Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-02-18 / 39. szám

Xilli évfolyam 39 szám* !© füléit m24. Február 18. Vasárnap. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin m Azzá! a kérdéssel, amit az elnök a kisgyülésen feltett (Csak nem gondolják, hogy egy kisebbségi ellenzéki pártot üdvözölhet a vár­megye ?) keveset foglalkozunk. Miért ne ? A főispánnak ^köteles­sége ellene küzdeni, ezt kormá­nya megkövetelheti tőle ; de két­ségbevonni a jogot, nem szeren­csés dolog. Megjegyezzük azt is, hogy a szovjet elismerés még nincs benne a magyar törvény- könyvben. Tehát a külpolitikai körültekintés még legalább is ko­rai. A főispán elkorázta, Jelentős taktikai hiba is akadt az elnöklésben. Az a bizonyos erélyes csengőkezelés (amire ok nem is volt; se őf, se a kormányt nem bántották, csak a szovjetet) utána az Örley kirohanásnak, ha nem is a nemhallása, ami elvégre megtörténhetik, de legalább a nem kielégítő, enyhe kezelése, össze­hozta a megtámadott papságot és a független kispolgárságot, de bátran állítható, az egész közgyű­lés 80—90% át egy táborba. A kormány azt várja és várhatja a főispántól, hogy javítsa számára a talajt. Ennek most az ellenke­zője történt. II Ahogy egy főispánviselt ember­rel bánt, aki egyben a gazdasági egyesület elnöke, felsőházi tag, az a kioktatás sem terem jó gyümöl­csöt. Ahogy pedig később könyör- gőre fogta a dolgot, az arra vall, hogy a régi kemény főispánra, aki erőssége volt a kormánynak, nem ismertünk rá. Gömbös miniszterelnök Rómába utazik. Budapest, február 17. Elterjedt hirek szerint Gömbös Gyula már­ciusban Rómába utazik, áhol Mussolini vezetésével és Dollfuss osztrák kancellár bevonásával fontos tanácskozás lesz. Beavatott körök szerint szó van ilyen uta­zásról, de döntés csak Suvich olasz külügyi államtitkár buda­pesti látogatása alkalmával tör­ténik: Jehlicska Ferenc: A tótok vissza akarnak térni Magyarországhoz. Ami nem vitás... Nagy összecsapás történt a legutolsó vármegyei közgyűlésen afelől, van-e joga a közgyűlésnek arra, hogy politikai kérdésekben megnyilatkozzék. Farkas Tibor dr. tiltakozott az ellen, hogy ezt akár elszólásból, akár nyelvbot­lásból az elnöki székből kétségbe vonják. Az elnöklő főispán Far­kas Tibornak lényegében nem válaszolt; ez hiba volt; a kor­mánynak nem tett vele jó szol­gálatot. Kereste ugyan a törvényt, azt kezébe is adták ; de mellőzte annak felolvasását. Ha a törvény az ő véleményét támogatja, bi­zonyára felolvastatja azt. Mivel a törvény megismerte­tése az elnöki székből elmaradt, közöljük az 1929 évi XXX. t.c. 22 § ának 1. és 2.' bekezdését: „ 1. A törvényhatósági bizottság közgyűlésének hatásköre ... ál­talában azokra a kérdésekre ter­jed ki, amelyekben a törvény- hatóság állásfoglalását, vagy irá­nyifő akaratát kell kifejezésre juttatni, 2. Éhez képest a tör vényhatósági bizottság közgyűlése 1. gyakorolja a politikai (1886: XXI. t. c. 2. §. c.), levelezési felirási jogot . . Az 1886: XXI. í. c. 2. §. c. pontja pedig azt mondja: „eze­ken felül a törvényhatóságok egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azo­kat megvitathatják, azokra nézve megállapiíásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánnyal kö­zölhetik ás kérvény formájában a törvényhozás bármelyik házához közvetlenül fölterjeszthetik.“ Megkockáztatta az elnök azt az állítást is, hogy a tárgyalásra ki­tűzőit fővárosi autonómiai me­morandum kapcsán a főváros üdvözlése külön indítvány nélkül nem tárgyalható. És iit emlegette a felszólalásra készüleíleneket, akik hátrányba kerülnének, ha nem nyújtják be előre még a kiegészítő indítványokat is. Na­gyon szép ez a politikai, szociá­lis, karitativ elnöki mdulat, csak az a baj, hogy a törvény nem ismeri; nem is hisszük, hogy jogász ember ezzel valaha is érvelt volna. A törvény (í929 : XXX. t. c. 26 §. 3) csak „a tárgysorozatba felvett ügyekkel össze nem függő önálló indít­vány“ benyújtásáról intézkedik. Következik ebből, hogy nem ön­álló, hanem kiegészítő indítvá­nyok minden külön benyújtás nélkül tárgyalhatok és tárgya­landók. Hogy mennyire nem volt biz­tos az elnök a maga álláspont­jában, látszik abból, hogy ké­sőbb mégis belement a kiegé­szítő indítvány tárgyalásába. Ek­kor azonban csak kevesen tudták azt, hogy jóformán hányadán is állunk. Róma, február 15. Jehlicska Ferenc Milánóban nagyszámú hallgatóság előtt előadást tartott a tót kér désrői. Kijelentette, hogy Slovensko ezer éven át Magyarországhoz tartozott, s ahoz akar tartozni a jövőben is. A Felvidék most a cseheknek az olaszok által meg­akadályozott nyugatmagyaror­szági korridort pótolja, mert köz­vetlen kapcsolatot teremt Cseh­ország, valamint Románia és Ju­goszlávia között. Szerb-olasz há­ II ború esetén fegyverekkel és ka­tonasággal tudná ellátni Cseh­ország a szerbeket, tehát Olasz­országra nézve is fontos, hogy a Felvidék visszakerüljön Magyar- országhoz. Kimutatta Jehlicska, hogy a Felvidékre a cseheknek sem nemzetiségi, sem történelmi jogaik nincsenek. A tót nép Cseh­országtól el akar szakadni, mert ott szabadságát korlátozzák. Ezt a mozgalmat az olaszoknak sa­ját érdekükben is támogatniok kell. demokrata front felbomlása után tömeges visszatérések indultak meg a katolikus Egyházba. Azok­ról van szó, akik korábban a vörös agitáció következtében el­hagyták vallásukat és felekezet- nélküliek lettek. A plébániákon alig győzik a munkát, oly sok a visszatérő. Az érseki helynökség gondoskodott, hogy a visszatérők hitoktatásban részesüljenek. Páris, febr. 17. — A Matin beszélgetést folytatott Bécs kor­mánybiztosával, aki elmondotta, hogy a városi épületeket a szo­ciáldemokraták katonai szakértők bevonásával oly módon építtették meg, hogy azokból harcolni le­hessen. Egyes házak valóságos erődök voltak, gépfegyver fede­zékekkel ellátva. A szociáldemok­raták fegyvereinek kis része a világháborúból származott, na­gyobb részük azonban külföldről került be. 1 Newyork, febr. i 7. A newyorkí szociáldemokraták tüntető felvo­nulást tartottak az osztrák .se-, mények miatt, szidalmazva Dolí- fusst. A rendőrség oszlásra szó­lította fel a tüntetőket, de azok ellenálltak és kétórás küzdelem fejlődött ki a rendőrök és a tö­meg között. A menetben részt­vevő nők véresre karmolták a rendőrök arcát. Majd a szociális- ták zárt helyen gyűlést tartottak. A kommunisták megrohamozták az elnöki emelvényt, mire vad harc keletkezett, melynek több sebesültje van. Páris, febr. 17. A francia szo- ciáíisták tüntető gyűlést tartottak, melyen a Dollfuss rendszer ellen foglaltak állást. Egyik szónok kijelentene, hogy a bécsi kom­mun helyett majd párisi kommun lesz. Páris, febr. 17. Kormánykö­rökben izgalmas tárgyalások folynak Ausztria függetlenségé­nek biztosításáról. Szó van arról, hogy fegyveresen is megvédik Ausztria függetlenségét. Innsbruck, febr. 17. A tartomá­nyi kormány mozgósította a íiroli lövészeket. Úgy tudják, hogy nem­zeti szocialista puccstervet leplez­tek le és ezért történt a mozgósítás. Bécs, febr. 17. Dollfuss kije­lentette, hogy szükség esetén a barna forradalmat is letörik, mint most a vörösökét. Több kivégvés már nem lesz. A foglyokkal építtetik újra a megrongált épületeket. A szo- ciálista vagyont is kártalanításra fordiiják. Olaszország és Franciaország arra akarják ráb rni Angliát, hogy a három hatalom tegyen nyilat­kozatot Ausztria függetlensége mellett. Anglia olyan megállapo­dáshoz nem járul hozzá," amely fegyveres beavatkozásra kény­szerítené Ausztria függetlensége érdekében. Az osztrák kormány fokoza­tosan megszünteti a kivételes rendszabályokat. Olaszország és Franciaország biztosítani akarja Ausztria függetlenségét. II Bécs, február 17. A kormány tagjai minisztertanácsot tartottak, amelyen a kormány háláját ás elismerését fejezte ki a karhaía- lomnak, amely megakadályozta a forradalom győzelmét. Az áldo­zatok hátramaradottairól gondos kodnak. Megállapította a kormány, hogy az ostromállapotot már csak Bécsben, Felsőausztriában, AIsó- ausztriában és Stájerországban tarja fenn, de ezeken a helyeken is valószínűen rövidesen meg­szünteti. A minisztertanács a szociáldemokrata mandátumokat megszűntéknek mondotta ki. Tegnap 11 lázadót Ítéltek ha­lálra. Ezek közül hármat kivé­geztek, a többinek a köztársasági elnök megkegyelmezett. Számos vádlottat súlyos fegyházra ítéltek. Hivatalos közlemény jelent meg, amely szerint február 25-ig minden fegyvert és lőszert be kell szolgáltatni. Akik 25-ig be­szolgáltatják, jutalmai és büntet­lenséget kapnak. Ez időpont után szigorú büntetés vár a fegyverek rejtegetőire. Wallisch stejerországi szociál­demokrata vezér kézrekeritésére 5 ezer schilling jutalmat tűztek ki. Wallisch valószínűen a Ju­goszláviával határos erdőkben bujkál. Tömeges visszatérések az Egyházba. Bécs, febr. 17. — A szociál- ■

Next

/
Thumbnails
Contents