Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-10-14 / 233. szám
*91» évfolyam 233» frzáanv 10 fÜiél* á^33. Október %4 Szombat. Felelős szerkesztős Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-íér 4. =-?■■ . ■ . Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban "T kban, H Előfizetési árak évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő, negyed« • Hirdetések díjszabás szerint Rendszertelenség jelentkezik a szabad gazdálkodásban, meri nem törődik azzal, mit és mennyit lehet eiadni, hanem a termelés teljesen az egyéni tetszés kérdésévé teszi. Már pedig a termelőknek az éraekök, hogy az értékesítés lehetőségeihez alkalmazkodjanak. Ezeket a jó tanácsokat halijuk akkor, amikor felhangzanak a panaszok, hogy a íermeivények vagy a termelőknek nyakán maradnak, vagy pedig olyan árakon kénytelenek azokat elvesztegetni, hogy még a termelési költségeket sem képes azokból fedezni. Néhány évve! ezelőtt ez a jelszó járta : többtermelés! És megkezdődött a íöbbiermelés az egész vonalon. De miből termeltek többet ? Abból, amit eddig is termeltek, Megindult a többtermelés a tej, a baromfi, a búza, a gyümölcs, paprika, hagyma, mák s még több más terén, de ennek a következménye az leit, hogy a gazdák egymás hegyén hátán vetették magukat egy-egy termelési ágra, természe- tesen arra, amit ismertek és azután clhciycshctcUcn fölöologolt kel agyonversenyezték egymást. Arra, hogy többet termeljenek, kaptak buzdításokat úgyszólván naponta. Arról azonban nem igen szóltak nekik, hogy különösen miből keiiene többet termelniök, pedig épen ebben az irányban lett volna szükség a jó tanácsra. Mikor azután rájöttek arra, hogy helytelenül cselekedtek, akkor már késő volt. Akkor már a termelt fölöslegeknek nemcsak hogy hasznát nem látták, de ráfizettek azokra. Vármegyénk közigazgatási bizottságának ülésén már jó pár évvel ezelőtt rámutattak a tejtermelés terén előállott lehetetlen helyzetre, amit épen a többtermelés állandó hangoztatása idézett elő. Azt mondják most, hogy tervszerütlenül folyik a termelés, mert sem a piac szükségletét, sem a természeti adottságokat nem veszik tekintetbe? Hát ki ennek az oka ? Az a szegény gazda, aki buzgó igyekezettel úgy mennyiség, minf minőség tekintetében megjavította termelését, az elért eredményekért dicséretben részesült és egyszer csak az előtt a szomorú valóság előtt állott, hogy — tönkrement ? Ezt a többtermelést, sőt az egész termelési rendszert azoknak kellett volna szabályoztok, akik ismerték a külföldi viszonyokat, a külfölddel kötött kereskedelmi szerződéseket, akiknek tehát ismerniük kellett a rendelkezésünkre álló piacokat és azoknak fölvevő képességét. A szegény termelőtől, akit száz meg száz gond terhel, nem kívánhatja senki sem, hogy egyben körültekintő közgazdász és finom érzékű politikus is legyen, aki igy egy-kettőre elhatározhassa, minek a termelését szünteti be, vagy csökkenti és miféle újabb terme- ’ íési ággal próbálkozzék. Ezt ta- | Ián még a nagy gazdaságoktól j sem várhatjuk, meri figyelemmel j kell lenni arra is, hogy a meg- | szokott útról csak nehezen tér le \ az ember és valósággal irtózkodik a hirtelen változásoktól. De tekintette] keli lenni arra is, hogy ma minden állam igyekszik kizárni az idegen eredetű árukat. Hazai iparokat teremtenek az agrárállamok, az ipari államok pedig kenyeret termelnek a sziklák közölt. Ezek mind tudott dolgok, épen ezért az államnak és társadalomnak egyaránt halaszthatatlan feladata : rendszert teremteni a termelésben, mert különben a saját zsírunkban íuiadunk meg, de —■ le- rongyolódottan, mert terményeinkből pénzt nem csiholhatunk ki. Megváltozott a világ folyása s a megváltozott viszonyokhoz kell alkalmazni termelési eljárásunkat, a termelési rendszert. Egy kicsit ugyan későn ismertük föl a helyzetet, igy meg is késtünk. De hát jobb későn, mint soha. Ezért sietnünk kell a termelés újjászervezésével és akkor nem lesz hiányunk, de nem lesz értékesíthetetlen feleslegünk sem. j figvelembejövő kereseti adó csők Hetese 'egy ív alatt 23.052 pengő A villamos áramfogyasztás csők kenése következtében a villamos üzem a múlt évi 58.100 penge ! hozzájárulással szemben csal 31.210 pengővel volt megterhelhető, ami 26.890 pengő csökkenésnek felel meg. E három tété kevesbletének összege 56.640 P Ez a bevételi csökkenés 29.7 százalékos pótadónak felelne meg. A költségvetésben szerepel Kaszaházának 1.228 pengő kereset: adója és 3.926 pengő község] pótadóalapja is. A város háztartási helyzetében az előző évekhez viszonyítva nagy mérvű rosszabbodás állott be, mely pusztán a bevételi források csökkenéséből ered. A ki- | adásokat évről évre csökkentették, s ha nem következett volna be a bevételek ily nagymérvű visszaesése, akkor a költségvetés alakulása, már csak a pótadószázalék szempontjából is, a legkedvezőbb képet tüntetné fel. Inségsegélyezésre felvettek a népkonyhának 6 hónapos költségeire 6 ezer pengőt. Utmunkákra 4 ezer pengő hozzájárulást biztosítottak, utfedőanyag beszerzésére pedig (a közmunkaalapnál) 4.400 pengőt. A villamos üzem költség- vetése a legmesszebbmenő takarékosság figyelembevételével készült. A városi közkórháznál az az eredeti 200 ezer pengős állami hozzájárulás 180 ezer pengőre csökkent, azért a jelentés indítványozza a napi ápolási díjnak 4 pengőben való megállapítását. Minisztertanács. Budapest, október 13. A kormány tagjai ma minisztertanácsot tartoitak, amelyen ismét foglalkoztak a nyugdijjavaslattal, s hir szerint azt némilg módosították. Előkészítette még a minisztertanács a képviselőházi tárgyalásra az uíépitésekről, a munkabérekről és a zugirászatról szóld javaslatokat. Oroszország csapatokat von össze Japán ellen. Mukden, október 13. A oroszjapán feszültség egyre nagyobb méreteket ölt. Oroszország a mandzsu határon mozgósít, csapatokat von össze és megerősíti a határ« vidéket. Oroszországból érkező utasok jelentése szerint a határra 45 percenként érkeznek a hosszú katonavonatok. Charbin üzleti élete megbénult, a kereskedők várják a döntést. Építőipari sztrájk. Budapest, október 13. A szociáldemokrata bizalmi testület béremelési követelésekkel kapcsolatban kimondotta az általános építőipari sztrájkot Budapest területére és felszólította a rmmkásokat a munka abbahagyására. A munkások egyrésze továbbra is dolgozik, igy a sztrájk, bár nagykiíerjedésü, de nem általános. A sztrájk súlyos helyzetbe hozott olyan építési vállalkozókat, akiknek november 1-ig beköltözhető állapotba kellene hozni egyes bérpalotákat. Gyújtogató bandát szervezett egy téglagyáros. Berlin, október 13. Stettin környékén a rendőrség nagyszabású gyujtogaíási bűnügyben nyomoz. Egy téglagyáros gyújtogató szövetkezetei szervezett, amely Üzletszerűen foglalkozott házak és raktárak felgyujtásával és rövid idő alatt 150 tüzet okozott. A téglagyáros ezzel gyári forgalmának fellendülést akarta elérni. Rövid táviratok. A bukaresti német követség előtt ma délelőtt németellenes tüntetést rendeztek vörös elemek. — Jassy bírói kara táviratilag követelte a román kormánytól szeptemberi fizetésének folyósítását. — Titulescu Szófiában kihallgatáson volt Boris királynál és Musanov miniszterelnöknél, s hangoztatta, hogy jó viszonyt akar a két ország között. — Csehországban a letartóztatások egyre folynak. A tót néppártnak most már az utolsó lapját is betiltották. — Az osztrák Heimwehr beolvadt a hazafias frontba, amelynek vezére Dollfuss, helyettese Stahremberg. Zalaegerszeg háztartásának helyzete nagy mértékben rosszabbodott a bevételek csökkenése miatt. Az 1934. évi költségvetésben 631 ezep pengőre szállították le a szükségletet és 52 százalékos pótadót irányoztak elő. 5 Zalaegerszeg város 1934. évi köitségVeícS! Ící'» £2£,íc cthcn~ua és azt megküldték a képviselőtestületi tagoknak. A költségvetés kiadási főösszege 631.773 pengő, a fedezet 521.666 pengő, a hiány 110.107 pengő. A hiányt 190 ezer pengő alap után kivetendő 52 százalékos póíadóval javasolja fedezni a polgármester, illetőleg a főszámvevő. Éhez járul az 1929. évi pótköltségvetés fedezetére 6 százalékos póiadő. A költségvetést Czobor Mátyás polgármester és Szilágyi Mihály főszámvevő jelentése vezeti be. Megállapítják, hogy a lakosság csökkent teherbíró képességére való tekintettel csakis a feltétlen nélkülözhetetlen szükségletekről történt gondoskodás. Tudatában vannak annak, hogy a csökkent munkalkalmak és kereseti lehetőségek következtében a költségvetésbe ilyen módon felvett szükségletek is nagy terhet rónak a lakosság vállaira, de az egyes intézményekről, melyek oly nagy áldozatokkal létesültek, ha a legszűkebb keretek között is, gondoskodni kell. A jelentés rámutat, hogy a város szükségleteiről 50 százalékos pótadó keretén belül már korábban sem lehetett gondoskodni, most pedig még kevésbé, mivel egyrészt a pótadóalap és a kereseti adó csökkent, másrészt erősen csökkentek az egyéb bevételek. Ennek igazolására felemlíti a jelentés, hogy az előző év 200 ezer pengős községi pótadóalapja 186.604 pengőre csökkent. A különbözet folytán a pótadóalap 13.396 pengővel, maga a pótadó (52 százalékkal számítva) 6.698 pengővel kevesebb. A bevételként
