Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-10-18 / 236. szám

&WI. 236, szám. 7BV Mr» IO fillér 2SS3. Október 18 Szerda. 54 , Usrfó P'óbános útnak Zalacsány SYH ÚJSÁG Felelős szerkesztőt Herboly Ferenc. .j/.erKesztoség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. . Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint Mikes püspök be­iktatta az új jaki apátot Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspök vasárnap impozáns ünnepség keretében iktatta be méltóságába az új jáki apátot, Wenckheim Frigyes grófot. Az új apátot a község dradaikapuvaí fogadta. Közben egymásután ér­keztek a községbe a vendégek, köztük az új jáki apát rokonai, továbbá Batthyány Strattmann László herceg, Károlyi József gróf, Pallavicini Alfonz őrgróf, Cziráky József gróf, Sigray Antal gróf, stb. Nagy számban jelent meg a ke­rületi és szombathelyi papság. Az új apát és a vendégek után érke­zett meg Mikes János gróf me­gyéspüspök, akit nagy ünnepsé­gekkel fogadtak. A megyéspüspök megérkezése után az ősi jáki templomban be­iktatott Wenckheim Frigyes grófot, majd beszédet mondott. A nagy­hatású beszéd után az új apát lépett a szószékre és szentbeszéd­ben szólt híveihez. A szentbeszéd után elmondotta első apáti misé­jét. Offertóriumkor az apát a me­gyéspüspök trónusa elé lépett és ősi szokás szerint gyertyát, ke­nyeret és kát kis hordó bort aján­lott fel a főpásztornak. Szentmise után a megyéspüspök és a vendégek visszautaztak Szom­bathelyre, az új apát pedig fogadta az intézmények és egyesületek tisztelgését. Délben fél kettőkor Wenckheim Frigyes gróf Szom­bathelyen, a Sabária nagytermé­ben ünnepi ebéden látta vendégül a beiktatáson részívett notabilitá- sokat. Gömbös mÍRÍ9xtei*e!fiők elutazott Ankarába. Budapest, október 17. Gömbös miniszterelnök és Kánya külügy­miniszter ma déli 1 órakor kisé- retükkel elutaztak Ankarába. A török fővárosban a magyar állam­férfiakat Kemál köztársasági elnök is fogadja. Gömbös miniszterel­nök Rodostóban résztvesz a Rá- kóczi-ház felavatásán, majd Szó­fiába utazik a külügyminiszterrel együtt. A vasárnapi és Szent-lstván-napi mnnkaszünet megszegése mindig felháborította a közvéle­ményt. Ezt bizonyítja egy ötven év előtti lapközlemény. Az egykori „Zalamegye“ 1882. évi augusztus 27-iki számában egy levélíró írja a következőket: „Szent István király napja reánk magyarokra nézve szép és jelentőségteljes ünnep és pedig kettős ünnep: egyházi és nemzeti. Utóbbi szem­pontból még a lelkesebb protes­tánsok is meg szokták tartani. De bezzeg nem ünnepelt e napon — holott vasárnap is volt — a nagy- lengyeli m. kir. postamester ur, mert tetszett neki négy lóerejü járgány-cséplőgépjével délelőtt fél 10 óráig csépeltetni és pedig a templom közelében, a plébánia lak mellett. E botrányos szolgai munka és az ünnepnek profanálása általános felháborodást keltett községünkben. A csépléssel csakis az elöljárók felszólítására hagyott Zalaegerszeg 1934. évi költség- vetésében a már közölteken kívül a következő érdekesebb adatok találhatók: A város összes vagyona 7,612.738 pengő, amiből ház- vagyon 2,361.700 pengő, jogok és javadalmak közel egymillió pengő. A város tartozásai 3,358.478 pengőre rúgnak, tehát a tiszta vagyon 4,254,260 pengő. A tiszta vagyon közel három­szorosa az 1913 évinek. Az utolsó békeévben ugyanis 1,503.169 P volt a város tiszta vagyona. Az aktiv tisztviselők illetményei 196 ezer pengőre, a nyugdíjasok és kegydijasok illetményei 49 ezer pengőre rúgnak. Az összes sze­mélyi teher tehát 245 ezer pengő. A hivatalok, iskolák és vágó­híd fűtése, valamint világítása 20 ezer pengőbe kerül. Éhez járul a közvilágítás 31 ezer pengős költ­sége. Az adóbevételi előirányzatok részben a múlt évi előirányzatnak feleinek meg. így a borfogyasztási adó 30 ezer pengő, a husfogyasz- tási adó 20 ezer pengő. Nagy csökkenés mutatkozik azonban a lajstromos kereseti adónál, ame­Budapest, október 17. A kor­mány tagjai tegnap este minisz­tertanácsot tartottak, amelyen Kánya külügyminiszter tájékoztatta a kormányt a Németország el­határozása következtében előállott helyzetről. Ennek megítélésében egyöntetű felfogás alakult ki. Ez­A volt Délivasu! államosítása révén a zalai Balatonpart s a megye egész keleti része köny- nyebb és kényelmesebb össze­köttetést nyert a fővárossal. Akik ugyanis a balatoni vasúton akar­ják a fővárost megközelíteni, nem föl, akikkel ez ügyben felesege­tett. Hát az 1868-iki Lili. t. c. 19-ik §-a csak Írott malasztnak van alkotva ? ... Én a vasárnap (és ünnep) profanálásáért jelen esetben az illető postamester urat angol alattvalóul óhajtanám, akkor bizonyára megtanítanák tisztessé­gei magyar móresre.“ lyet a munkaadók fizetnek. Ez az adó 1932-ben még 107 ezer P-őt eredményezett, az idei előirány­zatban 89 ezer pengővel szerepel, a jövő évi előirányzatban azonban már csak 66 ezer pengővel. Az alkalmazottak kereseti adója címén 42 ezer pengőt állítottak be most is. Késedelmi kamatok cimén 10 ezer pengőt vettek fel, a behajtási illeték pedig 6.500 pengő. Több az előző évinél, ami arra mutat, hogy a város számol azzal, hogy ■i jövőre még többször kell a végrehajtáshoz nyúlni az adók behajtása érdekében. A villamos üzem költségveté­sében a szükségleti rész 241 ezer pengő, s ugyanannyi a bevételi előirányzat. A csökkenés az idei előirányzattal szemben 65 ezer pengő. A nagy csökkenés oka az áramfogyasztás erős visszaesése. 1932-re világítási áramért még 203 ezer pengő bevételt irányoz­tak elő, most pedig csak 142.000 pengőt, ipari áramért az előző előirányzat 36 ezer pengő volt, a jelenlegi pedig csak 24 ezer P. A közkórház költségvetése 404 ezer pengő, tehát megfelel az előző évinek. után a minisztertanács Imréd#, Kállay és Lázár miniszterek elő­adásában letárgyalta és egyhan­gúan elfogadta a gazdaadósságok rendezéséről szóló kormányren­delet-tervezetet. A rendelet rövidesen megjelenik. I kényszerülnek a szabadbattyán— börgönd—-pusztaszabolcsi varga- i betű megtételére, vagy Szabad- battyánban átszállásra, hanem mehetnek yenesen, Székesfehér­váron a udapestre. Mert hát miért is ke,.eue valakinek Puszta­szabolcs felé kerülnie, mikor Bu­dapestre akar utazni, vagy Buda­pestről akar a zalai BaJatonpartra érni ? Ezt a kérdést tette föl már régebben az a hatalmas utazó­tábor, mely fővárosi utjánál a balatoni vasútra szorult, — külö­nösen pedig Tapolca lakossága. Másik, hasonló kérdés is járja a zalai Balatonparton : miért kell vargabetűt csinálnia annak, aki a keszthely—balatonfüredi utat vas­úton akarja megtenni ? Miért kell a „balatoni“ vasútnak Tapolcára kiszaladni s onnan vicinálisként Keszthelyig cammogni ? A bala­toni körvasút kérdése addig nem nyerhet megoldást, mig ez a ter­mészetellenes állapot meg nem változik úgy, hogy a balatoni vasutat Szigligeten át vezetik Keszthelyre. Most, amikor olyan behatóan foglalkoznak a balatoni problémákkal, ezt a kérdést föl­tétlenül meg kell oldani, hogy a keszthely—budapesti vonal ment legyen a tapolcai kitérőtől és a vicinálistól. Különösen Keszthelyre és Hévízre nézve fontos ez. Szor­galmaznia kellene tehát ezt első sorban magának Zala megyének, mert a vármegye közlekedésügye kívánja a zökkenő kikerülését. De Keszthely sem nyugodhaíik bele sehogysem ebbe az állapotba, akárhány vicinálist indítanak is a kedvéért Tapolcáról. Be kell lát­nia a Máv-nak is, hogy a helyzet igy nem maradhat. A volt Délivasuí államosítása megkívánja a rendezést itt a szom­szédunkban, Kisfaludpusztánál is. A celli vonalat Zalaszentivánon kell átvezetni, hiszen most már Szentiván is az államé. Ha any- nyira rávetette már magái minden illetékes tényező a közlekedési viszonyok megjavítására s ha minden tekintetben kielégítő álla­potokat akarnak teremteni a Ba­laton körül, akkor a balatoni fő­vonalat a szigligeti átvágással Keszthelyig kell vezetni, a celli vonalat pedig Zalaszeníiván állo­máson kell átvezetni. A nagykanizsai plébánia közleményei A plébánia fehértermében foga­natosítandó átalakítások megbe­szélése végett kérem az egyesü­leteknek, úgymint a Harmadik Rendnek, az Oltáregyesületnek, az Úrasszonyok és Uríeányok kon­gregációjának és Katolikus Férfi­ligának vezetőit, hogy szerdán, október 18-án jöjjenek össze a Fehérteremben. A balaíonfenyvesi egyházközség építendő temploma javára gyűlést rendez Nagykanizsán is. Kérem a híveket, főkép azokat, akiknek villájuk vagy telkük van Feny­vesen, hogy szívesen fogadják a gyűjtőket. Nagy mértékben visszaesett Zalaegerszegen a villamos áram fogyasztás. Szemelvények a városi költségvetésből. A minisztertanáos elfogadta a gazdaadósságok rendezésé­nek tervezetét. A balatoni problémák megoldása és a kisfafudpusztai átszállás.

Next

/
Thumbnails
Contents