Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-10-21 / 239. szám

2 Zaiame^yei ujsa*? 1933 október 21. Wassermann Frigyes műszaki tanácsos kijelentette, hogy a sze­relési kérdés felvetése időelőtti. A rendelet még nem érkezett meg a városhoz, de, ha a mi­niszter ki is ad olyan rendeletet, amelyben megszünteti a villamos üzemek szerelési tevékenységét, lehetetlen, hogy átmeneti időt ne állapítson meg. Elvégre nem lehet az ebben az üzletágban alkalma­zott embereket máról holnapra az utcára dobni és anyagokat fel­használatlanul hagyni. Érettségizett inasok. Előadta ezután, hogy az inas­kérdés ma szociális probléma. Vannak érettségizett emberek, akik nem tudnak elhelyezkedni és ezért a szerelőipart akarják kita­nulni. Magánüzemek az ilyeneket nem veszik fel inasnak, tehát a közüzemnek kötelessége, hogy az ilyenek számára biztosítsa az ipar megtanulását. Természetesen ez nem jelenti, hogy ha felszabadul­nak, köteles őket alkalmazni. A műszaki tanácsos konkrét esetet is felemlített, amely szerint egy érettségizett fiatalember a villa­mos bizottságtól kérte inasnak való felvételét a rádiószerelési szakmában. A bizottság ez elől nem is zárkózott el. A tanácsos felvilágosításai után Kakas visszavonta első javaslatát, az inas kérdésben pedig a bizott­ság olyan javaslatban állapodott meg, hogy a képviselőtestület a jövőben ne engedje meg inasok felvételét. A Rákóczi-utca burkolása. Wassermann Frigyes műszaki tanácsos ezután a Rákóczi-utca burkolásának ügyét ismertette. Előadta, hogy Zala vármegye kisgyülése elhatározta, hogy a zalaegerszegi plébániatemplomtól az ólai temetőig terjedő másfél­kilométeres törvényhatósági átke­lési szakaszt hajlandó kiskocka­kővel burkoltatni, ha a 6 méter szélességen túl terjedő rész bur­kolási költségét a város viseli. Az aiispáni leirat szerint a várost terhelő költség 57 ezer pengő lenne, de ez a hozzájárulás nagy­részt természetben is teljesíthető volna, tehát anyaggal, fuvarral, emberi munkával. A polgármes­teri javaslat szerint a következő- kép volna megoldható a kérdés: Az egész útépítési munkálatnál a munkabér és a fuvardíj értéke 35 ezer pengő. Ezt az összeget a város természetben teljesíthetné azáltal, hogy megfelelő munkabér mellett az inségakció keretében inségmunkásokkal végeztetnék az útépítést, illetőleg a város termé­szetben adná a fuvart. A fenn­maradó 22 ezer pengőből 5 ezer pengőt készpénzben adna a köz­munkaalapból. Tizenhétezer pen­gőt megtakarítanának oly módon, hogy a várost terhelő rés^t nem elsőrangú, hanem másodrangu kockakővel burkolnák, ami az ut szempontjából nem jelentene hát­rányt, mert a forgalom úgyis a jobbminőségü kőből készítendő 6 méteres szakaszon bonyolódik le. Javasolta a polgármesteri elő­terjesztés, hogy az alispánt'1 kérjék a munkának ilyen módon való megvalósítását. Árvay László dr. utalt arra, hogy ilyen kedvező feltételek mel­lett ezt az útvonalat soha burkol­tatni nem lehetne. Bemutatta az építési tervet, amely szerint a templomtól a D. Horváth-üzietig terjedő szakaszt teljes szélesség-- ben, járdától-járdáig burkolnák, de a 8 méter széles szakasz két oldalán gyepágyak lennének, az üzletekhez és utcákhoz vezető bejáratok által megszakítva. A D. Horváih-üzleten túl Óla végéig csak 8 méter széles lenne a bur­kolat. Szilágyi Mihály főszámvevő aggályát fejezte ki, hogy a tervet tisztán az inségakció fedezetének bevonásával nem lehet megoldani, mert az inségjárulék csak részben folyik be, a miniszter által nyúj­tandó segély pedig kell a munka- képtelen ínségesek ellátására. Ezért összesen 10 ezer pengőt ki­tevő rendes költségvetési tételek bekapcsolását ajánlotta az út­építésbe. Több felszólalás uián elfogad­ták a polgármesteri előterjesztést a főszámvevő kiegészítésével, s az alispánhoz intézendő azzal a kérelemmel, hogy a városi hoz­zájárulást a megye előlegezze, amig fokozatosan befolynak a vá­ros által fedezetül kijelölt összegek. A munkát az idén megkezdik. Mayer Kornél pere. Este fél 8 órakor a bizottság megszakította ülését, majd este 9 órakor folytatta tárgyalását, amely a késő éjszakába nyúlt. Udvardy Jenő dr. tisztifőügyész ismertette a Mayer Kornél-féle pert. A két alsó bíróságnál a volt villamos üzemi vezető tudvalévőén megnyerte a felmondási időre járó fizetésért és végkielégítésért indított perét. A felülvizsgálati kérelemmel most foglalkozott a Kúria, de az ítélethozatalt elha­lasztotta és felszólította a feleket, hogy közben kíséreljék meg a megegyezést. A főügyész tárgyalt Mayer Kornéllal, aki kijelentette, hogy hajlandó kiegyezni, ha a város visszahelyezi régi állásába. Megjegyezte a főügyész, hogy ilyen megoldás esetén megszűnnék az a per is, amelyet Mayer Kornél nyugdij megítélése érdekében indított. A pénzügyi bizottság azt ja­vasolja a képviselőtestületnek, hogy a város ne egyezkedjék, hanem várja meg a Kúria Ítéletét. Az áramfogyasztás növelése. A villamos üzem bérbeadásával kapcsolatban (ezt az ügyet külön cikkben ismertetjük) Kakas Ágos­ton a kö.világítás fokozását és az áramegységárak leszállítását kérte. Wassermann Frigyes műszaki tanácsos válaszában kijelentette, hogy a világítás-technikai lehe­tőségek kihasználásával fokozni akarják a közvilágításnál a fény­erőt anélkül, hogy az áramfo­gyasztást emelnék. Erre vonatko zóan előterjesztést tesz a villamos bizottságnak. Az egységárakat a mai gazda­sági viszonyok mellett nem szál lithatják le, mert a fogyasztók az áramleszállilásból származó kü­lönbséget nem fordítanák a fo­gyasztás növelésére és igy a vil­lamos üzem csak rosszabb hely­zetbe jutna. Ellenben foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy — mivel nappal a hálózat úgy sincs kihasználva — fokozzák a ház­tartási áramfogyasztást (főzés, vasalás stb.), s ebből a célból leszállítják a háztartási áram árát. A kétféle tarifájú áram fogyasz­tását kettős árammérők alkalma­zásával ellenőrzik egy elmés megoldás segítségévei Ezt az ügyet is a villamos bizottság elé viszi. A bizottság ezután javaslatot fogadott el, amely szerint a kép­viselőtestület újabb felirattal for­dul a kormányhoz és kéri, hogy A felvidéki cseh íerrorintézkedé sek ellen vasárnap országszerte tiltakozó gyűlések lesznek. Zala­egerszegen a gyűlés vasárnap délelőtt 11 órakor lesz az Arany Bárány szálló nagytermében, k gyűlést a Revíziós Liga helyi fiókja rendezi, s a beszédet Zsidó Sándor dr. ügyvéd mondja. A gyűlésre minden magyart várnak. Prága, október 20. A Felvidé­ken a cseh erőszakosságok vál­tozatlanul tartanak. Az ungvári országos hivatal a beregszászi kerülethez tartozó 88 községben nem erősítette meg az újonnan választott magyarpárti község- bírókat. Zalaegerszegen az országos ki­rakodó vásárok helyett havi or­szágos állatvásárokat engedélyez­zen, amelyen csak a helybeli kereskedők és iparosok rakod­hatnának ki. A bizottság ezután számos ki­sebb jelentőségű ügyet tárgyalt. A kassai képviselőtestület gyű­lésén a magyar párt indítványt nyújtott be a magyar nyelv to­vábbi használata érdekében. A polgármester nem tette fel szava­zásra az indítványt s ezért a ma­gyar párt felebbez. Prága, október 20. A Felvidé­ken újabb letartóztatások történ­tek. Folyik az eljárás a német egyesületek ellen is, amelyek kö­zül többet feloszlattak. Prága, október 20. Hír szerint a Vatikán és a cseh kormány között megszakadt a diplomáciai viszony, mivel a Vatikán nem hajlandó Ciriacci nunciust vissza­hívni. Beszámoló az ínség akció Az akció levezetését teljes megelégedéssel vette tudomásul az inségbizottság. A városi inségbizottság ma délelőtt Czobor Mátyás polgár- mester elnökletével ülést tartott, amelyen beszámoltak az 1932—33. évi inségakcióról és előterjesztet­ték az 1933-34. évi inségakció költségelőirányzatát. Czobor László közgyám, szo­ciálpolitikai előadó, terjesztette elő az oldalakra terjedő jelentést, melyből kitűnik, hogy a múlt évi akció méreteiben jóval felülmúlta az előző évit. De kitűnik az is, hogy az akció a legnagyobb pon - tossággal és szép eredménnyel végződött. Az ínségesek katasz­tere két részre oszlott: a munka­képes és munkaképtelen Ínsége­sek megsegítésére. Jelentkezett 850 munkaképes család 3224 személlyel, a szigo­rúan megejtett tanulmány és vizs­gálat alapján fölvettek 650 csalá- j dot 2496 személlyel, munkát vég­zett 593 család 2138 személlyel. Munka alá került tiz utca kocsi- és gyalogjárójának megjavítása, megépítése, a plébániatemplom előtti tér, a templomkert, a Deák­tér és a Takarékpénztár előtti tér rendezése. A város több pontján parkosítási munkákat végeztek, tiz utcát fásitottak, 15 katasztrá- lis hold földet gyümölcsfával ül­tettek be, ezenkívül folyamatban volt kavicskitermelési, szegélykő- és betonkészitési munka, amint azt az utcarendezés kívánta. Min­den munka kitűnő teljesítmény, amint arról a tapasztalatok is meggyőzhetnek benünket. A munkaképtelen ínségesekkel együtt segélyezésben részesült 759 család 2442 személlyel. Bevétel volt 73.396Í9, kiadás 75.141’60 pengő, a hiánylat a nyári nagy munkahiány miatt ál­lott elő. Kiosztottak 35.546 l tejet, 450 kg mézet, nagyobb mennyiségű lisztet, zsírt, tűzifát stb. A Nép­konyhán október 1-ig 40.753 adag ebédet adtak ki. Megemlé­kezett a nők foglalkoztatásáról, szellemi inségmunkásokról, a nap­közi otthonról és a társadalmi egyesületek munkájáról. A bizottság a jelentést helyes­léssel vette tudomásul és Junger Mózes dr. indítványára az elő­adónak köszönetét szavazott. Ugyancsak Czobor László elő­adó terjesztette elő az 1933—34. évi költségelőirányzatot. Szükség­let 75 ezer pengő, amelyre 38 ezer pengő fedezet van. A hiány­latot az állam fedezi. A jövő év­ben is folytatódnak az utcaren­dezési munkálatok abban a ke­retben, amit a rendelkezésre álló összeg megszab. P e h m József apátplébános szólt az előterjesztett költségve­téshez és a jelentéshez. Örömmel állapítja meg, hogy az Ínségesek segélyezése körül már vannak ki­alakult irányok, amelyeket csak helyeselni tud. Örül ann3k, hogy a kisgyermekek gondozására is gondolnak az akció keretében, szeretné azonban, ha a tejakciót kiterjesztenék az angolkóros na­gyobb gyermekekre is. Az iskola­mulasztó gyermekek szüleire is lehetne hatni, — amennyiben azok segélyezésben részesülnek. Szólt a szellemi inségmunkások­ról is. Nagyon helyesnek találja azt, amiben Zalaegerszeg az ösz- szes dunántúli városokat meg­előzte, hogy t. i. a nyomorból is szépet tudott csinálni, amikor az inségmunkák keretében a várost megszépítette. Junger Mózes dr. főrabbi azokra a munkaképes és dolgozni akaró, egyedülálló felnőttekre irányította a figye.meí, akiknek nincs lakásuk, Vasárnap lesz Zalaegerszegen a tiltakozó gyűlés a cseh erőszakosságok ellen. Tovább folyik a cseh terror.

Next

/
Thumbnails
Contents