Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-02-17 / 38. szám

3<? Xtfil évlftip^ ^7: ezént* Ara 10 fillér 1934. Február tlrr Péntek. ifit .. nosztonyi László plébános útnak Főtisztelendo Go - Zaiacsány 54 GYEI ÚJSÁG felelős szerkesztőí Herboiy Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak i egy hónapra 2 pengő, negyed* évre 6 pengó. — Hirdetések díjszabás szerin kráciának ez az összeroppanása szinte órapontossággaí követke­zett be. Kezdettől fogva tagadás­ba vettük létjogosultságát s ná­lunk a forradalmat közvetlenül követő időket leszámítva, hatalmi súlyra szert tenni soha nem tu­dott. Következett ez első sorban a magyar nemzet népi rétegei­nek gondolkozásából, amely a magántulajdon szentségének alap­ján áll. Nemzetünknek minden osztályát eltölti az a gondolat, hogy a munkája árán szerzett vagyonnal ő maga akar rendel­kezni. A napokban megjelenik nyugdíjtörvény végrehajtási utasítása. Lebukott a vörös lobogó. Az osztrák események jelen­tősége sokkal nagyobb, semhogy azok hatásukban megrekedhetné­nek Ausztria határain belül. A háború után bekövetkezett fel­dúlt európai közállapotok során a nemzetközi szociáldemokrácia szervezettségénél fogva számará­nyát messze felülmúló súlyra tett szert. A marxizmusnak ez az át­meneti súlya úgyszólván minden európai államban megmutatko­zott, leginkább azonban azokban az országokban, mint Németor­szágban és Ausztriában, amelyek a békeszerződések során hátrá­nyos helyzetbe jutottak. Ilyen körülmények között szer­vezkedett meg, mint fegyveres erőtényező, Ausztriában, ahol a legutóbbi napokban kirobbant pol­gárháborúig beiefészkelték magu­kat Bécs város közéletébe, ott irányitó tényezők lettek, mun- káshadsereggei rendelkeztek, osz­tagaikat, miként az események mutatják, háborús fölszereléssel látták el s igy minden közéle'i kérdésben valóságos külön álla­mot jelentettek az államban. A nemzetközi szociáldemo­krácia azonban fokról fokra ve­szített súlyából. A polgári ele­mek felismerték a szervezett erő fontosságát ás, ahol a polgári elem szervezkedett, ei is nyomta a szociáldemokráciát. Példa rá Olasz- és Németország. Ausztria volt még a legutóbbi időkig a marxizmusnak az a fellegvára, amely legtöbb sikerre! dicseked­hetett. Viszont az osztrák szövet­séges államok területe lett az az ütköző pont, ahol az eszmék leginkább megütköztek, amikor egy, előrelátható időpontban ki­robbant a szociáldemokráciának fegyveres zendülése az államha­talommal szemben. Szomszé­dunkban forrási pontra jutottak az események, amelyeket mi Ausztria olyan belső harcának tekintettünk, amely véres forrási folyamatból ki fog kristályosodni az egészségesebb politikai légkör. Magyar szemmel nézve az ese­ményeket azt látjuk, hogy Auszt­riában most omlott össze az egész középeurópai marxista szervezkedés, melynek alapjai egyébként is annyira meginogtak már, hogy csak az összeroppa­násra kellett várni. Ezzel a nem­zetközi eszméket hirdető politikai irányzatnak vörös lobogóját egy- szersmindenkorra be lehet vonni. Ezt a lobogót egyébként is csak egy szervezett kisebbség tűzte várfokaira, kihasználván a háború utáni idők polgárainak elesett- ségét és szervezetlenségét, ami­kor a kisebbség uralma itt ott meg tudta törni az amúgy is meggyötört polgári osztályokat. A nemzetközi szociáldemo­Budapes*, febr. 16. A nyug­díjtörvény végrehajtásáról sokféle híresztelés jelent meg, s egyes lapok számadatokat is közöltek. Ezért Imrédy pénzügyminiszter ma délelőtt a 33 as bizottság ülésének megkezdése előtt nyilat­kozott a kérdésről. Kijelentette, hogy a nyugdíjtörvény kihirde­tése a legközelebbi napokban történik meg, s ugyanakkor sor kerül a végrehajtási utasítások kiadására, majd megkezdik a tör­vény végrehajtását. Hogy hány alkalmazott kerül nyugdíjba és miképen hajtják végre a törvényt az egyes ágazatokban, erről e pillanatban még nem lehet nyilatkozni. Kijelentette még, hogy a nyugdijeljárás lebonyolítása a végrehajtási módozatoktól függ, ezért jóslásokba bocsátkozni nem lehet. tását is, s a parlament nélküli kormányzást. Páris, február 16. A cseh és osztrák szociáldemokraták kap­csolata Párisban nagy meglepe­tést keltett, s nyilvánvaló ezek- után, hogy Benes párisi útja az osztrák kérdéssel áll összekötte­tésben. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a hivatalos cseh körök ne tudtak volna a cseh fegyverszál­lításokról. Benes az osztrák kér­désről tárgyal a francia miniszter- elnökkel és a külügyminiszterrel. London, Páris, Róma állandóan tanácskoznak az osztrák helyzet­ről. A megyegyülés után. A nemzeti szocializmus is be­vonult a megyére. Szerényen, csendesen, az ellenzékiség minden ismérve nélkül, És ezt nemcsak a bejelentő egyénisége tette. A főispán egyenesen váílveregető volt. Eleinte ugyan megállapította, hogy nem is tartoznék ide a nemzeti szocializmus gyűlésének ügye, de aztán az interpelláció legördült csendesen, mintha nem is Gyömörey György elnökölt volna. A felszólaló kedves elis­merésben részesült. A nemzeti szcciálista mozgalom — úgy a nép előtt — szélső ellenzéki. Vannak, akik az ellen­zékiséget a tagok részéről igen, de a vezénylet részéről nem veszik komolyan. A szabadfutást és ko­moly ellenzékiséget a mai orszá­gos és helyi buzgalom mellett nem tudjuk elképzelni. Az a bi­zonyos páhoíyigénylés, a zala­egerszegi izraelita hitközség el­nökének a decemberi közgyűlésen adott, legalább is nem NÉP-szerü válasz, az egész téli kampány akadályíalansága, a kormánysajíő teljes kihűlése, az a tény, hogy a kormány kormányzói kihallga­tást engedett Meskónak és Festeticsnek, az „ellenzéki“ ve­zéreknek és ez a felhúzott sze­möldökökkel kezdett, de azután a nemzeii szociálizmus láttára, hallatára finom elérzék.enyüiésseí végződő gyűlés kinyithatják a szemeket a tagoknál ís. * * * A gyűlés legderüsebb mozza­nata az volt, amikor Örley György dr. fellépni készült a dobogóra, hogy helyreüsse a papságba-ha- rapásáí, beleakaszkodott a mel­lette a földön levő köpőládába. Ő rúgta, az meg huzia őt visz- sza. Bizony nehezen tudta le­gyűrni azt az idejétmúlt ősi bútor­darabot. Sokan jóízűen kuncog­tak rajta. A rosszmájuabbak elég­tételnek is nézték ezt a láda-via­dalt. Nem jó az ilyen ládáknak a közelébe telepedni, nehéz le­vetni őket. A magas ló után néha apró, furcsa bútordarabokba is belebotlik az ember. Ausstrláfeaw heiyreállott a nyugalom. A csehek munkáscsapatokkal is segíteni akarták a bécsi vörösöket. C. Bécs, febr. 16. A vörösök el» lenállásáí mindenütt megtör.ék, a szociáldemokraták Floridsdorf kö­rül is megadták magukat. Az éj­szaka már teljes nyugalomban telt ei, az ország területén és Bécsben ma reggel megindult a normális élet. A villamosok köz­lekednek, a gyárakban folyik a munka, teljes a vasúti közleke­dés is. A záróórát ma már meg- hosszabbítják, s holnap megkez­dik a tanítást az iskolákban ís. Tegnap 2300 vörös lázadó adta meg magát. A bécsi veszteség- lista nem olyan bő, mint először hitték. A halottak száma négy­száz. A karhatalom vesztesége nem sokkal kisebb, mint a láza­dóké, ami azzal magyarázható, hogy a lázadók védett állásokból, a katonák pedig a nyílt utcákról támadtak. A halottak száma azért kisebb az első híreknél, mivel a katonaság kímélte a lakásokat, melyekben asszonyok és gyer­mekek tartózkodtak, s inkább a lázadók gépfegyverállásait ágyuzta. A hatóságok hivatalos meg­állapítása szerint a csehek igen nagy mértékben támogatták az osztrák vörösöket. Nemcsak ren­geteg fegyverrel és lőszerrel lát­ták el az osztrák vörösöket, de pénzzel is, továbbá szó volt arról is, hogy 30 ezer főnyi cseh mun­káshadsereget küldenek az oszt­rák elvtársak támogatására. A lázadás tervét egy rendőr­őrszem ébersége révén fedezték fel. Az őrszem egy gyanús em­bert fogott ei, akinél kompromit­táló iratokat találtak a schvechati szociáldemokrata vezértől. A le­leplezés nyomán házkutatásokat tartottak és ekkor sok lőszert és bizalmas iratot találtak. Az iratok a szocialisták és a betiltoti kom­munista párt vezéreinek együtt­működéséről szólt a kormány el­len. A lázadásnak tulajdonképen február !3-án kellett volna ki­törnie, de a linziek egy nappal- élőbb robbantották ki. Ha a ter­vezett napon történt volna a lázadás kitörése, akkor sokkal nehezebben lehetett volna el­nyomni, mivel 13-ikára általános sztr jk tört volna ki. Linzben a szociáldemokraták földalatti folyosót ástak az egyes épületek között, s mikor a kato­naság rohamozta az egyik épü­letet, a másikba vonultak vissza. Majd újból előjöttek és meglepe­tésszerűen sortüzzel árasztották e! a karhatalmat. Bauer Ottó és Deutsch szociál­demokrata vezéreknek sikerült Pozsonyba, majd Prágába szökni. Innét Deutsch valószínűen Párisba utazik. Linz, február 16. Stahremberg herceg éleshangu beszédben tá­madta a felsőausztriai keresztény­szocialista tartományi főnököt, akit azzal vádol, hogy túlzott óvatosságával elősegítette a szo­ciáldemokraták íelíegyverkezését. A beszéd tulajdonképen az egész keresztényszociálista párt ellen irányul. A Heimwehr ugyanis követeli a keresztényszociálista párt és a többi pártok feloszla-

Next

/
Thumbnails
Contents