Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-02-04 / 27. szám
1934 február 4. Zalamegyei Újság 7 Gazdaság. Rovatvezető : a kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. Irta: Orincsay Miklós gazd. s. tanár. Rétek és legelők termőképességének javítása. v. A réten a gyomok irtása köny- nyebb, mert azok a kaszálások alkalmával lekerülnek. A legelőn azonban az állatok a gyomokat nem eszik meg, hanem ott hagyják s ezek magot érlelve állandóan gyomositják a legelőt. Az elgyomosodástól a legelőt úgy védjük meg, hogy egy kisebb terület legeltetése után mindjárt lekaszáljuk a gyomokat, mielőtt azok magot érlelhetnének. Ezenkívül a pásztorokat olyan bottal lássuk el, amelyiknek az egyik végén acatoló, a másik végén csákánybaha van. Persze szigorú kötelességévé tesszük, hogy ezzel a gyomokat állandóan irtsák. Ugyancsak a gyomok közé tar toznak a legelőn a különböző haszontalan cserjék, bokrok, mert ezek is a legelő területét foglalják el. A legelő egyes részein, mint a vízmosásokból, a bokrokat nem szabad kivágni, hogy védjék a talajt a kimosások ellen. Hagyjuk meg a széljárásos legelő részen is a nagyobb bokrokat, hogy a szélnek az erejét megtörjék. Célszerű még ezenkívül a legelőn itt-ott egy-egy bokrot hagyni, az állatok dörgö- lődésére. A fölösleges bokrokat legcélszerűbb a nyár folyamán baltával kivágni, mert ilyenkor biztosabban elpusztulnak. A bokrokat a föld alatt vágjuk ki, nehogy a földből kiálló száraz csonkok az állatok lábát felsért- S"k. A kivágás alkalmával ügyeljünk arra is, hogy a gyepezetben kárt ne tegyünk. A legelő termőképességét nagymértékben tudjuk még fokozni azáltal is, hogy a legeltetést bizonyos tervszerűséggel eszközöljük. Még ma is a legtöbb legelőn az állatokat össze vissza legeltetik úgy, hogy az állatok az egész legelőn lévő gyepet mindennap agyontiporják. Ä helyes legeltetésnél úgy járunk el, hogy az egész legelő területet 4—8 részre osztjuk. Ezeket az egyes s akaszokat fákkal és tüskés élősövénnyel elválasztjuk, íiogy az állatok az egyik szakaszból a másikba, könnyen át ne neliessenek. A szakaszokat felváltra legeltessük. Amikor az egyik sza- caszon a füvet az állatok már elegelték, akkor hajtsuk csak át násik szakaszra. Az egyes szakszót on a fü a legeltetés után 1—5 hétre annyira megnő, hogy smét friss, üde legelőn legelhetlek az állataink. A legtöbb esetien a legelő egy-két utolsó szakaszát szénának le is kaszálhat- uk, mert akkorra már az első izakaszon annyira megnőtt a fü, iógy bátran legeltethetjük. Ezt a •zónát az esetleges aszály idejére együk félre állatainknak. Az ilyen zakaszos legelőn elegendő kut- ól kell gondoskodnunk s azokat így helyezzük el, hogy az álla- ok az itatás alkalmával csak a elegeit gyepezeten járjanak. Az lyen szakaszos legeltetés mellett fektelés is igen könnyen ke- esztülvihető. Tavasszal a legeltetést akkor kezdjük meg, amikor a legelő felszikkadt és a gyepezet annyira megerősödött, hogy az állatok elegendő legelni valót találnak rajta. A legeltetés folyamán, ha a legelő a nagyobb esőzések következtében nagyon felázott, akkor az állatokat ne hajtsuk a legelőre, mert a letaposás által a gyepezetben igen sok kárt tesznek. Ha pedig ez semmi körülmények között sem tudluk Lmeg- oldani, akkor a magasabb„ fekvésű részeket legeltessük. Ősszel a legeltetést a fagyok beállta előtt 3—4 héttel hagyjuk abba, hogy a gyepezet megerősödve mehessen a télbe. Ha a gyepet sokáig legeltetjük és erősen lerágva megy a télbe, akkor a telet annyira megsínyli, hogy tavasszal gyengén hajt ki. A legelőn csak meghaSározolí állatmennyiséget szabad legeltetni. A jól gondozott legelő minden kai. holdjára egy számosállat (500 kg.) elegendő. Nálunk az elhanyagolt legelők is túl vannak terhelve állatokkal s a következménye az, hogy az állatok rajta koplalnak. Ha több legelővel rendelkezünk, akkor az egyes állatfajtákat külön- külön legeltessük, vagy részt jelöljünk ki, de semmiesetre sem engedjük, hogy a sertések arra a legelőre járjanak, amelyen a marhák és a lovak legelni szoktak. Ha a legelőink kiritkulnának, ak kor azt fűmaggal felül kell vetni és úgy járjunk el, ahogyan azt már a réteknél is elmondottam. Amennyiben a felül vetéssel sem tudnánk célt érni, akkor nem marad más hátra, minthogy új legelőt létesítsünk. Az uj legelőt is úgy csináljuk, mint a rétet, csak itt az aifüvek legyenek túlsúlyban. Fogjunk tehát hozzá az elmondottak szerint a rétek és legelők trágyzásához, ápolásához s rövid idő alatt meg fogjuk látni, hogy az erre a célra fordított költség és fáradtság milyen bőségesen megtérül a nagyobb termésben. (Vége.) a már hirdetett „Sorozatos olcsó vásár“ keretében febr. 1-től febr. 15-ig I Olcsó I maradékvásárt rendez. Irányárak: Tenisz flanel maradékoklmtr 55 fill. Pongyola-ruha és blus flanel maradékok ....................: . 90 fill. la . mosóselyem maradékok . 80 fill, la. színtartó voil maradékok . 70 fill. Oxford maradékok .... 70 fill. Kanavász maradékok .... 75^fill. Okvetlenül jöjjön el és nézze meg maradékvásárunkat! Jó házi kosztat kaphatnak aboaessdc gr. Apponyi utoa S3. Mindennemű virágok, csokrok, koszorúk legjutányosabban Petermann kertészetében Nagykanizsa, Báthory u. 22. Vidéki szállítások postafordultával. Fővárosi nívójú Művészi fényképek S @goScsább a n T ültőnél NAGYKANIZSA, Csengeti o. 1. Vidékre is. 5003 KüzgazsiaaéggB Budapest, január 31. 77 kg-os tvki 8 00—8.25, egyéb 7 80-790, 78 kg-os tvki 8.108 35, egyéb 7 90 - 8 00, 79 kg-os trki 8.20-8.45, egyéb 8 00,-8 10, — 80 kg tvki 8.30-8 55, egyéb 8.10-8.20, rozs C4.40-C4 50, takarmányárpa 07.55—07.70, sörárpa 10 50- 11.50, zab 8.45-8 55, tengeri új 06.65 G6.70, korpa 6 55 -l 6 65 pengő. Kiadja : a „ZRÍNYI“ Nyomdaipar és Könyvkereskedés Rt. Zalaegerszeg. Felelős kiadó: ARANY KÁROLY. Fiákszerkesetöség és kiadóhivatal; Nagykasksa, Petőfi utca 24. Keszthely, Kossuth Lajos u. Leltári árusítás hihetetlen olcsó árakkal január 22>től február 6 lg. Hócipőkben, kötött árukban és az összes raktáron lévő téli árukban szükségletét most fedezze ! Soha vissza nem térő alkalmi vásárlás amit most nyújt ICeszthely és a vidék legmodernebb Cipő és Divatnagyáruháza a BALATONI DIVATCSARNOK KESZTHELYE jen a cimre ! Városházzal szembeni! I Zala vár m egye IflÄ'SSh* eitBŐosziá^yu ösj-aáskasS főáífosaüpösen kitüntetett fk Staler 5 fiiző is Steastjpö SZäl(IIl}ä TÓTHIÉ JÁMBOR INNA NAGYKANIZSA, Horthy Miklós u. 15. „Pro Ecclesia et Pontifice“ pápai érdemkereszttel Kitüntetve. MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE S Z L EZ Á K LÁSZLÓ I harang- és ércöntőde, harangfelszerelés és harangláb gyára I BUDAPEST, IV. Frangepán-u. 77. — Telefon: Aut. 913—53. | Az 1900. évi párisi világkiállításon díszoklevéllel, az 1921—23. évi vasipari kiálli- i fásokon aranyéremmel, az 1925—26, évi kézműipari tár- i latokon kormánydiszoklevél-; lel, az 1927. és 1928. évi bu- 1 dapesti, székesfehérvári, szén- i tesi és szombathelyi kiállitá- sokon nagy aranyérmekkel és i az 1930. évi „Nemzetközi i Vásáron“ emléklappal kitün- i tetve. Számos egyházi elia- merőlevél! Költségvetéssel <dij- i mentesen siotgáfokl Előnyös fizetési fcl> tételek!
