Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-10-17 / 235. szám
XWIf éwfsípjfjüPi 235c sxÁnt. Ai*s 10 fillér t»S3. Október i7 Kedd. A Föüsztelendó Gosztonyi Jü 54 László plébános utnaU Zalacsány Felelős szerkesztő: Herboiy Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4> ------- Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban, Előfizetési árak : egy hónapra 2 peng?, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint Repül a nehéz kő... Az egész világ közvéleménye a németországi események hatása alatt áll. Mindenütt óriási meglepetést keltett Németországnak az az elhatározása, hogy kilép a Népszövetségből és, hogy otthagyta a leszerelési értekezletet; ahol azonban higgadtan Ítélik meg az eseményeket, ott Németország eljárását teljesen érthetőnek találják. Németország is belépett a Népszövetségbe, ahol azonban Franciaország és szövetségesei mindent elkövettek, hogy továbbra is csak mint „legyőzött" szerepeljen és így azok közé a másodosztályú elemek közé tartozzék, akiknek csak azért van megjeíe* nési joguk „jobb társaságban,“ hogy tisztelettel tudomásul vegyenek mindent és mindenben föltétlenül teljesítsék az eisőosztá- lyuak akaratát. A csehnek, oláhnak, szerbnek több joga, több becsüieie és tisztessége volt a Népszövetségben, mint a „legyőzőitekének, köztük a hatalmas német nemzetnek. A fegyverkezés terén nem biztosítottak egyenjogúságot Németországnak sem és igy Németországnak nem volt joga annyira a biztonságra, mint azoknak, akik magukat a győzők közé számíthatták. Franciaország és szövetségesei ugyanis komolyan azt gondolták, hogy Németország — természetesen Magyarországgal, Ausztriával és Bulgáriával együtt, — örökösen rabszolgasorsban maradnak, akiknek a védekezésben is csak annyi szabad, amennyit régi ellenségeik megengednek. Hát Németország ezí az állapotot tovább tűrni nem volt hajlandó és elhatározta magát arra a lépésre, amit tisztessége, becsülete parancsolt s amelynek következményei ma még be láthatatlanok. Sokféle kombináció indult meg Németország elhaíáro zásának nyomán, de, hogy melyik válik be, azt megmondani lehetetlenség. Franciaország keleti határainak megerősítésével csak a közeli háboru^lehetőségeire irányította a figyelmet, de azt mindenki tudja, hogy e lehetőségek a békeszerződésekben gyökereznek. Elárulta Franciaország, hogy a határmegerősitéssel is csak azt akarja elérni, hogy a békeszerződések beláthatatlan időkig érvényben maradjanak, s igy az úgynevezett legyőzőitek is — hogy úgy mondjuk — örökké abban a lealázolt helyzetben maradjanak, amelybe a békeszerződések döntötték őket. A legyőzőitek mindig tiltakoztak ez ellen, de tenni alig tehettek valamit. Franciaország látta és látja, hogy őt magát és szövetségeseit is tönkreteszi a nagy „dicsőség“, de azért még egy hajszálnyira sem tért el szándékától. Magára vessen tehát, ha Németország lépéséből o'yan bonyodalmak származnak, amelyek a világ mai nyomorúságát csak fokozzák. Nem akarunk arra gondolni, hogy a franciák a szovjetre támaszkodnak és esetleges összetűzés alkalmával Európára akarnák zúdítani a vörös veszedelmet, de hát a szovjettel való feltűnő barátkozásából erre is számítani lehet. Magyarország és utána Németország valamennyire csak elhárította magától a vörös veszedelmet; a világtörténelem előtt tehát óriási felelősséget venne magára Franciaország, ha a szovjet segítségét paklizná ki ás ezzel Európa bolsevizálódásának útjait egyengetné. Németország nem akar háborút, mint ahogy mi sem akarunk és mégis méltatlanul bánnak velünk. Ám minden botnak két vége van. Ezt szintén kellene tudnia Franciaországnak, mint azt is, hogy buktak már hatalmak, kik szintén úgy gondolkodtak, hogy örökké rabszolgaságban tarthatják a világot. Erre az állapotra most nagyszerűen illenek Arany „Toldi“-jának eme sorai: Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg, ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg ? . .. A hatalmak tanácskoznak, de egyelőre nem foglalnak állást Németország kilépése ügyében. „Nem akarnak olajat önteni a tűzre.“ Genf, október 16. A Journal de Geneve, a Népszövetség félhivatalos lapja a következőket irja Németország külpolitikai lépéséről: — Félelmetes párviadal tanúi vagyuk. Németország kipróbálja erejét, ami elvben jogos, de Európa békéjével játszani bűn volna. Európa tudni fogja a módját a béke megőrzésének. Ha a nagyhatalmak bátor és határozott állásfoglalásnak adják íanujelét, akkor a béke nem forog veszélyben. Páris, október !6. Németországnak az az elhatározása, amely- jyel otthagyta a leszerelési értekezletet és elhatározta kilépését a Népszövetségből, továbbra is igen élénken foglalkoztatja a sajtót és a közvéleményt. Hivatalos helyen azonban hallgatnak a francia kormány szándékairól, ügy látszik, a kormány egyelőre a tartózkodás álláspontjára helyezkedik, annál is inkább, meri Genfben Henderson, a leszerelési értekezlet elnöke fontos megbeszéléseket folytat Anglia, Franciaország, Olaszország és az Egyesültállamok képviselőivel. A megbeszélések eredményének döntő befolyása lesz az egyes hatalmak magatartására. Bizonyosra vehető, hogy az ügy tökéletes ismerete nélkül a francia kormány részéről nem történik lépés. A lapok szerint a leszerelési értekezlet főbizottsága ünnepélyes jegyzékkel válaszol Németországnak ás minden felelősséget a német kormányra fog hárítani a leszerelési értekezlet meg’rnusuWashington, október 16. Borah szenátor egy gyűlésen Németország lépéséről ezeket mondotta: — Újabb háború lehetőségével állunk szemben. E helyzetért nem lehet egy nemzetet felelőssé tenni, mert a legújabb esemény több nemzet politikájának eredménye. Felszólította Borah a győztes hatalmakat, hogy váltsák be a békeszerződésekben tett leszerelési ígéretüket. Kőin, október 16. G ö b b e 1 s propagandaminiszter egy ünnepélyen a következőket jelentette ki: — Mi, németek, nem akarunk háborút, hanem a békét akarjuk. Senkit nem akarunk megalázni, de oenki se alázzon meg minket. Már pedig a leszerelési értekezlet, amelyet elhagytunk, ily irányban folyt. Ha a többi kormányok nem foglalkoznak a háború után felmerült nehéz kérdésekkel komolyan, akkor a bolsevizmus karjába dobják magukat. Elhagytuk az értekezletet, mert minket csak másodrangu résztvevőknek tekintettek. Egyenjogúságot akarunk. A becsületre és az egyenjogúságra irányuló követelés az egész német nép követelése. Berlin, október 16. A kormány nagyjelentőségű elhatározása az egész német nép helyeslésével találkozott. Bizonyosra veszik, hogy a november 12-iki népszavazás eredményében is ez jut kifejezésre. B é c s, október 16. F e y al- kancellár reményét fejezi ki, hogy Németországnak kilépése a Nép- szövetségből nem jár súlyos következményekkel Ausztria sorsának kialakulása tekintetében. Ausztria mai kormánya megóvja az ország függetlenségét. Genf, október 16. A Németország elhatározása nyomán keletkezett izgalom némileg már lecsillapult, de jellemző, hogy a vezető államférfiak nem nyilvánítják véleményüket. Az a benyomás, hogy senki sem akar nyilatkozatokkal még olajat önteni a tűzre. Azt remélik, hogy az idő majd meghozza a megoldást. Eddig még nem alakult ki az egységes vélemény Németország lépése tekinteteben. Nagy figyelmet keltett, hogy Hitler rádióbeszédében Franciaországgal szemben mennyire engedékeny hangot ütött meg. Ennek oka, hogy Németország inkább Angliára haragszik, amelyet képmutatással vádol. Amig Németország csak a szárazföldi fegyverkezéséhez való jogát követelte, Anglia támogatta Németországot, de mindjárt Franciaország mellé állt, amikor Németország légi flottát is akart építeni. Anglia ugyanis tengeri hatalmát félti a német légi haderőtől. Tokió, október 16. japán kötökben nagy figyelmet keltett Németország elhatározása, annál is inkább, mert nemrégen hasonló lépést tett japán is. Araki hadügyminiszter a sajtó képviselői előtt megállapított?, hogy ezek után a Népszövetség csődöt mondott. A tengerészeti miniszter kijelentette, hogy a Népszövetség elvesztette viiágjeieníőségét, sőt Németország kilépése után európai szempontból is kisebb jelen - íőségü. Budapest, október 16. Zichy jános gróf vasárnap választókerületének székhelyén, Adonyban beszámolót mondott. Arra kell törekednünk, — mondotta többek között, — hogy Ausztriával vámközösségben lehessünk, ott piacot kapjunk gabonánknak. Legfontosabb az, hogy Ausztriával kerüljünk kapcsolatba és ne orientálódjunk Ausztria fölött Németország felé. A horogkereszt nem segít rajtunk, mert a mi szent szimbólumunk a kettős kereszt. Majd hangsúlyozta, hogy nálunk alkotmányt kell csinálni és nem diktatúrát, mert nálunk senki s \m adott rá okot, hogy kezét gúzsba kössék. Ernszt Sándor sürgette a jobb gabonaértékesítést, a terhek leszállítását és biztosítani kell a nép jogait. A legitimista nemzeti néppárt vasárnap Karcagon gyűlést tartott az Iparoskör nagytermében. A gyűlés megkezdése után előre megszervezett társaság zavarta a szónokokat, mire a rendőrség a gyűlést feloszlatta. Grieger Miklós ekkor ezt kiáltotta a tüntetők felé : Vegyék tudomásul, hogy két szó hiányzik a szótárunkból : a gyávaság és a hátrálás. Éljen a király. Ezután a nemzeti párt a Katolikus Körben tartott értekezletet nagyszámú hallgatóság jelenlétében. itt Griger Miklós és Pallavicini György fejtették ki a néppárt programját. A független kisgazdapárt vaZichy János gróf áss osxfrák- magyai* vámk8z§sségért> & politika híres«
