzsu származásúCsing-dinasz- tia uralkodott egész Kina felett. Aokaj utolsó utóda volt a trónon az a Shuon-Tung, kit hatéves ko­rában a győztes forradalmárok elűzték és most néhány nap múlva Mandzsúria császára lesz. Az orosz japán háború után kezdődik a modern Mandzsúria története. Harminc évvel ezelőtt alig ötmillió ember lakott ezen a te­rületen, ma 30millió Iakősa van. Ha a bevándorlás ebben az arányban folytatódik, húsz év múlva ötven- n illió és a század végére száz­millió lesz a lakosság száma. Harminc év alatt több, mint 5000 mérföld vasútvonalat építet­tek itt a japánok, mig egész Kína vasúti hálózata nem több mint, 3000 mérföld. A japáni tőke 1,687,601.000 yen tehát kb. 3 mil­liárd pengővel van Mandszuriában érdekelve. Mandzsúria — majd háromszor olyan nagy, mint Japán. (Japán 147.000 négy­zetkilométer, Mandzsúria 363.(X)0 négyzetkilométer), négyszer akkora mint Anglia és kétszer akkora, mint Németország. A természet minden kincsével bőségesen meg­áldott terület. A mezőgazdaság évi hozama az utóbbi években 13C0 millió yenre (3000 millió pengő) emelkedett, ebből 340 millió yen értékű termény kivi­telre került. Első sorban^szójabab, de jelentős mennyiségű búza, ku­korica és rizs is. Évente körülbelül 1 millió köb­méter tűzifát termelnek ki, úgy­hogy a fakivitel 6 millió bevételt jelent. Kvantungbói 235 millió kg. konyhasót exp:rtá!nak. A délmandzsuriai vasúttársaság birtokában levő két kőszénbányá­ból Fusum és Yentai egymagában kb. 7 millió méter kőszenet ter­melnek ki évente. Az utolsó években évente 5,200 000 kg. halat, 10.000 yen értékű szőrmét exportált Mand zsuria. Már ezekből, a csak ide vetett Budapest, febr. 28. A napok­ban olyan hirek terjedtek el, hogy a kormány végrehajtja a Habsburg- resíaurációt és Ottó király rövide­sen Bécsbe utazik. A hirt meg­cáfolta Ottó király és a bécsi kormány is, ennek ellenére a hii nagy izgalmat keltett külföldön. A francia kormány a hir sze­rint ellene foglalt állást a restau­rációnak, de egyes lapok nem tart­ják lehetetlennek, hogy a Habs­burgok visszatérése előbb utóbb megvalósul. A Temps lehetséges­nek tartja, hogy Ottó visszatérése Ausztriában véget vetne a horog­keresztes mozgalomnak, másrészt azonban súlyos problémákat vetne fel. Kérdé3, hogy Dollfuss bele­menne e a restaurációba, ami kü­lönben is csak a hatalmak hozzá­járulásával volna megvalósítható. Az osztrák trón visszaállítása még nem oldaná meg a nehézségeket. A lap szerint az osztrák-magyar personálunió magyar részről el­fogadható megoldás len^. A cseh sajtó azt írja, hogy Csehország határozottan ellenezné a monarchia visszaállítását. Olyan hirek terjedtek el, hogy Csehor­szágban csapatösszevonások foly­nak az osztrák helyzet miatt, de ezt a hirt Benes cáfolja. A londoni Reuter iroda párisi jelentése szerint a francia kor­mány erélyesen ellenzi a Habs­burg restaurációt. számokból is nyilvánvaló, hogy mit jelent Mandzsúria ma a világ- gazdaságban és megérthetjük a mindinkább erősödő versengés motívumait, mely a mandzsuriai kérdés megoldásánál az érdekelt hatalmakat vezeti. Stahremberg herceg, a Heim­wehr vezére nyilatkozott a res­tauráció kérdéséről. Kijelentette, hogy a detronizáció igazságtalan volt, de pillanatnyilag ;nem-‘flehet orvosolni, mert előbb még több kérdést kell tisztáznia. Páris, február 28. Az Echo de Paris szerint a kisantant részéről heves ellenzésre talált a tervezett Habsburg restauráció. Barthou francia külügyminiszter is hasonló álláspontra helyezkedett. London, február 28. A Daily Telegraph szerint Ausztriában talaja van a restaurációnak, de ellenzik a németek, a kisantant pedig háborús oknak tekintené. Olasz körök viszont a restaurá­ciót tekintik a német-osztrák egyesülés egyetlen ellenszerének. A békeszerződések nem tiltják sem a magyar, sem az osztrák restaurációt. Csak a nagyköveti tanács hozott ilyen határozatot, ez azonban bármikor megváltoz­tatható. Róma, febr. 28. Olaszország­ban feltűnést keltett, hogy a fran­cia követ Dollfussnál tiltakozott az osztrák—magyar—olasz gaz­dasági blokk terve ellen. A lapok megállapítják, hogy ez beavat­kozás Ausztria belügyeibe. A Reuter iroda levelezője azt írja, hogy a hármas blokk túl­nyomóan gazdasági irányú volna és nem irányul más államok ellen. bőbeszédűséggel elmondja, hogy a választás megtörténte után, úgy este 10 óra tájban — borozni ültek az egybegyűltek két asztal mellé. A hosszabbik asztalnál ült Varga János. Mikor elfogyott a boruk, ő is hazament borért s visszatérte után hallotta Kustán Oá bortól, hogy Varga János éktelenül káromkodott, fenyegetőzött. Arra gondoltak, hogy el kellene hívni Kustán Gábor öccsét, Jánost, ak­kor talán majd elcsendesedik Varga János. El is ment ő két- hétszer Kustán Jánosért, aki a második hívásra megjelent a helyszínen, de a szobába nem ment be. Kis idő multva 6 ki­ment az udvarra, bátyja követte és nyakon akarta ragadni Öt. Ó elszaladt, bátyja pedig bicskával utána. A pajtánál állott Kustán János, akinek kezében szán-ra- konca (lőcshelyettesítő) volt. Ezt elkapta tőle és háromszor báty­jára ütött, aki azonban akkor már a földön feküdt. Azután vissza­ment a szobába, fogta télikabát­ját és eltávozott. Kustán Gábor (Doszpot) a másik vádlott a választást kö­vető áldomásról ugyanazt mondja, amit Varga Lajos. Amikor meg­tudták, hogy ott van öccse, Jáaos, Varga Lajos kimeat a szobából, de utána ment Varga János, nyi­tott bicskával. Utánuk sietett, s mire hozzájuk ért, Varga János már a földön feküdt, de azért a magával hozott pásztorbottal kettőt ráütött és bement Kus­tán Ferencékhez. Kustán Ferenc azt mondotta nekik, hogy ő majd mindent elintéz s ők — nyugodtan hazamentek. A harmadik vádlott Kustán János (Doszpot), aki azt vallja, hogy azért ment el, mert Varga Lajos azt mondta neki, hogy bátyját megölik. Ő a második hí­vásra elment, magával vitte a szánrakoncát, de nem ment be Kustán Ferencék szobájába ha­nem csak a folyosóra lépett, ahol Kustán Ferencné panasz­kodott, hogy mi van itt. Azu­tán elment a pajtához, ahova elhallatszott a lárma. Várakozott egy ideig, amikor közben hozzá­lépett szomszédja, Szabó Gyula. Egyszer csak hallotta, hogy Var­ga János fenyegető szavakat kia­bál s látta, hogy két ember sza­lad feléjük. Elül Varga Lajos szaladt, utána János késsel és mire közelükbe értek, Varga János már majdnem elérte Lajost. Szabó akkor odaszólt neki, ne engedd, hogy megölje az öccsét. Odább is taszította, mire Ő a kezében levő rakoncával az épen odaérkezett Varga Jánost egyszer fejbevágta. Azután elfor­dult, hogy eltávozzék. Varga La­jos azonban kikapta kezéből a rakoncát és ezzel a már földön fekvő bátyjára többször ráütött. Ezután az elnök fölolvasta az orvosi látleletet, majd a A kustánszegi véres pásztor­választás ügye a törvényszék előtt. Folyó évi január 5 én községi pásztorválasztás volt Kustánsze gon Kuitán Ferenc (Túli) házá­nál. A választást áldomás, az áldo­mást pedig verekedés követte, melynek halálos áldozata is lett: Varga János 50 éves kustánszegi gazda, akit testvéröccse, Varga Lajos, Kustán Gábor (Doszpot) és ennek öccse, Kustán János (Doszpot), botokkal agyonvertek. A zalaegerszegi kir. ügyészség a nyomozás lefolytatása után szándékos emberölés cimén vá­dat emelt Varga Lajos 31 éves, Kustán Gábor (Doszpot) 43 és Kustán János (Doszpot) 32 éves A hatalmakat élénken foglal­koztatja az osztrák restauráció kérdése. kustánszegi lakósok ellen, A fő­tárgyalást ma tartották meg a zalaegerszegi kir. törvényszéken. A tárgyaláson a községi lakósok közül is sokan megjelentek. A vádlottakat szuronyos bör­tönőrök vezették elő a tárgyalásra, amelyet Czikő János kir. kúriai biró, a törvényszék elnöke egy­negyed 10 óra után nyitott meg. A vádlottak kihallgatása. A bíróság elsőnek Varga La­jost, a meggyilkoltnak öccsét hallgatta ki. Bűnösnek érzi magát, mert bátyjára ráütött. Bátyjával egyébként már 1927 óta haragos viszonyban volt. Ezután nagy

Next

/
Thumbnails
Contents