Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-02-21 / 41. szám

2 Zalamegyei Újság 1934 február 21. A Lenti és Vidéke ipartestület közgyűlése. A Lenti és Vidéke Ipartestület vasárnap február 18-án tartotta meg nagy érdeklődéssel az évi közgyűlését. A közgyűlésen nagy számban vett részt a helyi és vi­déki iparosság. A közgyűlést Né­meth József ipartestületi gelnök nyitotta meg d. e. 10 órakor a Spiegel vendéglő gazdakör helyi­ségében. Az elnök üdvözlő szavai után Thunhárdt Jenő ipt. jegyző ismertette az iparíesíület elmúlt évi munkásságát, amelynek kap­csán lendüle'es szavakban kérle a jelenlevőket az iparosság megér­tésére egymás és a haza szerete- tére. A közgyűlés zajos helyeslése követte a jelentést, majd a vagyon mérleget és a költségvetést állapí­tották meg. Ezekután a jegyző ismertette a az iparlestületeket és az ipartestületi szék fogalmát, rá­mutatván azok eredetére és fon tos hivatására. A megejtett részleges tisztuji- tás során elöljárósági tagok lettek: Viktory Sándor,, Szabó Gyula, Weisz Gyula és Ági János; pót­tagok : Szekeres György, Nagy Ferenc és Szabó János. Számve­vőségi tagok: Lefkó Béla, v. Zsoldos Gyula, Dedes József és Dóczi Antal. Délben ebéd szünet volt. A délutáni gyűlés megnyitása után Szekeres György elölj, tag a kari tisztesség megőrzését fej­tegette tetszéssel, majd üdvözölie az ipt. elnököt és az ipartestületi jegyzőt, Váradi Rezső e!j. tag rá­mutatott a kisiparosok és hozzá­tartozóik nyomorúságos helyzetére s a temetkezési segélyalap szük­ségességét fejtegette. Indítványát a közgyűlés tetszéssel fogadta. A kontárkérdéssel Péczeii Já­nos elölj, tag foglalkozott. Indít­ványára a közgyűlés elhatározta, hogy feliratban kéri az Ipartesiü letek Országos Központját, tegyen lépéseket az iránt, hogy a kontá­rokkal együtt azokat is büntessék, akik kontárokkal dolgoztatnak. Az alapszabályok módosításá­val kapcsolatosan hosszú vita indult. Több .kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után Keglovich Béla dr. iparhatósági biztos, ipar- testületi ügyész szólott az iparos­sághoz. Németh József ipartestü­leti elnök zárószavával és a Himnusz eléneklésével délután 5 órakor végződött a gyűlés. Megdöbbentő adatok az orosz- országi éhinség pusztításairól. Psbm József apátplébános előadása Nagykanizsán az Áctio Catolieáról. Hétfőn este 6 órakor nagysi­kerű előadást tartott a nagyka­nizsai ferences plébániatemplom fehértermében Pehm József zala­egerszegi apátplébános az Actio Catolieáról. A termet zsúfolásig töltötte meg az előkelő közönség, élén a város és a társadalmi egyesületek vezetőivel. Pehm apátplébános az előadás keretében kifejtette, hogy az Actio Catolicára soha sem volt nagyobb szükség, mint most, mikor az egész világ forradalmi tűzhányó­hoz hasonlít. Példaképen állította a hallgatóság elé a kétszáz év előtt élt veszprémi megyéspüspök, padányi Biró Márton élet- történetét. P. Bíró Márton, ki úgy tért át más hitről a katolikus vallásra, korának legnagyobb katolikus férfiúja volt. Az Ő idejében életre dobbant a hívők lelkében a ka­tolikus öntudat, a kulturális, szo­ciális hitbuzgalmi tevékenységet intenzivebben gyakorolták a ka­tolikusok. Ő volt az a férfi, aki a XVIII. században 27 iskolát, 87 plébániát és 201 kápolnát, templomot alakíttatott át, vagy építtetett, aki 17 esztendei püspök­sége alatt 44 katolikus templo­mot foglalt vissza. — Hol lehet megtalálni Biró Márton szellemét, nagy Actio Catolicáját a mai időkben, ami­kor sokszorosan szükségünk volna erre az útra? Hol találjuk meg a katolikus öntudatot, a biiómártoni vallásszeretetet és éltető mun­kásságot a mi népünk között, akik megittasodott vérrel jöttek a világra. Hol lehet a sajtó terén Deák Ferenc princípiumát meg­találni, hogy „hazudni nem sza­bad . . .“ Nagy értékű fejtegetését, me­lyet a közönség lelkes tapssal jutalmazott, azzal fejezte be, „legyen minden magyar az Aclio Catolica felesküdött katonája, hogy a vallásos lelkek ereje fel építhesse újra a régi, Nagy- Magyarországoi“' Utána P. Molnár Arkangyal házfőnök-plébános mondott kö szünetet az értékes előadásért, majd felhívta a hallgatóság fi­gyelmét Biró Márton életrajzát tartalmazó, közel jövőben meg jelenő könyvre. (H.) Rövid táviratok. Gőring porosz miniszterei- nők a Daily Mailnek adott nyilat­kozatában megállapítja, kogy fia az állámokat frontharcosok vezet­nék, nem fenyegetné fábofu az európai államoka’, mert a front harcosok tudják, rni a háború. — A prágai magyar követ tilta­kozott a cseh kü’ügyminisztéri­umban néhány prágai lapnak a kormányzót támadó cikke miad. Krofía helyettes külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki. — Az osztálysorsjátíkon 30 ezer pen­gőt nyert a 14 213 számú, 5 e.cr pengőt a 34.C09, négyezer pengőt 37. 56.659, 3 ezer pengőt a 32 960 ssámu sorsjegy. — Nagykanizsán hirdetése­ket és előfizetéseket felvesz a „Zalamegyei Újság“ fióksz» rkesz- tősége Nagykanizsa, Petőfi utca 24. Az utóbbi hónapokban a világ­sajtó sokat foglalkozott az orosz­országi éhinség pusztításaival, amit a szovjetrendszer embertelen eljárása idézett eiő. Most az éhinség arányairól megdöbbentő adatokat közöl — katolikus misz sziós jelentések alapján — a Ko­runk Szava. A cikket az alábbiak­ban közöljük : Temischbek-ben a lakosság száma 12000 ről 7000 re csökkent, ugyanúgy a többi községekben is majdnem felére. Kamenobrodsk, Lagorskaja és Sredne-Jagowliztkaja teljesen elnéptelenedtek. Némely helységben naponta 20—30 em bér hal éhen. Teljesen elhagyott házak láthatók errefe’é, a zöldsé­ges kertek, melyek a lakott há­zakhoz tartoznak, parlagon hever­nek. Kutyát, macskát jóformán már nem is látni; mindent föl ettek. Gyakori a kannibalizmus. Táplálék hiányában az emberek végtagjai feldagadnak. Jekaíerlno- dárban fényes nappal láttam egy holttestet az utcán feküdni, anél­kül, hogy valaki is törődött volna vele. Ugyanott megállapították o'yan holttetemekről, melyeknek egyes tagjai hiányoztak, hogy — megélték őket. A legtöbb halottat egyszerűen a kertben ássák el. . . . Ukrajna vagy Észak-kauká- zus ősidők óta a leggazdagabb és legtermékenyebb területe Orosz­országnak. Ma egy pusztasághoz hasonlít: a földeket embermagas­ságú gaz borítja, sem ló, sem szarvasmarha; a megmaradt la­kosság éhségtől feldagadt tagjai­val a halálnak néz elébe. Ha megkérdeznek egy ilyen szeren csétlenf, feleletéből kitűnik, hogy három hónapja nem látott ke­nyeret. Az emberek, ha jól megy, krumplival vagy másféle pótszer­rel táplálkoznak. Ugyanakkor el­mondják, hogy hányán haltak meg már közülük énhaláilal és hányán halnak ma is, s arról is adnak felvilágosítást, hogy mennyi i embert lőttek agyon vagy tettek el láb alól azon egyszerű okból, mert egy kevés gabonái eldugva tartottak éhségük csillapítására. A pusztuló földeknek már csak a megpillantása is borzalmas. Azt a benyomást kelti, mintha maga a gonosz szállta volna meg a földet . . . Charkowban az utcákon szana­szét hevernek a hullák. Vannak esetek, hogy az emberek az éh­ségtől az u'cán esnek össze és nincs tökbé erejük egy falat ke­nyeret lenyelni, melyet esetleg egy szánakozó lélek tesz a szá­jukba. A kutyák és macskák ki­vesztek a községből. Tavasszal még lehetett patkányokat fogni, ma már ezek az inyencfalatok is eltűntek. Az emberevés borzalmas eseteiről jönnek tudósítások. Kiew- ben százötvenen vannak ember­evésért bebörtönözve. Distrikt-ben egy anya három gyermekét ölte meg, hogy fölfalja őket. Krivojrog- ban elfogtak egy asszonyt, ki férjét ugyanezen okból megölte. Az éhinség a szokásos veszélyt, a tífuszt hozza magával, amint az már 1921—22-ben is előfordult. Az Uralvidékről pestis eseteket jelentenek. Ezen epidémiák léte­zését a nyilvánosság előtt persze letagadják s e járványok elterje­dését nemcsak, hogy meg nem gátolják, hanem számos esetben még elősegítik. Az orosz parasztok igy vallanak a sorsukról: ... Két hónapig éltünk marha­répán és cukornád-magokon. Egy hétig koldulni jártunk férjemmel és gyermekeimmel, de a zsák üres maradt. Nyáron és ősszel szor­galmasan dolgoztunk, de decem­ber és januárban az összes ga­bonát és egyéb terményeket, sőt a vetőmagot is a hatóságnak kel­lett beszolgáltatnunk. Sem marha­répa, sem kukorica, sem bab nem maradt számukra, sőt aprójószág sem, miután azt is a húsközpont- nak kellett beszolgáltatnunk. A sertés és tej szintén odavan *. . . . . Szivszaggató, ha egy kis gyermek egy darab kenyérért könyörög és nem adhatunk neki. Öt hónap óta nincs kenyerünk, húsról és zsiradékról szó sem lehet. Mi már megelégednénk levessel is, ha sűrűre főznénk. Sokan meghalnak és koporsó nélkül teszik őket a sirba. Isten nevéről még csak említés sem történhetik, — ilyenkor az Inter­nationale- t éneklik . . . . , . Én már csak árnyéka va­gyok önmagámnak, az egész köz­ségünkben nincs egy egészséges ember. Csupán egv gyógyszerész hiányzik : a kenyér. Sokan újra megtanultak imádkozni azok kö­zül, akik már azt régen elfelej­tették . . , ... Az ínség olyan nagy, hogy a halottakat is megeszik, kutyák már nem is találhatók, macskák még kevésbbá. Az el­hullott szarvasmarhákat is elfo­gyasztják. Ma öt halottat ettek meg . . . Sajnos, annyian halnak meg, hogy nincs idő sírok ásá­sára. Ezért nagy, több öles göd­röket csinálnak, ezekbe 20—30 holttestet tesznek. Itt naponta 10—15 en halnak meg. Sok ház teljesen kihalt . . . Észak-kaukázusban voltam. Ami ott történik, az minden fantáziát megcsúfol. Az embereknek egyál­talán nincs m;t enniük. Naponta sok ezer ember hal n eg Ha egy egy állat elhull, sort ailnak érié az emberek, az elosztásnál még igy sem juthat mindenkinek. Nemcsak a húsát, hanem a bő­rét is mohón fogyasztják el. Nemrég a követke ö estt történt: Néhány ember a szántóföldekre fuvarozott ki eleségért. Útközben, k. b. tiz kilóméteire a falutól két döglött lovat találtak. Hogy mi­óta feküdtek ezek ott, senki sem tudta. Midőn a fuvarosok haza­érkeztek és elbeszé ték, mit láttak? egyszerre mindnyájan oda igye­keztek. Mi volt a köveikezmény ? Látásnál kényelem! Fényképezésnél siker! ha szemüveget, fényképezőgépet és kellékeit Bánfai optika és foto szaküzletében vásárolja. ZALAEGERSZEG, Kossuth Lajos utca 4.

Next

/
Thumbnails
Contents