Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-02-20 / 40. szám

Xtfll. évfolyam 40. szám« Ära 10 fillér $034. Február 20. Kedd. Főtisztelendő Gosztonyi 54 László plébános útnak £a\acsány mMJ Felelős szerkesztőj Herfooly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. - ■ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban ~T kban. j fizetési árak évre 6 pengő, ­egy hónapra 2 peng?, negyed* ■ Hirdetések díjszabás szerin A Katolikus Népszövetség va- sárnap délután lelkes lefolyású gyűlést tartott a zalaegerszegi Kulturház nagytermében, melyet egészen megtöltött a közönség. A gyűlést Pehm József apát plébános nyitotta meg, aki fej­tegette a Katolikus Népszövetség jelentőségét. — Nekünk, katolikusoknak — mondotta — nemcsak a csa­ládban van mit megbeszélnünk, nemcsak a pásztornak és a hit­oktatónak van szava a hívekhez, illetően a gyermekekhez. Szavunk van a katolikus nép egyetemes­ségéhez is. Igaz ugyan, hogy hal­iunk hangokat, hogy ami a tem­plomon és a családon kívül esik, az nem az Egyház dolga, de mi az eféle hangokra sohse hall­gatunk. Nekünk feladatunk népünkkel min­den életkörülményben fog­lalkozni, bajaival törődni és segítségére lenni. A tetszéssel fogadóit megnyitó után Horváth Irén népszövetségi titkárnő szólt arról, hogyan illesz­kedik bele a népszövetségi gon­dolat az Actio Catolicába. Rámu­tatott, hogy az alvó falvakat, embereket fel kell ébreszteni, a katolikus öntudat szikráját fel kell gyújtani, mer az alvás, a közöny nem egészséges. A Katolikus Népszövetség ébresztgeti ezt a lángot, de nem akar forradalmat. De rámulat, hogy mások jogának elismerése mellett a katolikusok is élni akarnak, igazságot, békét és szereidet hirdetve. A népszö­vetségi munkában mindenkinek ott a helye, szetvezkednünk kell, mert a béke szertete nem je­lenti, hogy gyengék legyünk. Nen szabad pehelynek lennünk, melyet eifuj a szél, hanem olyan­nak, mint a vas, hogy ne legyünk többé vezetettek, hanem vezetők. A Katolikus Népszövetség jelenti a katolikusoknak egymást segitő kezét az élet minden vonatkozásá­ban, a közéletben és gaz­dasági életben egyaránt. Felhivta a figyelmei arra, hogy a szervezési munkában mennyire fontos a sajtó, mennyire fontosak a Népszövetség kiadványai. A szervezkedés anyagi bázisát és egyben önmagunk megsegítését jelenti a temetkezési segitő pénz­tár. Az értékes előadás élénk tap­sot aratott. Szombath József egy­házmegyei titkár ugyancsak nagy tetszés mellett fejtette ki, hogy most, amikor a félrevezetett tö­megek csalódottan állanak egy hibásan felépített társadalmi és gazdasági rendszer halódásánál, a Katolikus Népszövetség fokozottan akar törődni a katolikus tömegekkel. j Ei akarja foglalni azokat a he­lyeket, melyekről akkor szorították vissza az Egyházat, amikor a mai pusztulást előkészítették azok a rendszerek, melyek a világot Isten nélkül, sőt Isten ellenére akarták berendezni. Az Egyház és a Katolikus Népszövetség odaáll a rnagára- hagyoít, bizalmukat veszteti tö­megek mellé és mutatja nekik az újjáépítés útját. Megmutatja a katolikus tömegeknek, hogy össze­tartoznak és segíteniük kell egy­mást, megmutatja, hogy a katolikusoknak közös ügyeik vannak nemcsak a templomban, de minden vonalon is. Nem politizálni akar a Népszö­vetség, hanem a katolikus nép nagy gondolatait, törekvéseit igyekszik megvaiósiíani. Örömét fejezte ki, hogy a ka­tolikus nép öntudatra ébredése gazdasági téren is mutatkozik, s e tekintetben Zalaegerszeg az egyházmegyének legszebben ki emelkedő része. A vezetők innét lelkedesedést tudnak meríteni a további munkára. A temetkezési segitő pénztárnak itt már 600 tagja van. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a katolikus Egyházban nagy erők vannak. Ez az erő most kijön a templomokból a romokat eltakarítani és új életet teremteni, amely krisztusi és igazságos élet lesz. Szoják Géza titkár arról szólt, hogy miért kell szervezkedni a katolikus népnek világszerte. Az egyik ok, hogy sok helyen az állam a mindenható, egyedüli erőtényező akar lenni. A kato­likusoknak mindenütt, s igy Ma­gyarországon is készen kell álla­mok, hogy felvehessék a harcot, ha az államhatalom ellenséges formát ölt. Szervezkednünk kell, hogy harcolni tudjunk, ha az államhatalom letérne Szent István örökségének és a magyar alkotmány­nak alapjáról. Jaj lenne nekünk, ha gyengék és készületlenek volnánk ilyen vál­tozás beköszöntésekor. Másodszor szervezkednünk kell az ellenséges gazdasági rend­szerrel szemben. A krisztusi szel­lemet tagadó gazdasági rendszer pusztulást hozott a világra, s ezen csak a nagy katolikus fel- lángolás segíthet, mely lelki eső­inket gazdasági téren is kifeje­zésre juttatja. Alulról a legkiseb beken kel! kezdenünk a harcot, hogy fokozatosan katolikus gaz­dasági rendszert építhessünk ki, melybe nem az idegen, hanem a katolikus munkanélkülieket állíthatjuk be. Fegyver lehet kezünkben . ft katolikus pénz, ha nem adjuk oda az ellenségnek. A népszövetségi szervezkedés egyik célja a harc hitünkért, harc az isteníeienség ellen, mert érvé­nyesíteni akarjuk hitünk alapjait : az igazságot és szerctetet. Rámutatott azután arra, hogy sokan a katolikusokat másod- rangú hazafiakként kezelik, pedig a katolikusokat ne tanítsa senki Brüsszel, febr. 19. Albert belga királyt szombatról vasárnapra vir­radó éjszaka, halálos szerencsét­lenség érle. A király, aki szenve­délyes sportember volt és különö­sen a repülés, az autósport és a turisztika érdekelte, szombaton délután ^komornyikja kíséretében kirándulásra ment autón a Namur környéki hegyekbe. Az utót maga vezette. Egyik poní®n megállította az utót és a komornyikot hátra­hagyva egy szikla megmászására indult. Mikor már besötétedett és a király mégsem tért vissza, a komornyik keresésére indult, de nem találta. Azt hitte, hogy a ki­rály eltévedt, azért bement a leg közelebbi községbe és embereket hivott segítségül. Kétórai ered­ménytelen keresés uíán telefonált a laakeni királyi kastélyba, ahon nét Dixmuidenltábornok vezetésé vei azonnal mentőexpedició indult el. Órákig keresték a királyt, míg végül éjfél után 2 ; órakor megta iálták holtan egy sziklafalon füg- ve. Albert király kötél segítségé vei mászott meg egy sziklát. Közben egy sziklaíömo megmoz­dult alatta, a király lezuhant, esés közben fejét a sziklába vágta, amely arcát teljesen ősszeroncsolta, s holtan maradt függve a derekára erősített kötélen. Holttestét még az éj folyamán a királyi kastélyba szállították és a halálhírről értesítették a Svájc­ban tartózkodó Lipót trónörö kösf, aki azonnal hazaindult. Értesítették többi gyermekeit, Károly herceget és Mária herceg­nőt, aki Umberto olasz trónörö kös felesége. Erzsébet királynő­hazaszeretetre. A hazaszeretet alapja, forrása a család, már pedig a katolikus családokban nem rimganak a bölcsők üresen, mint a másik oldalon, ellenke­zőleg a katolikus családok a nemzet életerejét jelentik. A nagyhatású beszéd uíán Pehm József apátplébános zárta be a gyűlést. Úti tapasztalatai alapján megállapította, hogy a katolikus' öntudat, a katolikus tevékenység országszerte emel­kedőben van. A munka az Al­földön is erőteljesen folyik, az Alföld a Dunántúlnak ma már versenytársa, tehát a Dunántúl­nak újult erővel kell dolgoznia. Majd kát érdekes példával vilá­gította meg a katolikus öntudat nevelésének fontosságát. Végül a Katolikus Népszövetség további felkarolására buzdította hallga­tóit. vei először csak azt közölték, hogy a király autószerencsétlen­ségnél megsebesült, majd később közölték vele a valóságot. Az egész országban nagy a gyász, mert Albert király rend­kívül népszerű uralkodó volt. A király 1875 ben született, 1900- ban veite feleségül Erzsébet ba­jor hercegnőt és 1909-ben jutott a trónra. A király ismeretes volt bátorságáról A háború alatt a legveszedelmesebb frontszakaszo­kon is meglátogatta katonáit. Nemes gondolkozásáért népe szerette. Népszerűségének köszön­hető, hogy Belgiumnak két nem­zetisége, a flamandok és vallo­nok közt a felmerüit ellentéteket mindig sikerült békésen elintézni. Nagy barátja volt Franciaország­nak és halála ott is nagy meg­döbbenést kelteit. Doumergue francia miniszterelnök ma Bel­giumba utazott, hogy személye­sen fejezze ki részvétét. A teme­tés valószínűen szerdán lesz. Az ui király, Lipót, 33 éves. A kormány kiáltványban méltatja az elhunyt uralkodó történelmi nagyságát és utal arra, hogy Bel­gium teljes reménységgel fogadja utódját. A hadügyminiszter a hadsereg részére gyászt rendelt el. A részvétnyilatkozatok a világ minden részéből érkeznek. Rész­vétét fejezte ki Magyarország kormányzója és kormánya is. Jialálos turistassereweeétlen- mm Áldozata lett Albert belga király. „Az Egyháznak szava van a katolikus tömegekhez a temp­lomon kívül is.“ A Katolikus Népszdwetség nagysikerű gyűlése Zalaegerszegen.

Next

/
Thumbnails
Contents