Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-10-11 / 230. szám
£VI, évfoiycm 230« szánt. Ék»» iß fillér í®83t Október* (I Szerdai * ■ us* f'6““0' ^ fWs..«»46 00“">”’' I*BCSÍ”, 54 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. — ........: Telefonszám 128. Fe lelős szerkesztő* Her boly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban 3 Előfizetési érák : egy hónapra 2 pengi, negyed- évre 6 pengő, — Hirdetések díjszabás szerint Jogosan hangzik el az ország lakosságának közei 68 százalékát alkotó katolikusoknak az a panasza, hogy a közélet terén nem érvényesülhetnek olyan arányban, mint amilyen megilletné őket. Nem mai keletű ez a panasz, nem is olyan régi, de az bizonyos, hogy jogos. Megállapította ezt Serédí Jusztinján dr. bíboros hercegprímás és Petrovátz Gyula, országgyűlési képviselő a Katolikus Nagygyűlés vasárnapi első nyilvános ülésén. Olyan egyének tolmácsolták a panaszt a nagy nyilvánosság előtt és olyan alkalommal, hogy szavaikat senki kétségbe nem von» hatja, hanem tiszta szinigazság- ként keli azt elfogadnia mindenkinek. Az ország eiső közjogi méltósága tudja, mivei tartozik az igazságnak, Petrovátz Gyula sem játszik a szavával, nem mond valótlant, mert jól tudja, hogy szavaiért bármikor is helyt keil állania, állítását köteles bármikor is bebizonyítani. Remélhetően senki sem vádolja meg őket „felekezeíieskedás“-se!, mert hiszen ebbe a bűnbe, illetően hibába nem az esik, aki a vallásán — köznyelven szólva — „felekezeién“ eseti méltatlanságok ellen fölemeli szavát, hanem az, aki miatt szóvá kell tenni ezeket az állapotokat. A katolikusokat pedig olyan gyorsan és olyan szívesen vádolják meg „felekeze- tieskedés“-sel, olyan könnyelműen kenik reájok a türelmetlenség mázát, hogy szinte már mozdulni is alig mernek. Persze, a békét nálunk is sokan úgy értelmezik, mint például a kisántánt, mely azt tartja, hogy Magyarországnak tűrnie kell mindent, máskép nincs béke. Ha azonban Magyar- ország jogait követeli, akkor békebontó. A katolikusokat is megvádolták már jőnéhányszor béke- bontással, mert jogaiknak élvezetét követelték, mert a közélet terén az őket jogosan megillető érvényesülésért harcolnak. Találóan jellemezte a helyzetet Petrovátz Gyula e kijelentésével, hogy: a katolikusság Magyarország kisebbségi jogokkal felruházott többség. Tudni kell, hogy a kisebbségi jog olyasvalami, amelyen mindig csorba esik. — Az idei Katolikus Nagygyűlés zászlóbontása az Actio CathoJica-nak, ami azonban — mint a hercegprímás mondotta, — nem politikai szervezet, hanem csak a krisztusi elvek érvényesítését és a katolikusok jogainak biztositását akarja elérni minden vonatkozásban. Ez a zászlóbontás jelenti tehát azt, hogy megmozdult az egész magyar katolikus társadalom, amit pedig már olyannak tartottak, mely közömbösségbe szendertilt, megdermedt és életképes már nem lesz. Akik ezt hitték, rosszul számítottak. A katolikus társadalom megmozdult, életjelt ad magáról s beigazolja, hogy eddig sem volt közömbös, csak türelmes. Azonban türelmetlen most sem lesz, türelmetlenségről tudni sem akar, csak: követeli jogait. Nem kivételes elbánást akarnak, hanem, hogy a katolikusok „is“ érvényesüljenek, — amint a hereegprimás nrion- doita. Béke csak akkor lesz, amikor mindenki részesül azokban a jogokban, amelyek megilletik és békétlenség uralkodik akkor, amikor az igazság nem érvényesül. Ezt meg kell értenie mindenkinek. Vád nem érheti azt, aki az igazság diadaláért harcol. katolikusság sérelmének és a kisebbségben levő felekezetek favorizálásának tekinti. A Zalai Közlönytől pedig a kerületi papság nem politikai bosz- szubói, hajszából, hanem a következő okok miatt vonta meg úgy anyagi, mint erkölcsi támogatását : 1. A nagykanizsai Egységes Párt gyűlésén Gyömörey István voií országgyűlési képviselő szájából elhangzott és a katolikus papságot támadó beszédének feltűnő és célzatos formában való leközlése miatt. 2. A Zalai Közlöny egyoldalúan, az&c oly formában állt a Nemzeti Egység szolgálatába, lett annak pártlapja, amely sérti nemcsak a katolikus papságnak, de a leg- magyarabb és legkaíolikusabb Zalamegye lakósságának vallási és politikai felfogását is. Ez az igazság, a száraz tényállás, amit a katolikus papságnak írásba foglalt és az újságokban is szószerinti közlésben megjelent hiteles jegyzőkönyvi kivonatából mindenki ellenőrizhet és megállapíthat. Az a gyerekes, komoly emberek előtt elsőolvasásra is mesének és lehetetlenségnek látszó ok, hogy a nagykanizsai kerületi papság azért hozta határozatát, azért szólította fel hasonló állásfoglalásra Zalamegye összes kerületi papságát és kérte határozatának az ország katolikus lapjai által való közlését, — mert a nagykanizsai plébánosnak hiúságán sérelem esett, mert a Zalai Közlöny cikkét nem közölte, nem más, mint a Zalai Közlönynek, ma már országos figyelemre méltatott esperesi kerület határozata miatti tehetetlen vergődése, gyerekes védekezése. Igen uraim! A nagykanizai közönség már ítélt és az ország katolikus közönségével együtt elitébe önöket. P. Molnár Arkangyal plébános Szétágazó összeesküvés van a Dollfuss elleni merénylet hátterében. A mai postával kaptuk az alábbiakat: Tekintetes Szerkesztőségi Mivel a Zalai Közlönynek október 8 -i számában „ítéljen Nagykanizsa közönsége“ címen megjelent, úgy személyemet, mint a nagykanizsai esperes! kerületnek papságát mélyen sértő, kicsinyes hiúsággal, a papi dekórummal össze nem illő gyűlölködéssel vádolja meg, kérem alábbi soraimnak lapjukban való közlését. Valótlant állít az említett cikk akkor, amikor a nagykanizsai esperest kerület határozathozatalának okául az én cikkemnek le nem közlését teszi meg. A papság állásfoglalásának és határozatának okai, amint azt a Zalame- gyei Újság, a Nemzeti Újság, az Esti Kurír és a többi lapok minden magyarázat nélkül, a papság szo'oanlevő határozatának első olvasása után is megérteitek, ezek voltak: 1. A nagykanizsai kerületi papság meg nem engedhetőnek, a katolikus vallásra sérelmesnek tartotta a nagykanizsai Egységes pártnak agitációs eszközeit, különösen pedig azt, hogy a katolikusokat azzal az indiffereníizmust, vallási közönyösségei hirdető oka- datolássaí édesgeti a pártba, hogy mindegy, milyen templomban imádkozunk, fő az, hogy imádkozva dolgozzunk és tiszteljük a magyarok Istenét. (Lásd: Marton Béla elhangzott beszédét a nagy- kanizsai Egységes pártban.) Dr. Mészáros hittanár ezt kifogásolva jogosan emelte fel szavát október 1-én a felsőtemplomban elmondott beszédében, Erre jött a nagykanizsai Egységes Párt gyűlésén Gyömörey István dörgedelmes és a katolikus papságot megleckéztető beszédje. 2. A nagykanizsai esperesi kerület papsága másodszor azért tiltakozóit, mert e beszédben, amint azt a Nemzeti Újság is megállapította, a szószék joghatóságának korlátozását látta és látja. Amint a papság határozatában expressis verbis kimondja: a szószéken, a templomban politizálni nem akar, de nem tűrheti a vallási és hittani kérdéseknek a pártpolitikai szempontokból való profanizálását. Ezt demagógiának, az ország zömét képező Bécs, október 10. A Dollfuss esküvés résztvevői osztrák hitle- elleni merénylet nyomozásával risiák, de az értelmi szerzők kül- kapcsolatban a kancellária egyik földön vannak. Nem Németor- magasállásu tisztviselője kijelen- szágban, hanem egy másik államtette, hogy a nyomozás eredmé- ban. Bizonyos oldalon nemcsak nye szenzációs. Szétágazó össze- Magyarország, de Ausztria meg- esküvés történt, amelyben Dertil erősödését sem néznék jó szemmel, csak kis pontocska. Az össze- — Hogyan hamisították meg a csehek a felvidéki népszámlálás eredményét. Gower angol képviselő nyilt levele. London, október 10. Gower i angol képviselő nyilt levelet kö- íj zöl a Macbester Guardianban a ■ kisebbségek védelméről, í — A Csehországban megtartott népszámlálás alkalmával — Írja, a felvidéki és ruténföldi magyar és német lakosoknak nem engedték meg, hogy maguk töltsék ki a népszámlálási lapokat. Valamennyi adatot, még a nemzetiségit is, a cseh állami megbízottak vezették be az érdekeltek megkérdezése nélkül. Sok magyar és német lakost tiltakozásuk ellenére cseh nemzetiségűnek jegyeztek be, s számos kisebbségi nemzetiségűt pénzbírsággal fenyegettek, mert magyarnak vagy németnek vallották magukat. Kassára, Pozsonyba a népszámlálás tartamára cseh ezredeket vezényeltek, s hozzászámították a lakossághoz. Nem csoda tehát, hogy ilyen módszer mellett ezekben a városokban a magyarság elvesztette nyelvhasználati jogát. A cseheknek ez az eljárása az egész Felvidéken mérhetetlen kétségbeesést idézett elő. Gower rámutat arra, hogy a kisebbségi szerződéseket a hatalmak, tehát Anglia is garantálta. Mivel Csehország megsértette a kisebbségi szerződést, a garantáló hatalmaknak kötelességük a tiltakozás, mert ellenkező esetben mitsem ér a garancia és a kisebbségi szerződés. Prága, október 10. Csehor szág területén tovább folynak a házA nagykanizsai plébános válasza a Zalai Közlönynek.
