Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-10-15 / 234. szám

Zalamegyei Újság 1933 október 15. Gazdaság. Rovatvezető: a kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. A gabonarozsda veszedelme, kártétele és az ellene való védekezés. Irta: Koperniczky István g. tanár. I. Évről-évre mindig nagyobb kártételt idéz elő a gabonarozsda s gazdáink nagy része bizonyos nemtörődömségbe esett e kérdés­nél s ha látja, hogy feketedik, vagy pirosodik a gabona szára, vagy sokszor a kalásza, hát fej- csóválással mondja, már megint fellépett a rozsda. Ezzel azonban már be is fejezte a maga részéről e fontos kérdést s csak akkor hördül föl, amikor a piacon 40— 50%-al kevesebbet kínálnak az agyonaszott, töpörödött szemű ga honájáért, vagy egyáltalán át sem veszik. A gabonarozsda pedig nem új, hanem ősi kártevője gabonáink­nak, hisz a bibliában épugy ta­lálunk feljegyzést, mint a rómaiak idejéből, akik tavasszal külön ün­nepségeket rendeztek s azon kér­ték az istenségtől, hogy tartsa távol szántóföldjeikről a rozsda borzalmas csapását. Mindenekelőtt jöjjünk tisztába azzal, hogy mit is értünk rozsda alatt ? A köznapi életben gyakran halljuk, hogy a gyümölcsökön lévő parásodó foltokra vagy a gabo­nák iisztharmat-betegségei után visszamaradó bar­nás foltokra azt mondják, hogy meglepte a rozsda. Rozsda alatt kizárólag csak a rozsdagom­bák által előidézett .vasrozsda szinü parányi foltokat értjük, me­lyek a gabonaféléknél levélen, száron s esetleg a kalászon for­dulnak elő. Kérdés lehetne még az is, hogy mikép idéz elő a rozsda kártételt. A rozsda kárté­tele abban nyilvánul, hogy a nö­vénynek a levelét támadja meg, ami átvitt értelemben a tüdőnek felel meg s a növény által átha- sonlitott tápanyagokat a maga részére használja fel. Ez a kárté­tele különösen jelentős akkor, ha a kikalászolás után lepi meg a gabonát, amikor is a szemek erő­sen összezsugorodnak, u. n. kö­ménymag szemek keletkeznek s a termés úgy mennyiségben, mint minőségben erősen csökken s a teljes elértéktelenedésig is foko­zódhat. Érdekes, hogy a rozsda a szem csirájára nem terjed ki s a vetőmaggal egyáltalán nem terjed, A rozsdagombák száma igen nagy s majdnem minden (tehát nem csak a gabonaféléknek) vi­rágos növénynek megvan a maga rozsda élősködője. Rövid közle­ményem keretében csak a gabona­félék rozsdájával foglalkozom, azok közül is csak azokkal, melyek jelentősebb kárt okoznak. Gabonanövényeink közül leg­többet szenved a rozsdától a búza. A búzának három, egymástól jól 1 .megkülönböztethető rozsdája van, éspedig 1. a fekete, 2. a sárga és 3. a vörös rozsda. A fekete rozsda rendesen jú­nius hó közepétől jelentkezik a búza levelének mindkét lapján, sötétbarnás 2—3 mm hosszú csoportosan megjelenő foltokban. Nagyon szereti a fekete rozsda a levélhüvelyt, a „nyakat“, melyben sokszor mélyre nyúló fekélyeket okoz. A szárat, vagy hüvelyt gyakran teljesen körülveszi. A fekete rozsda szereti a meleget s ha tartós 18—20 C fokos meleg van, úgy igen gyorsan szaporo­dik és terjed. A bnza érése felé ezek a foltok már feketék és po­roznak, felszakitják a levél leme­zét. Ez a fekete por az, amelyik a télen életképes marad s tavasz- szal tovább terjeszti a rozsdát, olyanformán azonban, hogy az áttelelt fekete por nem közvetle­nül kerül a búzára, hanem kora tavasszal a sóskaborbolya és sok diszborbolyabokor, továbbá a mahonia nevű bokor levelére ke­rül és ott a levélnek az alsó fe­lén narancssárga szinü foltokat idéz elő. Ez a sárga por (spóra) kerül aztán junius közepén a búza levelére, illetve szárára s rozsdásitja azt el. A sárga rozsda: Nedvesebb években már májusban lép fel. A leveleken több centiméter hoszu sárga csikók láthatók. Könnyen felismerhető arról, hogy a foltok világos narancssárga színűek és mindig hosszanti sorokban, az erekkel párhuzamosan helyezked­nek el. Ezek a foltok később el­feketednek, de nem porzanak el, mint a fekete rozsda, hanem a levél lemeze által takarva marad­nak. Érdekes a sárgarozsda a ka­lászban, ahol az u. n. paprikás búzát idézi elő. Az ilyen búza­tábla úgy néz ki, mintha a korai éréstől sárgult volna meg a ka­lász, pedig ha a kalászt szétbont­juk, akkor látjuk, hogy a sárga foltok a pelyvalevelek belső felü- tét is bevonták és a magot is el­lepik. Az ily magot hívják pap­rikás búzának a jellegzetes szí­néről. A vörös rozsda. Enyhe időjárás esetén már ősszel jelentkezik a fiatal vetésekben ez a rozsdaféle­ség, mely egyébként május elejé­től lepi el a búza leveleit, rende­zetlenül szétszórt rozsdavörös fol­tokban. A foltok főkép a levél felső lapján mutatkoznak s a le­vél felbőrét felszakitják. Ha a hő­mérséklet 20 C körüli, úgy nyolc nap alatt már mutatkoznak a foltok. Ez az oka annak, hogy a kalászhányásig sokszor már na­gyon elterjedt. Később a fertőzött levelek alsó felén feketés vonalak mutatkoznak, ezek azonban nem porzanak, mint a fekete rozsdá­nál láttuk. Leginkább légypiszokra emlékeztetnek s nem törölhetők le, mert a felbőr által zárva ma­radnak. Ez a rozsdaa csak kivé­telesen jut fel a kalászig, ez in­kább a levéllemez rozsdája. (Folyt, köv.) Loden vadászkabát és Hubertus TÓTH szabónál. Egyesületek és műkedvelők figyelmébe! Színművek és egyéb előadási dara­bok beszerezhetők a „ZRÍNYI« kSnyvk ereske dés ben ZALAEGERSZEGEN. Irodalom. Újdonságok. Szombaton 7 és 9 órakor, va­sárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. 3 órakor a helyár 20-40 60-70 fillér. Iréné Dunne és Ricardo Cortez felejthetetlen alakítása Mindennnapi 15 perc. testgyakorlás—.63 Dr. Vidéki, Törökországi kalandok a világháborúban ....................3 — Dr . Fodor. Bevezetés a gazdasági földrajzba..............................6'— Dr . Polzevics. A lateráni szerződés 3'60 Lendvai. Róma tornyai alatt . . 5'öU Dr. Zoltvány. Szent Anzelm . . 3*— Dr. Lippeg. A keleti egyház . . 4'— Dr. Gálos. A Szentlélekisten . . 4'— Pázmány Péter prédikáció III. . 10'— Gábriel. Katekizmus vázlatai elemi isk. Ill,—IV. o...........................— 90 Tóth Tihamér dr. A szenvedő és győzedelmes Krisztus . . . 10'— Továbbá Tóth Tihamér összes munkái kaphatók a ZRÍNYI könyvkereskedésben. JESSICA a gettó leánya. Egy szent fogadalom története 10 felvonásban. Irta: Fanni Hurst a Mellék­utca szerzője. Hangos Magyar Világhiradó. — Mozivetitésre alkalmas színes diapozitivek a keszthelyi kiadóban megrendelhetők. NE VÁRJON TOVÁBB I I I I RADIOYASARLASAYAL! Most tekintse meg az összes rádióujdonságokat ! mm Polgár Endre villamossági és rádSótizIeféhen Telefon 252. Megyeházzal özemben. UZLETnEQNTITltal | é Értesítjük a nagyérdemű közönséget, hogy Nagykanizsán, Horthy M« u. 3 sz. alatt iris ín aranimives üzletet nyitottunk. Mindenféle óra és ékszer javitást, átalakítást szakszerűen és olcsón, saját műhelyünkben készítünk. Kérjük a nagyérdemű közönség szíves pártfogását. Kitűnő tisztelettel: Fenyvesi és Bárány 6087_________________________órás és aranyműves.

Next

/
Thumbnails
Contents