Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-02-04 / 27. szám

2 Zaiamegveí Újság 1934 február 4. A városi tisztiorvos egészség- ügyi tapasztalatgyűjtése az iskolákban. Bírálat az iskolaépületekről. — Lakásviszonyok, élelmezés, betegségek. - Iskolafürdőt kell létesí­teni és föl kell állítani az iskolaorvosi intézményt Krónika­Tétovázott mackó uram Péntek reggel, — de nagyon. Visszamenjen barlangjába, Avagy itt kint maradjon? Bár hideg volt, igen hideg Az ember majd megfagyott, Nem volt vihar, sem fergeteg, Sem szé! és nem havazott. De, — mormogá,— legény vagyok, Van jó bundám, meg nem fagyok, Kibírom a hideget, Kapok aztán meleget. Farsang vége közeledik Egy hét múlva betoppan, Aki akart, mulathatott, Mulathat még bálokban Nagy a nyomor, de azért van Sok-sok fényes mulatság, S mi divat volt a békében, Fel-felhangzik mostanság: Húzd rá cigány csak azért is, Ha mindjárt az ingemért is. — S járja csárdás, meg cserlszton, Kánkán, foxtroti és boszton. Diplomaták jönnek hozzánk, Nagyon fontos ügyekben. Egy kis külső politikát Tárgyalgatunk idebenn. Mért mindig csak London, Páris, Lozán, Róma, Genf, vagy más. Mikor nálunk, Budapesten Szintén lehet tárgyalás ? Itt tárgyaljuk ügyeinket, Senki meg nem ijeszt minket. Ki velünk nem áll szóba, Az menjen a pokóba. A diákok idejéből Egy fél év már letelett, Mindenféle osztályzatból Sok, de jeies kevés lett. És most jön csak a haddelhadd, Menjen ám a tanutás, Mert évvégén fenyeget a Kíméletlen rostálás ! Készül nagyban a rendelet, Aki gyenge, az — elmehet. Az kaphat csak diplomát, Aki halad jól lovább. Ipszilon Engesztelő Szentségimádás. A farsang három utolsó nap­ján vagyis február 11, 12 és 13. napján (vasárnap, hétfőn, kedden), amikor a világ kicsapongásaival és dorbézolásaival leginkább megbántja a jó Istent, — a za­laegerszegi ferences templomban engesztelő Szentségimádást tar­tanak. Sorrendje szerint a három nap : Reggel fél 7- kor csendes szentmise (Szentségkitétellel), fél 8-kor csendes szentmise (áll. elemi iskola énekel), fél 9-kor csendes szentmise (reálgimnázium énekkarával), fél 10-kor énekes nagymise. Délután 6 órakor pré­dikáció és litánia. — Hamvazó szerdán a szentmiséket ugyancsak vasárnapi sorrendben, vagyis fél 7, fél 8, fél 9 és fél 10-kor mondják. Nagyböjti beszéd pén­tek este 6 órakor. A ferences házfőnök ezeknek közlése mellett a következőkben hívja meg a hí­veket a templomba: Jertek minél számosabban, s imádva engeszteljük Jézus Szent- séges Szivét a legfölségesebb Oltáriszentségben. A Megváltó Jézus eme három napon át ott ül a Szeretet trónusán az Oltá­ron, szent kezét felénk tartva s szentséges Szivéből a kegyelem fénysugarai lövellnek a belépőkre! Vigasztalás és áldás nélkül senki sem fog távozni a templomból. Jertek Tesvérek! Ne hagyjuk magára Krisztuskirályt oltárának trónusán ! Németh János dr. városi tiszti­orvos a folyó iskolai év első felé­ben megtartotta a szokásos egész­ségügyi vizsgálatait a város óvo­dáiban, az elemi és polgári isko­lákban és a tanitónőképzőben. Vizsgálatainak eredményeiről, va- ! lamint azokról a teendőkről, ame- j lyeket az iskolai egészségügy í hathatós előmozdítása és szolgá- ; lata érdekében bevezetni, vagy j keresztülvinni szükségesnek tart, I jelentést tarjesztett a polgármes­ter elé. Jelentésében szól először az iskolaépületekről. Az I. körzeti elemi iskola épü­lete nem üti meg az általános hygiene megkivántató mértékét. Régi tipusu, házak közé szorított, udvar és játszótér nélküli, kör­nyéke rendezetlen, gyakran pisz­kos. Tantermei a létszámhoz ki­csinyek, kedvezőtlen elhelyezé­sűek, sötétek, nem szellőztethe- tők. A fűtési rendszer sem meg­felelő, mert egyszer igen mele­gek, máskor hűvösek a termek. Az épület folyosói szükek, leve­gőtlenek, igen hűvösek. Az ósdi mellékhelyiségek közvetlenül a folyosóra nyílnak és bűzükkel az amúgy is levegőtlen folyosókat elárasztják. Egyes termekben a padok szükek, kicsinyek, a ter­mek padlózata sokhelyütt rossz, hézagos, nehezen tisztítható. - ­Kifogásolható — a jelentés sze­rint — az állami polgári leány­iskolában szükségkép elhelyezett polgári fiúiskola mindhárom terme. Túlzsúfoltak, a tantermek pár mé­teres folyosóra nyilának, ahova az ósdi mellékhelyiség is nyílik és bűzével állandóan elárasztja a folyosót és tantermeket. Nem felelnek meg ovoda cél­jaira a külvárosi ovoda helyiségei az épület régi volta mia'd. Sötét ablakai kicsinyek, egyik terme északra néz, a másik keletre, ne­hezen füthetők, szellőztetése nincs, rossz padlózatúak, nehezen tisz­tithatók, falai nedvesek. Az ovoda mellékhelyiségei rosszak, vízellá­tása kedvezőtlen. A belvárosi ovoda mellékhelyi­ségei kívánnának sürgős átépítést, mert ezeknek bűze is télen-nyá- ron érezhető a folyosókon. Jónak mondható a tanulók elhelyezése a Notre Dame zárdaiskolákban, a II. kör­zeti elemi iskolában, elfo­gadható a polgári fiú- és leányiskolában. Fontosnak taitja a tisztiorvos a tanulók jó elhelyezését, mert arról a generációról van szó, melynek testileg-szellemileg sokat kell fejlődnie az iskolákban el­töltött évek alatt, hogy munka­bíró, edzett és hasznos polgárai lehessenek az államnak. Legyen kötelességök az iskolaföntartóknak a tanu­lók lehető legjobb egész­ségügyi ellátása. A tisztiorvos vizsgálatai során három, igen fontos körülményre is kiterjesztette f'gyelmét. Kutatta a lakásviszonyokat. Sajnos, — mondja jelentésében a tisztiorvos — városunkban na­gyon kevés lakás mondható ki­fogástalannak. A legtöbb lakás nedves, dohos, salétromos, benne minden megpenészedik. Kétség­beejtő látni, amikor egy, nem is lakásnak ne­vezhető odúban 6—8 gyer­mek nevelődik, jelenleg tengődik. Sok helyen télen spórolás céljá­ból a szobában főznek, nagyobb lakásokban is csak egy szobát fütenek, — mind kedvezőtlenül befolyásolják a lakásviszonyokat. A nagyobb lakásokban is csak ritkán találunk fürdő­szobát. Örvendetes jelenség ellenben, hogy az újabben épülő házaknak egy részét már ellátják fürdő­szobával. A tanulók ruházkodása terén kedvezőbb megállapításai voltak a fisztiorvosnak. Bár a szegénység miatt elég sok a fol­tozott, rongyos ruházatú tanuló, mégis észrevehető, hogy a szülők gyermekeik ruházkodására nagy gondot fordítanak. Ez a megál­lapítás azonban nem akarja azt jelenteni, hogy nincs szükség a hatósági és jótékonysági felruhá­zásra. Cipő dolgában vannak a tanulók legrosszabbul ellátva. A tanulók élelmezési viszonyai körül érdekes tapasztalatokat szer­zett a tisztiorvos. A szőlőhegyek­ből és más, távolabbi helyekről bejáró tanulók, kik kora reggeltől a délutáni oktatás bevégeztéig az iskolában vannak, napi elemó­zsiájukat — egy-egy darab barna kenyeret, szárított gyümölcsöt, kis szalonnát — az iskolában fogyasztják el. Ezek napközben meleg ételt egyáltalában nem esz­nek, legfölebb este, he hazaérkez­nek. És mi jut ilyenkor az asz­talra ? Egy-egy sovány leves — magában, vagy főzelék hús nél­kül, avagy tészta kevés zsírral. Hús nagyritkán, csak jeles ünne­peken, vagy disznóölés után, vagy néha vasárnaponkint. A tejet, to­jást, baromfit a szülő pénzzé teszi, mert másból nem pénzelhet. Ez az egyoldalú táplálkozás csökkenti a gyermek ellenálló képességét, a gyermek sokat fá­rad és igy kevesebb tanulási eredmény is mutatkozik. A városi gyermekeknek nagy része talán még az említetteknél is rosszabb élelmezésben részesül, egy harmadik része az ug/neve- zett egyszerű, de változatos pol­gári koszton él, míg csak nagyon kicsi résznek jut osztályrészéül az a szerencse, hogy minden jó­ban duskálkodhatnak. Ott, ahol a munkátlanság és nyomor föllépett s hozzá m-g az emlitett okok is fönnállanak, ne csudál- kozzunk, ha a tanuló hajlama meggyengül, a vérszegénység ki­fejlődik, a golyva szaporodik, a mirigykor, tüdővész pusztít, a ta m m A vásári árak csak készpénz ellenében. — Kiválasztott árut elsejéig elteseaük. s g^Szfidjék m«g vételkényszer nélkül arról; hogy ritka vá­sárlási alkalmat biztositunk. ZALAEGERSZEG.

Next

/
Thumbnails
Contents