Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-02-04 / 27. szám
2 Zaiamegveí Újság 1934 február 4. A városi tisztiorvos egészség- ügyi tapasztalatgyűjtése az iskolákban. Bírálat az iskolaépületekről. — Lakásviszonyok, élelmezés, betegségek. - Iskolafürdőt kell létesíteni és föl kell állítani az iskolaorvosi intézményt KrónikaTétovázott mackó uram Péntek reggel, — de nagyon. Visszamenjen barlangjába, Avagy itt kint maradjon? Bár hideg volt, igen hideg Az ember majd megfagyott, Nem volt vihar, sem fergeteg, Sem szé! és nem havazott. De, — mormogá,— legény vagyok, Van jó bundám, meg nem fagyok, Kibírom a hideget, Kapok aztán meleget. Farsang vége közeledik Egy hét múlva betoppan, Aki akart, mulathatott, Mulathat még bálokban Nagy a nyomor, de azért van Sok-sok fényes mulatság, S mi divat volt a békében, Fel-felhangzik mostanság: Húzd rá cigány csak azért is, Ha mindjárt az ingemért is. — S járja csárdás, meg cserlszton, Kánkán, foxtroti és boszton. Diplomaták jönnek hozzánk, Nagyon fontos ügyekben. Egy kis külső politikát Tárgyalgatunk idebenn. Mért mindig csak London, Páris, Lozán, Róma, Genf, vagy más. Mikor nálunk, Budapesten Szintén lehet tárgyalás ? Itt tárgyaljuk ügyeinket, Senki meg nem ijeszt minket. Ki velünk nem áll szóba, Az menjen a pokóba. A diákok idejéből Egy fél év már letelett, Mindenféle osztályzatból Sok, de jeies kevés lett. És most jön csak a haddelhadd, Menjen ám a tanutás, Mert évvégén fenyeget a Kíméletlen rostálás ! Készül nagyban a rendelet, Aki gyenge, az — elmehet. Az kaphat csak diplomát, Aki halad jól lovább. Ipszilon Engesztelő Szentségimádás. A farsang három utolsó napján vagyis február 11, 12 és 13. napján (vasárnap, hétfőn, kedden), amikor a világ kicsapongásaival és dorbézolásaival leginkább megbántja a jó Istent, — a zalaegerszegi ferences templomban engesztelő Szentségimádást tartanak. Sorrendje szerint a három nap : Reggel fél 7- kor csendes szentmise (Szentségkitétellel), fél 8-kor csendes szentmise (áll. elemi iskola énekel), fél 9-kor csendes szentmise (reálgimnázium énekkarával), fél 10-kor énekes nagymise. Délután 6 órakor prédikáció és litánia. — Hamvazó szerdán a szentmiséket ugyancsak vasárnapi sorrendben, vagyis fél 7, fél 8, fél 9 és fél 10-kor mondják. Nagyböjti beszéd péntek este 6 órakor. A ferences házfőnök ezeknek közlése mellett a következőkben hívja meg a híveket a templomba: Jertek minél számosabban, s imádva engeszteljük Jézus Szent- séges Szivét a legfölségesebb Oltáriszentségben. A Megváltó Jézus eme három napon át ott ül a Szeretet trónusán az Oltáron, szent kezét felénk tartva s szentséges Szivéből a kegyelem fénysugarai lövellnek a belépőkre! Vigasztalás és áldás nélkül senki sem fog távozni a templomból. Jertek Tesvérek! Ne hagyjuk magára Krisztuskirályt oltárának trónusán ! Németh János dr. városi tisztiorvos a folyó iskolai év első felében megtartotta a szokásos egészségügyi vizsgálatait a város óvodáiban, az elemi és polgári iskolákban és a tanitónőképzőben. Vizsgálatainak eredményeiről, va- ! lamint azokról a teendőkről, ame- j lyeket az iskolai egészségügy í hathatós előmozdítása és szolgá- ; lata érdekében bevezetni, vagy j keresztülvinni szükségesnek tart, I jelentést tarjesztett a polgármester elé. Jelentésében szól először az iskolaépületekről. Az I. körzeti elemi iskola épülete nem üti meg az általános hygiene megkivántató mértékét. Régi tipusu, házak közé szorított, udvar és játszótér nélküli, környéke rendezetlen, gyakran piszkos. Tantermei a létszámhoz kicsinyek, kedvezőtlen elhelyezésűek, sötétek, nem szellőztethe- tők. A fűtési rendszer sem megfelelő, mert egyszer igen melegek, máskor hűvösek a termek. Az épület folyosói szükek, levegőtlenek, igen hűvösek. Az ósdi mellékhelyiségek közvetlenül a folyosóra nyílnak és bűzükkel az amúgy is levegőtlen folyosókat elárasztják. Egyes termekben a padok szükek, kicsinyek, a termek padlózata sokhelyütt rossz, hézagos, nehezen tisztítható. - Kifogásolható — a jelentés szerint — az állami polgári leányiskolában szükségkép elhelyezett polgári fiúiskola mindhárom terme. Túlzsúfoltak, a tantermek pár méteres folyosóra nyilának, ahova az ósdi mellékhelyiség is nyílik és bűzével állandóan elárasztja a folyosót és tantermeket. Nem felelnek meg ovoda céljaira a külvárosi ovoda helyiségei az épület régi volta mia'd. Sötét ablakai kicsinyek, egyik terme északra néz, a másik keletre, nehezen füthetők, szellőztetése nincs, rossz padlózatúak, nehezen tisztithatók, falai nedvesek. Az ovoda mellékhelyiségei rosszak, vízellátása kedvezőtlen. A belvárosi ovoda mellékhelyiségei kívánnának sürgős átépítést, mert ezeknek bűze is télen-nyá- ron érezhető a folyosókon. Jónak mondható a tanulók elhelyezése a Notre Dame zárdaiskolákban, a II. körzeti elemi iskolában, elfogadható a polgári fiú- és leányiskolában. Fontosnak taitja a tisztiorvos a tanulók jó elhelyezését, mert arról a generációról van szó, melynek testileg-szellemileg sokat kell fejlődnie az iskolákban eltöltött évek alatt, hogy munkabíró, edzett és hasznos polgárai lehessenek az államnak. Legyen kötelességök az iskolaföntartóknak a tanulók lehető legjobb egészségügyi ellátása. A tisztiorvos vizsgálatai során három, igen fontos körülményre is kiterjesztette f'gyelmét. Kutatta a lakásviszonyokat. Sajnos, — mondja jelentésében a tisztiorvos — városunkban nagyon kevés lakás mondható kifogástalannak. A legtöbb lakás nedves, dohos, salétromos, benne minden megpenészedik. Kétségbeejtő látni, amikor egy, nem is lakásnak nevezhető odúban 6—8 gyermek nevelődik, jelenleg tengődik. Sok helyen télen spórolás céljából a szobában főznek, nagyobb lakásokban is csak egy szobát fütenek, — mind kedvezőtlenül befolyásolják a lakásviszonyokat. A nagyobb lakásokban is csak ritkán találunk fürdőszobát. Örvendetes jelenség ellenben, hogy az újabben épülő házaknak egy részét már ellátják fürdőszobával. A tanulók ruházkodása terén kedvezőbb megállapításai voltak a fisztiorvosnak. Bár a szegénység miatt elég sok a foltozott, rongyos ruházatú tanuló, mégis észrevehető, hogy a szülők gyermekeik ruházkodására nagy gondot fordítanak. Ez a megállapítás azonban nem akarja azt jelenteni, hogy nincs szükség a hatósági és jótékonysági felruházásra. Cipő dolgában vannak a tanulók legrosszabbul ellátva. A tanulók élelmezési viszonyai körül érdekes tapasztalatokat szerzett a tisztiorvos. A szőlőhegyekből és más, távolabbi helyekről bejáró tanulók, kik kora reggeltől a délutáni oktatás bevégeztéig az iskolában vannak, napi elemózsiájukat — egy-egy darab barna kenyeret, szárított gyümölcsöt, kis szalonnát — az iskolában fogyasztják el. Ezek napközben meleg ételt egyáltalában nem esznek, legfölebb este, he hazaérkeznek. És mi jut ilyenkor az asztalra ? Egy-egy sovány leves — magában, vagy főzelék hús nélkül, avagy tészta kevés zsírral. Hús nagyritkán, csak jeles ünnepeken, vagy disznóölés után, vagy néha vasárnaponkint. A tejet, tojást, baromfit a szülő pénzzé teszi, mert másból nem pénzelhet. Ez az egyoldalú táplálkozás csökkenti a gyermek ellenálló képességét, a gyermek sokat fárad és igy kevesebb tanulási eredmény is mutatkozik. A városi gyermekeknek nagy része talán még az említetteknél is rosszabb élelmezésben részesül, egy harmadik része az ug/neve- zett egyszerű, de változatos polgári koszton él, míg csak nagyon kicsi résznek jut osztályrészéül az a szerencse, hogy minden jóban duskálkodhatnak. Ott, ahol a munkátlanság és nyomor föllépett s hozzá m-g az emlitett okok is fönnállanak, ne csudál- kozzunk, ha a tanuló hajlama meggyengül, a vérszegénység kifejlődik, a golyva szaporodik, a mirigykor, tüdővész pusztít, a ta m m A vásári árak csak készpénz ellenében. — Kiválasztott árut elsejéig elteseaük. s g^Szfidjék m«g vételkényszer nélkül arról; hogy ritka vásárlási alkalmat biztositunk. ZALAEGERSZEG.
