Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-02-21 / 41. szám
2 Zalamegyei Újság 1934 február 21. A Lenti és Vidéke ipartestület közgyűlése. A Lenti és Vidéke Ipartestület vasárnap február 18-án tartotta meg nagy érdeklődéssel az évi közgyűlését. A közgyűlésen nagy számban vett részt a helyi és vidéki iparosság. A közgyűlést Németh József ipartestületi gelnök nyitotta meg d. e. 10 órakor a Spiegel vendéglő gazdakör helyiségében. Az elnök üdvözlő szavai után Thunhárdt Jenő ipt. jegyző ismertette az iparíesíület elmúlt évi munkásságát, amelynek kapcsán lendüle'es szavakban kérle a jelenlevőket az iparosság megértésére egymás és a haza szerete- tére. A közgyűlés zajos helyeslése követte a jelentést, majd a vagyon mérleget és a költségvetést állapították meg. Ezekután a jegyző ismertette a az iparlestületeket és az ipartestületi szék fogalmát, rámutatván azok eredetére és fon tos hivatására. A megejtett részleges tisztuji- tás során elöljárósági tagok lettek: Viktory Sándor,, Szabó Gyula, Weisz Gyula és Ági János; póttagok : Szekeres György, Nagy Ferenc és Szabó János. Számvevőségi tagok: Lefkó Béla, v. Zsoldos Gyula, Dedes József és Dóczi Antal. Délben ebéd szünet volt. A délutáni gyűlés megnyitása után Szekeres György elölj, tag a kari tisztesség megőrzését fejtegette tetszéssel, majd üdvözölie az ipt. elnököt és az ipartestületi jegyzőt, Váradi Rezső e!j. tag rámutatott a kisiparosok és hozzátartozóik nyomorúságos helyzetére s a temetkezési segélyalap szükségességét fejtegette. Indítványát a közgyűlés tetszéssel fogadta. A kontárkérdéssel Péczeii János elölj, tag foglalkozott. Indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy feliratban kéri az Ipartesiü letek Országos Központját, tegyen lépéseket az iránt, hogy a kontárokkal együtt azokat is büntessék, akik kontárokkal dolgoztatnak. Az alapszabályok módosításával kapcsolatosan hosszú vita indult. Több .kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után Keglovich Béla dr. iparhatósági biztos, ipar- testületi ügyész szólott az iparossághoz. Németh József ipartestületi elnök zárószavával és a Himnusz eléneklésével délután 5 órakor végződött a gyűlés. Megdöbbentő adatok az orosz- országi éhinség pusztításairól. Psbm József apátplébános előadása Nagykanizsán az Áctio Catolieáról. Hétfőn este 6 órakor nagysikerű előadást tartott a nagykanizsai ferences plébániatemplom fehértermében Pehm József zalaegerszegi apátplébános az Actio Catolieáról. A termet zsúfolásig töltötte meg az előkelő közönség, élén a város és a társadalmi egyesületek vezetőivel. Pehm apátplébános az előadás keretében kifejtette, hogy az Actio Catolicára soha sem volt nagyobb szükség, mint most, mikor az egész világ forradalmi tűzhányóhoz hasonlít. Példaképen állította a hallgatóság elé a kétszáz év előtt élt veszprémi megyéspüspök, padányi Biró Márton élet- történetét. P. Bíró Márton, ki úgy tért át más hitről a katolikus vallásra, korának legnagyobb katolikus férfiúja volt. Az Ő idejében életre dobbant a hívők lelkében a katolikus öntudat, a kulturális, szociális hitbuzgalmi tevékenységet intenzivebben gyakorolták a katolikusok. Ő volt az a férfi, aki a XVIII. században 27 iskolát, 87 plébániát és 201 kápolnát, templomot alakíttatott át, vagy építtetett, aki 17 esztendei püspöksége alatt 44 katolikus templomot foglalt vissza. — Hol lehet megtalálni Biró Márton szellemét, nagy Actio Catolicáját a mai időkben, amikor sokszorosan szükségünk volna erre az útra? Hol találjuk meg a katolikus öntudatot, a biiómártoni vallásszeretetet és éltető munkásságot a mi népünk között, akik megittasodott vérrel jöttek a világra. Hol lehet a sajtó terén Deák Ferenc princípiumát megtalálni, hogy „hazudni nem szabad . . .“ Nagy értékű fejtegetését, melyet a közönség lelkes tapssal jutalmazott, azzal fejezte be, „legyen minden magyar az Aclio Catolica felesküdött katonája, hogy a vallásos lelkek ereje fel építhesse újra a régi, Nagy- Magyarországoi“' Utána P. Molnár Arkangyal házfőnök-plébános mondott kö szünetet az értékes előadásért, majd felhívta a hallgatóság figyelmét Biró Márton életrajzát tartalmazó, közel jövőben meg jelenő könyvre. (H.) Rövid táviratok. Gőring porosz miniszterei- nők a Daily Mailnek adott nyilatkozatában megállapítja, kogy fia az állámokat frontharcosok vezetnék, nem fenyegetné fábofu az európai államoka’, mert a front harcosok tudják, rni a háború. — A prágai magyar követ tiltakozott a cseh kü’ügyminisztériumban néhány prágai lapnak a kormányzót támadó cikke miad. Krofía helyettes külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki. — Az osztálysorsjátíkon 30 ezer pengőt nyert a 14 213 számú, 5 e.cr pengőt a 34.C09, négyezer pengőt 37. 56.659, 3 ezer pengőt a 32 960 ssámu sorsjegy. — Nagykanizsán hirdetéseket és előfizetéseket felvesz a „Zalamegyei Újság“ fióksz» rkesz- tősége Nagykanizsa, Petőfi utca 24. Az utóbbi hónapokban a világsajtó sokat foglalkozott az oroszországi éhinség pusztításaival, amit a szovjetrendszer embertelen eljárása idézett eiő. Most az éhinség arányairól megdöbbentő adatokat közöl — katolikus misz sziós jelentések alapján — a Korunk Szava. A cikket az alábbiakban közöljük : Temischbek-ben a lakosság száma 12000 ről 7000 re csökkent, ugyanúgy a többi községekben is majdnem felére. Kamenobrodsk, Lagorskaja és Sredne-Jagowliztkaja teljesen elnéptelenedtek. Némely helységben naponta 20—30 em bér hal éhen. Teljesen elhagyott házak láthatók errefe’é, a zöldséges kertek, melyek a lakott házakhoz tartoznak, parlagon hevernek. Kutyát, macskát jóformán már nem is látni; mindent föl ettek. Gyakori a kannibalizmus. Táplálék hiányában az emberek végtagjai feldagadnak. Jekaíerlno- dárban fényes nappal láttam egy holttestet az utcán feküdni, anélkül, hogy valaki is törődött volna vele. Ugyanott megállapították o'yan holttetemekről, melyeknek egyes tagjai hiányoztak, hogy — megélték őket. A legtöbb halottat egyszerűen a kertben ássák el. . . . Ukrajna vagy Észak-kauká- zus ősidők óta a leggazdagabb és legtermékenyebb területe Oroszországnak. Ma egy pusztasághoz hasonlít: a földeket embermagasságú gaz borítja, sem ló, sem szarvasmarha; a megmaradt lakosság éhségtől feldagadt tagjaival a halálnak néz elébe. Ha megkérdeznek egy ilyen szeren csétlenf, feleletéből kitűnik, hogy három hónapja nem látott kenyeret. Az emberek, ha jól megy, krumplival vagy másféle pótszerrel táplálkoznak. Ugyanakkor elmondják, hogy hányán haltak meg már közülük énhaláilal és hányán halnak ma is, s arról is adnak felvilágosítást, hogy mennyi i embert lőttek agyon vagy tettek el láb alól azon egyszerű okból, mert egy kevés gabonái eldugva tartottak éhségük csillapítására. A pusztuló földeknek már csak a megpillantása is borzalmas. Azt a benyomást kelti, mintha maga a gonosz szállta volna meg a földet . . . Charkowban az utcákon szanaszét hevernek a hullák. Vannak esetek, hogy az emberek az éhségtől az u'cán esnek össze és nincs tökbé erejük egy falat kenyeret lenyelni, melyet esetleg egy szánakozó lélek tesz a szájukba. A kutyák és macskák kivesztek a községből. Tavasszal még lehetett patkányokat fogni, ma már ezek az inyencfalatok is eltűntek. Az emberevés borzalmas eseteiről jönnek tudósítások. Kiew- ben százötvenen vannak emberevésért bebörtönözve. Distrikt-ben egy anya három gyermekét ölte meg, hogy fölfalja őket. Krivojrog- ban elfogtak egy asszonyt, ki férjét ugyanezen okból megölte. Az éhinség a szokásos veszélyt, a tífuszt hozza magával, amint az már 1921—22-ben is előfordult. Az Uralvidékről pestis eseteket jelentenek. Ezen epidémiák létezését a nyilvánosság előtt persze letagadják s e járványok elterjedését nemcsak, hogy meg nem gátolják, hanem számos esetben még elősegítik. Az orosz parasztok igy vallanak a sorsukról: ... Két hónapig éltünk marharépán és cukornád-magokon. Egy hétig koldulni jártunk férjemmel és gyermekeimmel, de a zsák üres maradt. Nyáron és ősszel szorgalmasan dolgoztunk, de december és januárban az összes gabonát és egyéb terményeket, sőt a vetőmagot is a hatóságnak kellett beszolgáltatnunk. Sem marharépa, sem kukorica, sem bab nem maradt számukra, sőt aprójószág sem, miután azt is a húsközpont- nak kellett beszolgáltatnunk. A sertés és tej szintén odavan *. . . . . Szivszaggató, ha egy kis gyermek egy darab kenyérért könyörög és nem adhatunk neki. Öt hónap óta nincs kenyerünk, húsról és zsiradékról szó sem lehet. Mi már megelégednénk levessel is, ha sűrűre főznénk. Sokan meghalnak és koporsó nélkül teszik őket a sirba. Isten nevéről még csak említés sem történhetik, — ilyenkor az Internationale- t éneklik . . . . , . Én már csak árnyéka vagyok önmagámnak, az egész községünkben nincs egy egészséges ember. Csupán egv gyógyszerész hiányzik : a kenyér. Sokan újra megtanultak imádkozni azok közül, akik már azt régen elfelejtették . . , ... Az ínség olyan nagy, hogy a halottakat is megeszik, kutyák már nem is találhatók, macskák még kevésbbá. Az elhullott szarvasmarhákat is elfogyasztják. Ma öt halottat ettek meg . . . Sajnos, annyian halnak meg, hogy nincs idő sírok ásására. Ezért nagy, több öles gödröket csinálnak, ezekbe 20—30 holttestet tesznek. Itt naponta 10—15 en halnak meg. Sok ház teljesen kihalt . . . Észak-kaukázusban voltam. Ami ott történik, az minden fantáziát megcsúfol. Az embereknek egyáltalán nincs m;t enniük. Naponta sok ezer ember hal n eg Ha egy egy állat elhull, sort ailnak érié az emberek, az elosztásnál még igy sem juthat mindenkinek. Nemcsak a húsát, hanem a bőrét is mohón fogyasztják el. Nemrég a követke ö estt történt: Néhány ember a szántóföldekre fuvarozott ki eleségért. Útközben, k. b. tiz kilóméteire a falutól két döglött lovat találtak. Hogy mióta feküdtek ezek ott, senki sem tudta. Midőn a fuvarosok hazaérkeztek és elbeszé ték, mit láttak? egyszerre mindnyájan oda igyekeztek. Mi volt a köveikezmény ? Látásnál kényelem! Fényképezésnél siker! ha szemüveget, fényképezőgépet és kellékeit Bánfai optika és foto szaküzletében vásárolja. ZALAEGERSZEG, Kossuth Lajos utca 4.
