Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-01-30 / 23. szám
X#!l. óvfafcyssrat 23. szén« ^G34. Január 30. Kedd, Főtisztelendő Gosztonyi László plébános urnák 54 Zalacsány Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ======= Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni érákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések dijszabás szerin Megyecsonkitás? A menetrendi értekezleten ismertetett hivatalos javaslat szerint reggel nem lehetne Balaton- füred vidékérői Zalaegerszegre érkezni. Ez azt jelenti, hogy a vármegye keleti vidékén lakóknak, ha ügyes-bajos dolgaik akadnak a vármegye székhelyén, délután kell idejönniük, az éjszakát itt kell tölteniük, — mert a délutáni órákban nincs hivatali munka, — és igy csak másnap érkezhetnek haza. Illetékes vasúti körök tehát úgy gondolkodnak, hogy, akinek ez nem tetszik, az ne menjen Zalaegerszegre ; ha azonban valaki mégis elszánja magát arra, hogy a székhelyre menjen, hát — fizessen. — A dolog úgy tűnik föl, mintha új erőre kapott volna az a mozgalom, melynek célja a balatonfüredi járásnak Veszprém megyéhez való csatolása, vagyis Zala megyének meg- csonkitása. Ez ellen a terv ellen nem egyszer tiltakozott már vármegyénk, de, úgylátszik, hiába. A tiltakozás után egy-kát évig cse«d uralkodik, ue azután annál erőteljesebb lesz a mozgalom. Most különösen könnyű a mozgalmat újra megindítani, mert annak — a mai divat szerint, — takarékossági alapon nyújtanak tápot. Takarékoskodnia, keli a Máv-nak, megszakítják tehát az összeköttetést a vármegye keleti része és a székhely között. Mikor azután a megye ez ellen fölemeli szavát, könnyen azt válaszolják: ha a megyének az a része nem tud Zalaegerszegre menni, hát menjen Veszprémbe. Valakinek, vagy valakiknek tehát nagyon fájhat az, hogy a balatonfüredi vidék még mindig oda tortozik, ahova tartozott hosszú évszázadokon át: Zalához. Más oldalról is megtörtént a támadás a balatonfüredi járás ellen. A cserkész szövetség kebelében szükségessé vált reformokkal kapcsolatban is van javaslat, hogy a balatonfüredi járás, mint cserkészterület, tartozzék Veszprém megyéhez, ugyanakkor pedig Veszprém megyének pápai járását csatolják Vasmegyéhez. Mint valóság pedig, szerepel az, hogy a balaionfüredi járásbíróság területe a veszprémi törvényszékhez tartozik. így tehát nagyon sok oldalról fenyegeti Zala megyét az a veszedelem, hogy a balatonfüredi járást levágják vármegyénk területéről és a szomszédnak adják. Most azután, tekintet nélkül arra, mit csinál a Máv, megadja-e a reggeli csatlakozót Balatonfüredről Zalaegerszegre, vagy nem : a legközelebbi megycgyülésen ismételten hallatni kell vármegyénk tiltakozó szavát a csonkítás eile«. Kormánykörökből ki-kiszivárcg az a hir, hogy a vármegyék területének megváltoztatásáról nincs szó. Ámde ez csak amolyan [limonádé. Miaket nem nyugtat meg, a szomszédnak reményét pedig nem csökkenti. Mert, ha csökkentené, nem bukkanhatna föl majdnem kétévenként ez a terv, A menetrendi tervezet pedig egyenesen táplálja a szomszéd reményeit, mert hiszen egyszerűen lehetetlenné teszi Balatonfüred részére a megyeszékhely megközeiiíheíásét. Hi szén, ha nincs rendes vasúti ösz- szckötteíésünk Balatonfüred vidékével, még törvényhatósági bizottsági tagot sem választhatunk onnan, mert azt nem kívánhatjuk, Bukarest, jan, 29. Boris bolgár és Károly román király vasárnap vadászaton vettek részt, majd Boris király Bukarestbe utazott, , Musanov bolgár miniszterelnök pedig a királynál jelent meg. Később Musanov is Bukarestba érkezett és a beteg Titulescuval tárgyalt. A tanácskozásokról kiaDebrecen, január 29. Bethlen István gróf vasárnap mondotta el beszámolóját nagy érdeklődés mellett. Beszéde elején kijelentette, hogy nem vágyakozik kormányzásra, hanem Gömbös Gyulái támogatja. Hangoztatta, hogy nem a Bethlen kormány építkezései okai a válságnak, hanem a világhelyzet. Mindent el kell követni a mező- gazdaság érdekében, meri azzal áll vagy bukik a nemzet. Fő teendő a mezőgazdasági cikkek árának emelése és a közterhek, kamatterhek és iparcikkek árának csökkentése. Nem szabad idegenkednie sem az államnak, sem a gazdaközönségnek attól, hegy egyes cikkeknél a teljes kötött gazdálkodásra térjünk ái. Két éven keresztül sikerült a kormánynak a pengő értékét eredeti szintjén megtartani. Ez nagy érdeme a kormánynak. De ennek ellenére külföldi viszonylatban más arány alakult ki, mint amilyent a Magyar Nemzeti Bank jegyzései kifejezésre juttatnak s kétségtelen, hogy valutánk értékfentartásának terhe újból a mezőgazdaságra nehezedik. Nyilvánvaló, hogy a gazda által exportált cikkek fejében bejövő külföldi valutáért a gazda kevesebbet kap, mint amennyi a valódi relációnak megfelel s kétségtelen, hogy az ipari cikk importőrje olcsóbban veheti meg pengőben kifizetve itt az idegen valutát, mintha a Nemzeti Bank a pengőt valódi relációjának megfehogy egy-egy megyegyülésre két napol szánjanak és Zalaegerszegen költekezzenek. A mai világban, amikor igen kevés embernek van fölösleges pénze s amikor készen van a vasútvonal, igazán kár ilyen tervekkel előállani. A megye megcsonkítása ellen tehát tiltakozni kell, még pedig olyan határozod formában, hogy többet felszínre se kerülhessen az. A vasúti összeköttetést pedig nem megroníani, hanem megjavítani • kell a székhely és Balatonfüred I közölt. adót semmitmondó hivatalos jelentésből arra lehet következtetni, hogy Bulgáriát nem sikerült megnyerni a Balkán-egyezmény számára. Boris király és kísérete este 8 órakor Giurgiuba érkezett, ott hajóra szállott és elutazott Bulgáriába. lelően jegyezné. A gazdának tehát legnagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy a pengőnek a valódi relációhoz mért megfelelő jegyzését vigyük keresztül. A legnagyobb érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a Nemzeti Bank jegyzéseit valutánk valódi értékének megfelelően vigyük keresztül. Húsz-huszonöt százalékkal magasabb árhoz jutna a gazda, ha ez keresztülvihető volna. — Őszintén megvallom, nem tudom helyeselni azt a túlzott deflációs politikát, amelyet ma a Nemzeti Bank követ. Nem tudom helyeselni ennek a deflációs politikának tuihajtását azért, mert bár semmiképpen sem vagyok az infláció szószólója, sőt ellenzem azt, szükséges azonban, hogy a Nemzeti Bank megfelelő hiteleszközökkel álíjon rendelkezésére egy egészséges vállalkozásnak. Fontos a tűzbiztosítás állami kezelésbe vétele, a külföldi hitelezőkkel való megegyezés. Nem lehet nebántsvirág a magyar hitelszervezet sem, mert a termelés nem bírja el a hitelszervek mai túlméretezését.Elkerülhetetlen vámvédelmünk revíziója is mezőgazdaságunk érdekében. A gyógyítás orvosszerét nem a liberális kapi* ialisztikus ebek alapján, hanem a társadalmi és gazdasági szolidaritás aiapján keil keresnünk. Az ezeréves magyar alkotmányosság alapján áll, s nem kér sem a nyaklónélktili nyugati demokratikus fejlődésből, sem a diktatúrából. A titkos választásnál figyelembe kell venni két szempontot, azt, hogy a nemzeti közvélemény akarata és befolyása a törvényhozásban érvényesüljön, a törvény- hozás vezetése viszont erős kezekben legyen. Ha a két szempontot figyelmen kívül hagynák, vagy baloldali diktatúra következnék be. Ezután utalt arra, hogy a kis- antant nagyhatalmat játszik, pedig csak parvenü nagyhatalom, melynek létezéséről a többiek nem akarnak tudomást venni. Foglalkozott a nemzetközi helyzet vigasztalanságával, majd a felekezeti béke fofitosságát hangoztatta. A gyűlés után ebéd volt, melyen Bethlen ismét felszólalt és azt fejtegette, hogy a revíziós mozgalomtól nem állunk el. Knknljerá József űr. nagysikerű előadása az Ipartestületben. A zalaegerszegi Ipartestület vezetősége, mint jeleztük, kulturális előadássorozatot rendezett az iparosság kulturális igényeinek kielégítése céljából. A megnyitó előadás vasárnap volt ünnepélyes keretek között. Horváth István elnöknek és munkatársainak lelkes fáradozását siker koronázta, mert délután 5 órakor olyan szépszámú közönség jött össze, amilyet már régen látott az Ipartestület nagyterme. A nagy érdeklődés méltó volt ahoz a magas- szinvonaíu előadáshoz, amely elhangzóit. A kulturdálutánt a dalárda nyitotta meg, amely Bálint Béla karnagy hozzáértő vezetése mellett a Magyar Hiszekegyet énekelte megkapóan. Horváth István elnök szólt ezután a megjelentekhez. Rámutatott arra, hogy ezekkel a kuiíurdélutánokkai közelebb akarja hozni egymáshoz a vezetőség az iparosságot, a többi társadalmi rétegei és ki akarja elégíteni évtizedek után az iparosság igényeit. A dalárda újabb, sikerült énekszáma után Kukuljevic József dr., a keszthelyi akadémia tanára, foglalt heiyeí az előadói emelvényen meleg tapsok közepette és megtartotta előadását a természetitudományok és az ipar összefüggéséről. Előadása, melyet folytatásokban egész terjedelmében leközlünk, elárulta, hogy az előadó alaposan elmélyedt tárgykörében. Visszament a primitiv ősemberig, kimutatva, hogyan keletkezett az ipar, majd végigvezette hallgatóságát azon az utón, amelyen az ipar kifejlődött mai magas színvonalára és mindenütt beleszőtte, miként vitte előre az ipart a természettudomány. Nagy anyagát teljes hozzáértéssel és olyan érdekesen csoportosította, hogy a hallgatóA királytalálkozóval sem sikerült bekény- szeriteni Bulgáriát a Balkán-blokkba. Bethlen támadta Debrecenben a Nemzeti Bank túlzott deflációs politikáját. Nagy beszédet mondott a kül- és belpolitikai kérdésekről.
