Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-01-28 / 22. szám
1934 január 28. Zalamegyei Újság 7 Gazdaság. Rovatvezető : a kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. Irta: Orincsay Miklós gazd. s. tanár. Rétek és legelők termőképességének javítása. IV. rész. A legelő a legtermészetesebb takarmányt szolgáltatja állatainknak. Egészséges, edzett és a betegségekkel szemben ellenálló állatok felnevelése legelő nélkül el sem képzelhető. Azokban az országokban, ahol a legelőknek nagyobb részét feltörték és az is- tálózott nevelésre tértek át, az állattenyésztés csődöt mondott, mert az ilyen tartás mellett az állatok csenevészen fejlődtek, mindenféle betegségek iránt fogékonyak lettek, sőt a lermelő képességük is igen hanyatlott. Ezekben az országokban uj legelőket létesítettek s olyan nagy gondot fordítanak ezek jókarban való tartására, hogy a legelésző álla tok rajtuk valósággal meghíznak. Sajnos, nálunk még a legtöbb helyen a legelőre nem sok gondot fordítanak s az ilyen rossz legelőkre is olyan sok állatot hajtanak ki, hogy azok nemcsak nem gyarapodnak, hanem inkább lesoványodnak. Ha a meglévő legelőinket kellőképen trágyáznánk, szakszerűen gondoznánk és helyesen legeltetnénk, úgy azokon mégegyszer annyi állatot is jól el tudnánk tartani. A legelőt trágyázhatjuk jól érett istálótrágyával, trágyalével, komposzt vagy keveréktrágyával, műtrágyákkal ugyancsak úgy, mint ahogy eüt már a rétek trágyázásánál leírtam. Az imént felsorolt trágyákból nálunk a legelőre, sajnos, nem sok jut, hiszen igen sok gazda még. a rétektől is elvonja. Ezenkívül van a legelőnek egy speciális trágyázási módja, a fektetés, amelyet minden legelőn meg lehetne valósítani Ez a trágyázási mód abban áll, hogy a legelőállatoktól szár mázó trágyát nem egy helyen a delelő, illetve a pihenő helyen gyűjtjük össze, hanem a delelő és pihenő helyeket bizonyos idő- közönkint változtatjuk s igy az egész legelőt rendszeres trágyá zásban részesítjük. A legtöbb legelőn még ma is azt látjuk, hogy a pásztor állandóan egy helyen pihenteti az állatokat s az igy összegyűlt trágyát másoknak eladja. Ha a trágyát el nem adhatja, akkor a trágya olyan vastagon gyűlik össze, hogy alatta a gyep teljesen kivesz és helyette gyomnövények telepszenek meg, amelyeket az állatok ott hagynak. A fektetésnél úgy járunk el, hogy í a lelegeltetett szakaszra tereljük pihenő állatainkat és azokkal 1—2 héten keresztül egy bizonyos nagyságú területet trágyázunk be. Ha jó erősen meg akarunk trágyázni 1 kát. hold legelőt és az állatok csak nappal vannak künn a legelőn, akkor 4-500 drb. szá mos állatot feli egy hétig egy-egy kát. holdon deleltetni. Ha az állatok az éjjelt is künn töltik a legelőn, akkor 150-200 darab számos állat is elegendő. A fektetés ideje alatt hetenkint két- háromszor a trágyalepényekkel megtérített területet könnyebb vasboronával, vagy tövisboronával megjáratjuk, hogy a borona a lepényeket szétszaggassa és a trágyát a földbe bekavarja. Laza talajon tövis, mig a kötöttebb talajú réten a vasboronát alkalmazzuk. Ha a trágyalepényeket nem fogasoljuk szét, akkor azok összeszáradnak és a legértékesebb tápanyagok belőle elvesznek. Kevesebb állatállomány esetén a lepényeket a pásztorral, nyirfaseprő segítségével is szét lehet veretni. Ez a fektetéssel való trágyázás eleinte nehézkesen megy, mert a pásztorok igen ellene vannak s mindenféle kifogásokat hoznak fel, hogy előle kibújjanak. Az etső évben Ígérjünk nekik pár pengő borravalót és akkor nagyszerűen megy minden, a következő évben pedig a félfogadás alkalmával előre kössük ki. A nappali delelíetés minden állattal könnyen keresztülvihető, mert ekkor minden korlát nélkül köny- nyen össz^terelhetők egy helyre, az éjjeli pihenés szabadon csak a szarvasmarháknál, mig a juhokat és lovakat csak erre a célra ké szitett karámba bezárva lehet összetartani. A juhoknái mozgatható karámok vannak, tehát eze két is könnyen fel lehet állítani a legelő bármely részén, a lovak azonban helyhez kötött karámban nyernek elhelyezést. Egyedül tehát csak a lovaknál éjjel nem vihető keresztül a fektetés és itt úgy járunk el, hogy a lovak alá éjjelre a karámokhoz bőven almozunk és az igy összegyűjtött trágyát jó érett állapotban, a még nem fektetett legelőn szétszórjuk s borona segítségével a földbe befogasoljuk. Az olyan legelőkön, ahol az állatok éjjelre hazajárnak, a trágyázás fektetéssel teljesen meg nem oldható, hanem ezenkívül még trágyalével való öntözési, vagyiPed*g műtrágyázást kell alkalmaznunk, mert különben a legelő annyira kimerül, hogy raj tűk az állatok csak koplalnak. Hogy az egyes talajnemeken mennyi és milyeH műtrágyákat alkalmazunk, azt a rétek trágyázásánál már elmondottam. A trágyázáson kívül a legelőt megfelelő ápolásban is kell részesíteni. Sok iegelő még boronát nem is látott, pedig minden tavasszal meg kellene fogasolni. A legelő fogasolása igen szükséges azért, hogy az állatok által letaposott földet vele felporhanyitsuk * az igy meglazított talajba a levegő és a csapadék könnyebben behatolhasson. A borona ezenkívül irtja a gyomokat és a gyepezetet is sűríti. A legelőkre ugyancsak láncboronát alkalma zuak s vele a talajt tavasszal a fagyok elmúltával, de a növényzet megindulása előtt hosszában és keresztben megjáratjuk. Kivételt képez a laza homok és tőzeg- talajjal biró legelő, amit fogasolni nem szabad. (Folytatása következik.) — Nagykanizsád hirdetéseket és előfizetéseket felvesz a ^Zalamegyei Újság* fiókszerkesztősége Nagykanizsa, Petőfi utca 24. j Szombathelyi m. kir. kultur- ____mérnöki hivataltól.____ 69 —934 szám. Versenytárgyalási hirdetmény. Nagykanizsa m. város III. kerülete vizvezetö árkai jókarba- helyezésének földmunkáira versenytárgyalást hirdetek. A munkálatok Nagykanizsa m. város álfal készített műszaki tervek szerint és Zaia megye alis pánja 10738—ni 1933 számú véghatározatának megfelelően végzendők el. Tisztogatandó kb. 9000 fm meglévő árokszakasz, kb 8000 m3 föld mozgósítással. Az előállitandó meder méretek: fenékszélességek 0 5 m—L0 m, fenékmélységek 1‘2 m - 1’6 m, az oldalhajlása 1:1, a padka 10 m széles, a kiemelt föld a két parton helyezendő el, a vÍ2- felöli oldalon 1 : i oldaltiajlássa1, legfeljebb i’0 rn magas depóméban. A munkálatok könnyebb kivitele érdekében szükséges viz- kiíereléseket és mederelzárásokat a vállalkozó saját költségén tartozik elkésziftetm. A vonatkozó műszaki tervek Nagykanizsa m. város műszaki hivatalában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. A teljesitett munka átvételét és a vállalkozói kereset kifizetését szabályszerűen felbélyegzett nyugtára, a szombathelyi m. kir. kultúrmérnöki hivatal fogja végezni. A vállalkozó a munkásokat betegsegélyezésre és balesetbiztosításra bejelenteni köteles. A fent körülirt munkálatokra vonatkozó Írásbeli zárt ajánlatokat, a borítékon kivül megjelölve, hogy a hirdetett versenytárgyalásra benyújtott ajánlatot íáríáí- mazza, a hivatalos órák alatt, legkésőbb f. évi február hó 6-án délelőtt 10 óráig kell benyújtani Nagykanizsa m. város mérnöki hivatalánál. A versenytárgyalás f. évi február hó 15 én délelőtt 11 órakor fog megtartatni, amelyen az ajánlatok felbontása után döntés történik a munkálatok vállalatba adása iránt. A szombathelyi m. kir. kultúrmérnöki hivatal fenntartja magának a jogot arra, hogy az ajánlatok kötött tekintet nélkül az egységárakra szabadon válasszon. Szombathely, 1934 január 20. A hivatal főnöke : Rochet Dezső 40 kir. műszaki tanácsos Leltári árusítás hihetetlen ölesé árakkal január 22«től február 6 Hócipőkben, kötött árukban és az összes raktáron lévő téli árukban szükségletét most fedezze ! Soha vissza nem térő alkalmi vásárlás amit most nyújt Keszthely és a vidék legmodernebb Cipő és Díwsstnagpruház^ a BALATONI DIVATCSARNOK KESZTHELYEI Ügyeljen a címre ! Városházzal szemben ! I „Pro Ecclesia et Pontifíce“ pápai érdemkeresittel kitüntetve. MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE SZLEZÁK LÁSZLÓ harang- és ércöntőde, harangfelszerelés és harangláb gyára BUDAPEST, IV. Frangepán-u. 77. — Telefon: Aut. 913—53. Az 1900. évi párisi világ-e kiállításon díszoklevéllel, az ü 1921—23. évi vasipari kiálli-É tásokon aranyéremmel, az 1 1925—26, évi kézműipari tár-i latokon kormánydiszoklevél- j lel, az 1927. és 1928. évi bu-1 dapesti, székesfehérvári, szén- |f tesi és szombathelyi kiállitá- jg sokon nagy aranyérmekkel és §f az 1930. évi „Nemzetközi | Vásáron“ emléklappal kitün- 1 tetve. I Számos egyházi elis- | mérőiévé!í Költségvetéssel díj-; mentesen szolgálok I Előnyös fizetési fel« tételek 1
