Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-02-13 / 34. szám
1934 február 13. Zalamegyei Újság 3. ben munkálkodtak, de különös elismeréssel szólott Palkó János dr. kanonok, egyházmegyei főtan- felügyelőhöz, aki felismerte a tanfolyam n^gy jelentőségét és a bizottság által rendezett tanfolyam egész ideje alatt itt tartózkodott, azt mindvégig nemcsak élénk figyelemmel kísért, |hanem abban maga is aktiv részt ve t. Utána közvetlen szavakkal arra kérte a tanfolyam hallgatóit, hogy tanulmányaik befejezte után, ha nevelő munkájukat az éleiben megkezdik, az itt szerzett ismereteik alapján meleg szeretettel és kitartó munkával dolgozzanak a nép széles rétegei érdekében. Ezt a munkát az iskolánkivtili népművelés zászlaja alatt végezhetik el legkönnyebben. Végül a tanfolyamon résztveít 39 hallgatónak kiosztotta a bizonyítványokat. A záróünnep a Himnusz hangjaival ért véget. Előadás az ipartestületben. Lippay István dr., az Ipartestületek Országos Központjának igazgatója, vasárnap délután 5 órakor igen érdekes és értékes előadást tartott a zalaegerszegi ipartestüietben. Az ipari ügyeknek kitűnő ismerője az új ipartörvénynek fontosabb intézkedéseit ismertette és tanulságos magyarázatokat fűzött azokhoz. Előadását a régi céhrendszer ismertetésével kezdette, amikor a céh állapította meg, hány iparos működhetik hatáskörének területén. Aztán rátért azokra a rendelkezésekre, amelyek a céhrendszer megszüntetése után, egészen nap • jainkig történtek. Különösen kiemelte az Iparos Szék rendkívüli fontosságát. Ez a szerv bizonyos vonatkozásokban a céhrendszerre emléKezíet, mert célja fegyelmet tartani az iparosok között. Hogy feladatának annál hatásosabban megfelelhessen, bírságolási joga is van. A tisztességtelen versenynek, a kontárok „működésének“ megszüntetése szintén feladatai közé tartozik. Olyan szerv tehát, amelynek megalakításánál a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni s amelyet működésében minden iparosnak a legmesszebb ■ menően támogatni kell. Eseteket sorolt föl annak igazolására, hogy az Iparos Szék milyen eredménynyel képes küzdeni a tisztességtelen versennyel szemben. Kérte az iparosságot, tartsanak össze, támogassák egymást, mert a meg értés és összetartás már magában is biztosítja a fegyelmet. Fegyelmezett iparostársadalomban szinte magától megszűnik a tisztességtelen verseny és a kontárkérdés magától megoldódik, mert a közönség részéről is támogatást nyer az iparosság e két veszedelmes kinövés ellen. Végül Isten áldását kérte az ipartestületre és annak vezetőségére. A nagyszámban egybegyült hallgatóság feszült figyelemmel kisérte a kitűnő előadást, melynek végeztével lelkesen ünnepelték a központi igazgatót. Az előadásért Horváth István, ipartestületi elnök mondott köszönetét dr. Lippay Istvánnak és az országos központnak azért, hogy lehetővé tette ennek a nagyfontos'ágú előadásnak megtartását. Előadás után az igazgató az egybegyűltekkel hosszasan elbeszélgetett a különféle ipari ügyek felöl. mwmm mmmm. Szeressük, segítsük védjük egymást. Munkában a katolikus akció. Lelkes fiatalemberek járják hetek óta Zalaegerszeget. Minden katolikus családhoz bekopogtatnak. A katolikus akció első fecskéi ezek, — a önsesegélyezésből és kölcsönös támogatásból fakadó katolikus tavasz hírhozói, „Szeressük, segítsük, védjük egymást“ : ez a jelszavuk. Hirdetik a nagy küzdelmet, mert élet és halál között kell választanunk. A liberális kapitalista szabadverseny a múltban sem jelentett boldogulást a kaíolikusság nagy többségének és a kizsákmányoláson felépülő kapitalizmus ösz- szeomiása most ismét minket, katolikusokat hajt a fokozott nyomorúság, a feleslegessé válás nagy szemétdombjára. A szenvedést még tűrtük, ezer éven át megszoktuk, de az elpusztulás ellen mindig védekeztünk. Most is vállaljuk a harcot. Éini akarunk ! Ha a szörnyű válságok lehetetlenné teszik mindenki számára a megélhetést, akkor vándoroljon ismét tovább a hordalék emberanyag, menjenek azok, akiknek hazájuk az egész világ, kik megélnek a jég hátán is, kik mellényzsebükben magukkal tudják vinni egész gazdasági világukat. — Nekünk csak egy hazát adott Istenünk és attól sem elválni, sem abban nyomorultul elpusztulni nem akarunk. Az éleíbenmaradás nagy harcában minden fillér muníciót jelent. — Minden fillérünkkel katolikus emberi, katolikus emberek intézményeit, vállalatait keli mentenünk, — máskülönben elhullanak legkedvesebbjeink is. A Katolikus Népszövetség agitátorainak munkája nálunk is harcot jelent: harcot a kenyérért, a ruháért, a lakásért. A katolikus földmives harcát a földért, katolikus kereskedőink harcát az üzletért, iparosaink harcát a műhelyért, iskolázott embereink harcát a hivatalokért és minden doigozó katolikus ember harcát a mindennapi kenyérért, gyermekeink emberségesebb, igazságosabb életéért. A magyar katolikusság lelki ereje, hitbuzgalma kell, hogy átalakuljon gazdasági és társadalmi erőiényezővé is. A szabadkőműves-i i b e r ä 1 í s áramlat nekünk katolikusoknak többszázéves téli évszakot jelentett, de nem halált. A hó alatt rengeteg életcsira van, kitör, kifakad, csak napsugár érje. Isten malma nekünk őröl. Harcba induló katolikus fiatalok, tiétek a jövő! Es mert olyan lelkesen hirdetitek, hogy nem akartok a feleslegesek szemétdombjára jutni, harcba sodorjátok az érietek eddig inkább csak panaszkodó és siró apátokat és anyátokat is és ezzel céltudatosabbá teszitek az ő életüket is. Édes ellenség. Zsúfolásig megtelt nézőtér előtt mutatták be vasárnap délután s esti előadáson a Kath. Legény- egylet kitűnő műkedvelői Bónyi Adorján szinjátékát. Eltekintve a darab egy-két szerkezeti hibájától, jól sikerült, komoly alkotás. Nehéz és súlyos szavakat ad a fiatal iró szereplői ajkára. Kemény szavak a mai önző emberek számára. A ma életét vetíti színre a szerző. A ma komoly és fontos problémáját boncolgatja, — a dolgozó nő kérdését és a mai fiatalság küzdését a kenyérért, amelyet kiüt szájából a hivatalokban, gyárakban, sőt még tudományos laboratóriumokban is i hemzsegő női sereg, amelynek sokszor egy étién érdeme csak az, hogy szoknya van rajta. Súlyos igazság ez, bátor az iró, aki szemébe meri vágni a világnak az igazságot, még hozzá színdarabban. A Legényegylet műkedvelő gárdája pompás előadásban nyújtotta a darabot. A színpad Ízléses kiállítású, a rendezés is kitűnő. Németh Imrét illeti érte a dicséret. A főszerepet Ferenczy írnia (Judit) alakította sokoldalú tehetséggel. Mimikája meglepően jó, átéli szerepét minden mozzanatában és a nehéz drámai fordulatokat is jól érzékelteti. Megéiti szerepét s aho gyan fokozatosan fejlődik Judit jelleme, azt nagyon ügyesen tudja ábrázolni. Horváth Márta (Rita) friss, eleven. A mai modern leányt nagyszerűen alakította. Otthonosan mozog a színpadon. Méltó párja Loppert Ida (Steflikné) a viruló modern özvegy szerepében. Mindketten igen jót nyújtottak. Domby N. (Gedeonná) természetes alakításával aratott sikert. A férfi szereplők is kitettek magukért. Fritz Rezső (Adami) kellemes, egyszerű játéka szimpatikus. Jó orgánuma és előadókészsége van. Iíj. Vízsy György [Gedeonjöreg erdőtanácsosa semmi kívánni valót nem hagy maga után. Tökéletes öregur. Higgadt nyugodt játéka főerőssége az előadásnak. Rupnik László (András) mérnöke igen jó, csak heiyenkiní erőteljesebb lehetne. A derűi és mosolyt Molnár László (Szűcs bácsi) varázsolja a nézők arcára a jól megjátszott szolga szerepében. Kisebb szerepekben Lakatos Ferenc (Güníek) és Mendli Erzsébet (prőbakisasszony) nyuj toltak sikerült alakításokat. (1. I. dr.) Mindennemű virágok, csokrok, koszorúk legjutányosabban i3 e v e p m a if n kerté»z*4éb<ííí Nagykanizsa, Báthory u. 22. Vidéki szállítások postafordultával. Nagy társadalmi esemény volt a tiszti bál. A zalaegerszegi farsang nagy eseménye, a helyőrségi táncestély, szombatén este folyt le az Arany Bárány termeiben. A gondos, hetekig tartó előkészítés meghozta az eredményt, mert a bál nagy társadalmi esemény volt, mely megmozgatta a város és a mesz- sze vidék közönségét. A Bárány egész épülete pazar díszben várta a bálozókaí. A kaputól kezdve a folyosók, lépcsőház falait, oszlopait beborították a fenyőgirlandok, ünnepélyes hatást kelive. A termek díszítése pedig különösen művészi volt. Örökzöld növények, drapériák, tükrök, villanydiszek, papirdiszek váltokoztak. A nagyterem főhomlokzatán a megye, a város és az ezred címere, a páholysoron a magyar címer jelezte az estély magyar és zalai vonatkozását. A teremben is apró, csinosan díszített páholyokat állítottak fel. A szomszédos kis helyiséget bárrá alakították át. A melléktermek piros, sárga és kék színekben fogadták a közönséget. A közönség feszesen tisztelgő rohamsisakos katonák között vonult fel a termekbe, melyek tiz órára egészen megteltek. Gyömörey György főispánnal az élükön ott voltak a hatóságok vezetői, testületek, intézmények képviselői. És természetesen az egész helyőrségi tisztikar, valamint az ezredtörzs képviselői. A jelmezesek tiz óra tájban vonultak fel, s egyszeribe vidám hangulatot keltett a sok ötletes és szép jelmez. Azután Horváth József cigányzenekara rázendített a megnyitó csárdásra és megkezdődött a bál, amely a legjobb hangú atban folyt a reggeli órákig. A tánczenét felváltva a cigányzenekar és kaíonazenekar szolgálattá. * A termek falait díszítő szép szőnyegeket és gobdinképeket a Schütz Áruház bocsátotta rendelkezésre. EDäSOli MOZI 13 án, kedden 7s7 és Va9 kor. Helyár: 20-40—60 -70 fillér. Százak és százak kívánságára! Az idei szezon legszebb filmje Síivel melódiája SCHUBERT, a halhatatlan zenepoéta és az Eszterházy gróf kisasszony szerelmi regénye KJ felvonásban, , íj Szivet, lelket gyönyörködtető filmdaljáték. Csupa muzsika, örökszép melódiák, amelyeket ezerszer • is meghallgatnánk. Főszereplők: Mária, akinek még ilyen grandiózus alakítása nem volt tüneményesen énekel és játszik. János Kanizsai Színház. A Magyar Komédia elsőrangú prózai együttese kedden este búcsúzik a Kanizsai közönségtől. Ez alkalomra egy igen kedves, a múlt vasárnapihoz hasonlóan vidám, tarka estet rendez, melynek műsorán két kanizsai szerző, Mu- íschenbacher Edvin dr. és Dómján Gyula dr. vigjátékai kerülnek színre. Több mulattató jelenet, Hacsek-Sajó tréfák és humoros költemények egészítik ki a műsort. A búcsú est iránt nagy az érdeklődés, amelyre Bánky Róbert társulata igazi művészetével valóban rászolgál '*• (H.)
